Hírek

2013.03.08. 12:32

A cserkészet az értékes embereké

A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi, vagyoni helyzettől és felekezettől függetlenül. Angliából indult útjára.

Némethy Mária

Magyarországon most 100 éves. Mi a titka annak, hogy a kommunista diktatúra idején évtizedekre betiltott cserkészet ma él és virul hazánkban? Hány cserkész van ma a világban? A kérdésekre Hamza Istvántól,    a III. Nyugat-Magyarországi Cserkészkerület elnökétől kérek választ.

Tapasztalatai bőségesek. Az újjáalakulás idején az elsők között lett cserkésztiszt,   ráadásul járt az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában is, s egyike volt azoknak a cserkészeknek, akik végig kenuzták a Dunát németországi   forrásától a Fekete-tengerig.  

- Ma a kerületben 500, az országban 8000, a világon 20 millió cserkész él - válaszolja.  - Nincs titok. A cserkészet nem egy ifjúsági szervezet, hanem egy életforma. Célját, alapelveit és nevelési módszereit alapítója, lord Baden-Powell of Gilwell határozta meg 1907-ben. A legendás "Bi-Pi". Magyarországon már két év múlva elkezdték cserkészcsapatok szervezését.

Alig öt év múltán, 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség az ökumené első megnyilatkozásaként. A cserkészet az értékes életre vágyó embereké. Módszerei  az öntevékenység, a bizalom, a napi jótett, a természet szeretete, az összetartó közösségi élet, a sokféle túra  vonzóak a fiataloknak.

Mai értékválságos korunkban a szegény társadalmakban nehéz felismerni, hogy a fiatalok jelentik a jövőnket, a gazdagokban pedig megfulladnak a jólétben. A cserkészet mindkét helyzetben megoldást kínál. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az igazi ifjúságpolitika, pedig ez lenne a jövő szempontjából a legjelentősebb.

Most látszik egy ígéretes kezdet! Be kell látni, hogy a jövő érdekében a fiatalokat támogatni, segíteni kell, hogy értékeket szívjanak magukba, értékes életet éljenek. Az ifjúság a szabadversenyes piacon nem versenyképes. Támogatásra szorul.

- Korunk mástól hangos, vetem közbe. Hollywoodi filmekben lesajnálóan emlegetik a "kiscserkészt", s ma már sok mindent dzsemborinak neveznek, pedig ez eredetileg a cserkészek világtalálkozója volt.

- Hollywoodban teljesen mást értenek ezeken a szavakon, mint mi. Rosszul használják, mert nem értik, de ez őket a legkevésbé sem zavarja. Azt hiszem Amerikában  a nagy szabadság közepette  nagyon szabad ostobának és értéktelennek lenni. Összekeveredik a gyönyör a boldogsággal. A cserkészet a kiegyensúlyozott, elégedett, boldog élet eléréséhez ad segítséget.

 

Hamza István az 51. Sík Sándor Cserkészcsapat parancsnoka volt, ma a kerület elnöke (Fotó: Szendi Péter)


A cserkészek csak az értékesre törekvő emberek szemében korszerűek. Ilyen a korunk. A bulvár által középpontba helyezett celebek egy értékválságos világ hírességei. Az ilyen típusú emberek lesajnálóan néznek az értékesre törekvő emberekre, közöttük a cserkészekre. Száz éves történelmünk során megtapasztalhattuk,  hogy bár lenéznek, olykor ellenségesek velünk szemben, sőt, igazi ellenségként megsemmisítésünkre törekszenek, de ugyanakkor a szétdúlt értékeink közül mohón válogatnak és örömmel lopnak. Olykor csak egy szakkifejezésünket. A lényeg azonban a tíz törvényünkben van.  Hamza Istvánt a jövőről kérdezem. Milyennek látja a cserkészet helyzetét, benne a magyar cserkészetét?

- Igen, érdemes különbséget tenni. A magyar cserkészetnek egy bizonyos szempontból jót tett a negyven éves tiltás a kommunista időkben. A szabad világban, a jóléti társadalmakban, jó dolgukban és nagy szabadságukban néha nem tudták, hogy mit is tegyenek, és olykor  rossz irányba is elmentek a cserkészek. Nem ragaszkodtak kellően a hagyományokhoz, liberálisan eltértek a cserkészértékektől. Ennek számtalan jele van, hosszú lenne a felsorolás.

A '80-as évek végén újjáalakuló magyar cserkészet viszont helyesen annál az örökségnél folytatta, amelyet még nem rontott meg a jóléti társadalmak szabadossága, nagy szabadsága. Ezért ők ott nyugaton korszerűtlennek tartanak bennünket. Persze néha irigykedve, titokban megpróbálnak utánozni minket.  Nekünk  viszont hitelesnek kell maradnunk. Vigyázni  arra, hogy az elmúlt 20-25 évben felnőtt ifjú vezetői réteg is kövesse a jól bevált hagyományt.

A Magyar Cserkészszövetség 100 éves jubileuma alkalmából  február végén a cserkészkerület és a   Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár szervezésében emlékkonferenciát tartottak a vasi megyeszékhelyen. Ezen szó volt itt élt híres cserkészekről, mint amilyen a kasszasikert aratott  filmmel, "Az angol beteg"-gel ismertté lett Almásy László volt,  de hallhattunk   a  szombathelyi 48. számú Rákóczi ifjúmunkás-cserkészcsapat történetéről is. A  kerületben a 100 év kapcsán milyen további rendezvényekre lehet számítani?

- 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség, ezért az idén is ünnepelhetjük még a centenáriumot. Az országos nagytábor augusztusban Ócsán lesz, ehhez minden csapat alkalmazkodik. Fontos lesz a szeptember 7-ére tervezett országos környezetvédelmi napunk is. A kerületünk vezetése azt szeretné, ha ezen a napon kapcsolódnánk a Szombathely a segítés városa  programhoz. Ezeken kívül vannak hagyományos, évről évre ismétlődő kerületi eseményeink. Ilyen a Szent György-napi kerületi hétvége, sportnap, túrázó nap, Kelemen-nap.

Jövőre ünnepelhetjük meg a kerület újjáalakulásának 25. évfordulóját. Igaz, ez még kissé odébb van, de a szervezést nem árt időben elkezdeni: 2020-ban a Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség megalakulásának 100. évfordulóját ünnepeljük majd. 1920. május 18-án Szombathelyen, a megyeházán alakult meg a Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség. Újjáalakulásától  a kerület azzal tűnt ki, hogy kezdeményezőkészségben, hagyományismeretben és hagyománytiszteletben példát mutatott az országban.

Példaadó és húzó motor volt.

Reméljük, marad is.

Ezek is érdekelhetik