Hírek

2013.09.25. 11:30

Sok sast mérgeznek meg

Egy békési vad-őrt három bűntársával, elsőfokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek: Magyarországon kiemelkedően magas a ragadozó madarak ellen elkövetett bűncselekmények száma.

Némethy Mária

– Nem alaptalan, hogy a ragadozó madarakat az ember még ma is kártékony állatoknak ítéli, hiszen a viszonylag könnyű prédát jelentő háziállatokat, elsősorban a szabadon tartott tyúkokat, csirkéket, valamint a vadászható fácánokat, mezei nyulakat valaha gyakran zsákmányolta a héja vagy a parlagi sas – kezdi az okokat magyarázni dr. Gyurácz József, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karának dékánja.

A ragadozó madarak mérgezése ma az egyik legnagyobb természetvédelmi probléma Magyarországon. Dr. Gyurácz József a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökeként is nagyon jól ismeri a helyzetet. Fotó: Horváth Márton

Szerencsére mérgezés vagy orvvadászat következtében elpusztult madárra az utóbbi években nem volt példa Vas megyében. Itt néhány pár rétisas fészkel, viszonylag gyakori fészkelő a darázs-ölyv, héja, karvaly és a vörös vércse, általánosan elterjedt az egerészölyv.

– Sajnálatos módon a hazánkban elpusztított ragadozó madarak száma nagyságrenddel felülmúlja az összes környező országét – hallom dr. Gyurácz Józseftől, aki adatokat sorol: – Az elmúlt évtizedben, Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig két sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, azonban a hazai adatok nemzetközi felháborodást váltottak ki. A Magyar Madártani Egyesület nyilvántartása szerint 2000 óta 176 sas esett mérgezés, lelövés vagy fészekpusztítás áldozatául.

Mennyire tekinthető ez a pusztulás jelentősnek?

– Rendkívüli módon. A parlagi sas, rétisas és kerecsensólyom országos állománya az elmúlt évtizedek természetvédelmi programjai hatására ugyan lassan emelkedett, de még mindig csak körülbelül 110 pár parlagi sas, 200 pár rétisas és 215 pár kerecsensólyom él. A 1998 és 2009 között mérgezetten megtalált 30 parlagi sas ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10 százaléka.

Mivel a valós mérgezések okozta pusztulás ennél jelentősen nagyobb – hiszen a tetemek egy részét nem találják meg – , illetve egyéb emberi eredetű veszélyforrások, így áramütés is jelentősen tizedelik az állományt, beláthatjuk: a világviszonylatban egyedülálló kárpát-medencei populációt néhány év alatt a kipusztulás szélére sodorhatják ezek a közelmúltban elszaporodott értelmetlen bűncselekmények.

– 2013-ban már 22 olyan mérgezéses esetre derült fény, amely során védett vagy fokozottan védett madárfajok voltak az áldozatok között. Ezek kapcsán öt ragadozómadár faj mintegy 51 példánya pusztult el bizonyítottan szándékos mérgezés következtében. A szakemberek szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az esetek kevesebb, mint 10 százaléka válik ismertté. Emellett nagyon jelentős a nemzetközi felelősségünk is, hiszen számos európai ország sasfaja nálunk tölti a telet. Ott pedig a kormányok és civil mozgalmak is rendkívül sok pénzt költenek határaikon belül a ragadozómadarak védelmére. Sajnos már több külföldön gyűrűzött sas lelte bizonyítottan nálunk halálát mérgezés miatt.

Hogyan mérgeződnek meg a sasok?

– Ezt minden megállapított esetben olyan növényvédőszerek okozták, amelyeknek a forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént (karbofurán), vagy folyamatban van. Az eddig felderített mérgezési források döntő többségben szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.

Kiderült: ezek mérgek emberre is rendkívül veszélyesek lehetnek. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot, például egy fácánt elfogyaszt akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet.

A célpontok a legtöbb esetben nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék, amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének. Ám a mérgezés nem szelektív, bármely ragadozó, vagy dögevő állat, szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat.

Jó tudni: ha bebizonyosodik a szándékos mérgezés ténye, az elkövető öt évig terjedő börtönbüntetésre, és az eset súlyosságától függően több millió forintos kártérítésre ítélhető.

Mit tegyen az, aki esetleg elpusztult vagy beteg ragadozómadarat talál?

– Haladéktalanul értesítse a Magyar Madártani Egyesületet, vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságát.

Ezek is érdekelhetik