Új állatfajokkal gazdagodott Vas megye élővilága

Új növények, új állatok jelennek meg környezetünkben. Kutatók szerint a klímaváltozás Európában is mélyreható változásokat idéz elő. Fajok tűnnek el és új fajok jelentkeznek a körülmények változása, a hőmérséklet növekedése, a csapadék, a nedvesség csökkenése, a sivatagosodás vagy a szikesedés következményeképpen.

A hét egyik szenzációja volt Vas megyében, hogy a tőlünk északabbra honos, korábban a tajga szintjéig élő uráli bagoly több példányára is rátaláltak. Az amúgy Észak-Európában honos madár terjeszkedőben van.

Hollók, baglyok, aranysakálok

Délebbre húzódik, elérte már Zalát és most Vas megyét is. Vasban Őriszentpéter és Ivánc között látták egy példányát, előtte az Őrségi Nemzeti Park közepén bukkantak egy másikra, legutóbb pedig Nádasd és Halogy között ütött el egyet egy autós. A macskabagolyra emlékeztető, de annál nagyobb, viszont az uhunál kisebb, sápadt szürkésbarna, a hátán feltűnő sötét mintázatú, kerek fejű, sárga- narancssárga csőrű, fekete szemű bagoly nagyon ritkának számít.

Dr. Németh Csabával, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetőjével arról beszélgetünk, milyen új állatok jelentek meg az utóbbi években Vas megye területén.

– Nagyon érdekes a holló előfordulásának története – magyarázza dr. Németh Csaba. – Az 1990-es évek elejéig ritkaságnak számított, de most már gyakori madár. Kőszeg ornitológusa, Chernel István száz éve nem is említette, tehát nem volt honos Vasban. Aztán a '90-es évek közepén megjelent először a Répce-síkon, majd a Kőszegihegységben, ma viszont már minden jelentősebb erdőtömbben fészkel.

Dr. Németh Csaba, az Őrségi Nemzeti Park osztályvezetője a változások legjobb ismerője. Fotó: Benkő Sándor

A legnagyobb testű bagolynak, az uhunak is hasonló a története. A '70-es, '80-as években Magyarországon csak 10 pár élt belőle, ma is ritka madárnak számít, de Vas megyében a Kőszegi- hegységben és a Vas-hegyen is megjelent, 3–4 pár költ itt. Talán Kelet-Ausztriából érkeztek át.

Hogy mi az oka az új fajok megjelenésének? A szakemberek nem minden esetben tudják. Egyértelműen a klímaváltozás, a felmelegedés okozta például egy kedves kis madár, a berki poszáta megjelenését, ugyancsak délről érkezett ide az aranysakál. A hódot viszont mesterségesen szaporították el újra. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle, emiatt olyan eredményesen vadászták őket, hogy a XIX. század közepére a hódokat kiirtották Magyarországon. 1862-ben Ácsnál ejtették el az utolsó példányt.

1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna– Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el a WWF Magyarország a hód-viszszatelepítési programját, melynek célja az volt, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét megtelepedjen Magyarországon. 1996 és 1998 között a holtágrendszerben 32 hódot bocsátottak szabadon, 2000-ben és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanságba került 24, Németországból származó hód.

De nemcsak a ragadozók telepednek meg, jönnek vissza Magyarországra, Vas megyébe. A lukácsházi víztározónál lévő Abért-tavon szinte a tározó avatásával egy időben megjelentek a madarak.

A lukácsházi víztározónál lévő Abért-tavon nagy mennyiségben, tömegesen jelentek meg a legkülönbözőbb vízimadarak. Fotó: Szendi Péter

Nagy mennyiségben, tömegesen tőkésrécék, de vannak kontyos-, kanalas-, barátrécék sőt, ritka üstökös is. De láttam itt már laposcsőrű víztaposót is, amelyik nagyon ritka madár – hallom dr. Németh Csabától.

Beszél alkalmilag előforduló madarakról is. A tömördi madárvártánál figyelték meg a Szibériából idecsöppent kékfarkút, de láttak már Vas megyében vándorfüzikét is. Hogyan értékeljük az új fajok megjelenését? Jók-e ezek a változások? – kérdezem a szakembert.

– Örülnünk kell ezeknek a változásoknak – szögezi le dr. Németh Csaba. – Az új fajok megjelenésével gazdagodik a megye faunája, és ez egy nagyon fontos jelzés, bizonyíték nekünk, embereknek arról, hogy itt jó állapotban van a környezet.