Aquapóniás kertészet az egykori strandon?

A Szentgotthárdi Civil Fórum tavaszi Közös Érdekek Kerekasztala (KÉK) fórumán Csabay Katalin kertészmérnök és Báhidszki Márton elektromérnök tartottak előadást. A biokertészet iránt érdeklődő és abban Apátistvánfalván tevékenykedő fiatal szakemberek a zöldségek szerepéről, fontosságáról beszéltek. Katalin felhívta a figyelmet a beszerzési helyek körüli bizonytalanságokra és a helyben termelt zöldségek fontosságára. A hagyományos zöldségtermelés mellett az új, hatékony termelési lehetőségről, az aquapóniás növénytermesztésről már Báhidszki Mártontól hallhattak az érdeklődők. Az aquapónia a haltenyésztés és a talaj nélküli növénytermesztés kombinációja. Már az azték indiánok is alkalmaztak hasonló technológiát, s Dél-Kínában és Thaiföldön, a rizsföldeken is halak segítségével növelték a termést. (A halak megeszik a táplálékot, megemésztik, az általuk kiválasztott salakanyag pedig táplálékul szolgál a növények számára.)

Az aquapóniás kertészet a turisták számára is érdekes lehet. Fotó: KÉK

A folytatásban Cziráky László, a horgász egyesület elnöke arról beszélt, hogy viszonylag kis medencében is nagy mennyiségű hal tenyészthető. Arról is szó esett, hogy az aquapóniás kertészet teljesen zárt rendszerként működik, nem terheli a környezetet, bevételi forrást jelenthet a hal és növény egyaránt. Kardosné Kovács Márta felvetette, hogy hogy a jobb sorsra érdemes régi strand alkalmas lehetne az aquapóniás kertészet kialakítására. Az így kialakuló önellátó gazdálkodás biozöldséggel láthatná el a közétkeztetést, a helyi piacot, az éttermeket és boltokat, turisztikai attrakcióként pedig további látogatókat vonzhatna a városba. Ha mindez megvalósulna, a strand újra a közösség érdekét szolgálná.

A fórum második részében Soós Zoltán és Cziráky László beszéltek arról, hogy képviselői támogatással milyen munkát végeztek eddig, a felemásra sikeredett Ligetben. Felmérték a növények, a fák állapotát, majd  kertész szakemberrel való egyeztetés után  támogatást kértek az önkormányzattól a szükséges és odaillő növények beszerzésére. A lakosságtól is várják a növények felajánlását, s mint hozzátették: így lassan, talán évek alatt lehet javítani a helyzeten, s elérni, hogy valódi liget legyen a Liget.

A város civil szervezetei ennek okán felhívással fordulnak a városlakókhoz, akik Cziráky Lászlónál és Soós Zoltánnál jelezhetik, ha van olyan  nem mérgező vagy tüskés  növényük (például aranyeső, orgona, pampafű, rododendron, bambusz, boróka, berkenyeféle, mályva, cserje, talajtakaró), amit felajánlanának a Liget szépítésére. És persze a felújításba is bárki bekapcsolódhat!