Iskolán kívüli élmények

A Weöres-emlékév alkalmából szervezett rendezvénysorozat magyar nyelvről, irodalomról szól gyerekeknek Weöres Sándor verses tárházából merítve. Előkerül a Tündérsíp, a Kutya-tár, de a költői hagyaték mellett helyet kapott a kulturális hét tematikájában például népmese is, mint a közösségi emlékezet ízes-színes csemegéje, azzal a tanulsággal: a mai gyerekek ezt a nyelvet nehezen értik.

A súgó segít a király Ropos Gergőnek, hogyan adja fel a feladatot (Fotó: Szendi Péter)

Az általános szövegértési nehézségeket a népmesénél tovább terhelik a szokatlan szókapcsolatok, jelzős szerkezetek, a ma már szinte csak múzeumban látott tárgyak nemmindennapisága. Viszont hallatlan érdeklődés és kíváncsiság volt tapasztalható  a foglalkozás résztvevőitől, lelkesen küzdöttek a szöveggel, szerették életre kelteni a mesét. A Gyermekek Háza nagytermében szőnyegen, párnákon ültek, amíg a mesét hallgatták, pillanatok alatt megtörtént a szerepválasztás, az olvasópróba, nagy igyekezettel, de jó kedvvel a  szövegtől való elszakadás; látszott: érdemes lenne gyakrabban   játszani ilyet, "vevők" lennének rá.  - Az a célunk,  hogy olyan iskolán kívüli impulzusokat adjunk a gyerekeknek, ami fejleszti őket, tágítja a gondolkodásuk terét, megmozgatja a fantáziájukat, fontos, hogy élményt adjunk - mondta Katonáné Nagy Mária, a rendezvénysorozat főszervezője.

A Dési Huber István Általános Iskola 3. osztályosai kedden Az okos lány meséjét játszották, azzal a tanulsággal: a leglehetetlenebb feladatok is megoldhatók egy kis furfanggal. A király végül feleségül vette a lányt, ugrott a pap esketni, húzták a cigányok,  lett nagy  lakodalom.  A  gyerekek  kitáncolták magukat a színpadon, és visszatértek  az iskolába; bizonyosan jó napjuk volt.