Aczél Zoltán-ügy: Ítélkezett a Kúria

Ítéletet hozott a Kúria a Haladás labdarúgó csapatának volt vezetőedzője, Aczél Zoltán ügyében: az edző általa bejelentett felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az előzmények: Aczél Zoltánt vezetőedzői munkakörben alkalmazta az első osztályú csapatnál a Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. A trénert 2011 decemberében a Magyar Kupa egyik mérkőzésén a nyomozóhatóság előállította és bilincsben elvezette. A főügyészség arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy egy folyamatban lévő bűnügyben az edzőt gyanúsítottként hallgatták ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegés és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt. A munkáltató erre figyelemmel azonnali hatállyal megszüntette Aczél Zoltán munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy a munkavégzésében akadályoztatva volt.

A munkáltató szerint az edző sportszakmai munkájával összefüggésben álló büntetőeljárás megindítása hátrányosan érintette a sportklub szakmai és a közvélemény általi megítélését, továbbá veszélyeztette a csapat eredményes felkészülését. Aczél Zoltán a rendkívüli felmondással szemben keresetet nyújtott be a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Az elsőfokon eljáró bíróság dr. Szőke Zoltán vezette tanácsa a vezetőedző kereseti kérelmét elutasította. Aczél fellebbezett, ám a Szombathelyi Törvényszék a helyes indokok alapján az elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta.

A felperes vezetőedző felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatában kifejtette, hogy a munkavállaló olyan magatartása, amely alkalmas lehet a munkáltató bizalmának jelentős megingatására, alapot adhat a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére. A súlyos bűncselekmény alapos gyanúja olyan mértékű bizalomvesztést idézhet elő, amelyre tekintettel nem várható el a munkáltatótól a munkavállaló további foglalkoztatása. Ez esetben az azonnali hatályú felmondás indoka mindig a munkáltató bizalmának elvesztése, és nem a bűncselekmény elkövetése. A felmondás tartalmából megállapítható volt, hogy az alperes elvesztette a felperesbe vetett bizalmát, mert e körülményt az indokolásban körülírta a „bizalomvesztés" szó használata nélkül.

Előzmények:

Jogerősen munkaügyi pert vesztett Aczél Zoltán

Így kattant a bilincs Aczél Zoltán kezén (videóval)

Aczél Zoltánt két Siófok-meccs eredményének manipulásával gyanúsítják