Védeni akarjuk a maradékot

Nagyon tartalmas szakmai beszélgetéssé alakult csütörtökön szerkesztőségünkben a védett állatokról és védett növényekről elindított sorozatunk nyitó fóruma. Halmágyi Miklós főszerkesztő elmondta, hogy ez már sorrendben az ötödik olyan sorozat, amely valamilyen módon kapcsolódik a természet, a környezet védelméhez, mert lapcsoportunk nagyon fontosnak, életbevágónak tartja ezt a témát. A sorozat lezárásaként most is rajzpályázatot hirdetünk majd.

- Amikor védett állatokról, vagy növényekről beszélünk, akkor a maradékot próbáljuk megvédeni, ugyanakkor Magyarországon nincs törvény még a biológiai sokféleség védelméről – hallottuk csütörtökön a szakmai fórumon egy fontos környezet- és természetvédő civil szervezetet, a Kerekerdő Alapítványt vezető Gyöngyössy Pétertől.

A sorozatunkat indító szakmai fórum résztvevői. Álló sor, balról: dr. Gyurácz József, Gyöngyössy Péter, Avar Kálmán, előtte ül dr. Markovics Tibor, mellette Horváth Csaba és Kenesei István. Fotó: Kiss Teodóra

- A természetvédelem azért bonyolult nagyon, mert sokféle érdek ütközőzónája - ecsetelte dr. Gyurácz József dékán, a Nyugat-magyarországi Egyetem Biológia Intézetének igazgatója, aki az év madarán, a gyurgyalag történetén keresztül érzékeltette, hogyan befolyásolta e szép madár élőhelyének átalakulását az ember homok- és kavicsbányászata, a méhészet. Hozzá kapcsolódott dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója:

- A természetvédelem valójában a gazdaság egy-két elemének a visszafogása. Az állami alkalmazott természetvédők a jogszabályokat érvényesítik, a civilek társadalmi bázisra támaszkodnak, amely ha erős, megvéd védett növényeket akár lokátorok telepítésével szemben is.

- Paradigmaváltás, átállás van az erdészetnél, az élőhelyek védelme rendkívül fontossá vált, s noha változatlanul fő feladat nálunk a gazdálkodás, azért tarvágás helyett a folyamatos erdőkép megőrzése, megtartása lett a cél - fogalmazta meg a Szombathelyi Erdészeti Zrt. képviseletében Horváth Csaba.

- A vadászok nagy része is természetvédő - szögezte le a vasi vadászkamarát képviselő Kenesei István, aki elmondta azt is: - Konfliktusok a természetvédőkkel akörül vannak, milyen fajok kerüljenek a védettek közé. Ez ugyanis állandóan változhat. Például hollóból 50 párt regisztráltak az 1970-es években, ma viszont már túlszaporodás a jellemző a fajra. Fogolyból viszont csak nevelt példányok vannak a Dunántúlon. A föld alapú támogatás nagyon káros, élőhelyek tűnnek el, mert amiatt megszüntettek bokros területeket, szegélyeket.

Nagyon érdekes volt, amikor Avar Kálmán a kormányhivatal tanakajdi növényvédelmi intézetének képviseletében arról beszélt: növényvédelem nélkül nem lesz földművelés, de...

- Alig beszélünk arról, milyen károkat okoz a fényszennyezés az élővilágnak, vagy hogy megtízszereződtek a méhkár-ügyek, hiszen sokak számára a méhek megélhetést jelentenek, ugyanakkor viszont eltűntek a vadméhek.

Dr. Markovics Tibor szavain is érdemes elgondolkozni: ha nyáron Németországban autózunk, ott a szélvédőre már nem tapadnak rovarok.

Nálunk jobb a helyzet. Vajon meddig? Mit tehetünk azért, hogy megmaradjanak az élőhelyek? Sorozatunkban erre is választ keresünk.

Ritka madárfajok, patakok halai

A most induló sorozatunkban szó lesz arról, hogy a veréb is fontos. Régen rengeteg veréb ugrált körülöttünk, ám számuk a mezőgazdasági termelés átalakulása miatt mára nagyon megcsappant. Szó lesz arról is, hogy a vonalas létesítmények (utak, vasutak, szélerőműparkok, középfeszültségű vezetékek) milyen károkat okoznak állatoknak. Számba vesszük, melyek megyénk védett rétjeinek védett növényei, a megye védett fái, a vasi patakok védett ízeltlábúi és halai, melyek Vas megye ritka madárfajai, eltűnő és terjeszkedő fajai, milyen tévhitek kapcsolódnak békákhoz és hüllőkhöz, hogyan alakul(hat) az épületlakó denevérek és az emberek viszonya, a fehér gólya helyzete az eltelt 100 évben.