Így zajlanak a szombathelyi helyszínelők mindennapjai

Ki ne ismerné a tévében futó népszerű helyszínelő sorozatok valamelyikét. A séma mindegyikben ugyanaz: hiper-mondern technikával általában 45 perc alatt felderíti a csapat a gyilkosságot. Elég egy hüvelykujj, egy talp vagy egy fül lenyomata, és máris a gyilkos nyomára bukkannak. A nyomok begyűjtése után üvegfallal körbevett laboratóriumban vizsgálják tovább a szakértők a nyomokat, a számítógép pedig pár másodperc alatt az elkövető nyomára akad. A valóságban a magyar helyszínelőknek nem negyvenöt perc áll a rendelkezésükre. Van viszont laboratóriumuk, igaz nem üvegfallal van körbevéve, sajátossága miatt az alagsorban van, ám minden eszköz adott ahhoz, hogy itt kémiai nyomkutatást és elemzéseket végezzenek.

Palkó Géza rendőr alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai osztályának a vezetője beavatott minket a szombathelyi helyszínelők mindennapjaiba.

– A filmekben látott helyszínelés nem mindenben tükrözi a valóságot – mondja az osztályvezető –, hiszen ott mindenki ért mindenhez. – A bejelentést követően nálunk a szemlebizottság vonul ki a helyszínre, amely alapesetben áll egy bizottságvezetőből, ő írja a jegyzőkönyvet, és vele dolgozik egy bűnügyi technikus. Ez kiegészülhet az ügy jellegét tekintve más, például orvos-, nyom- vagy fegyverszakértővel, de szükség lehet nyomozókutyára és a vezetőjére is. A bizonyítékok begyűjtését a védőfelszerelés felvétele után a helyszínelő csapat végzi. A legfontosabb, hogy mindig azt az állapotot dokumentáljuk, amivel találkozunk. A technikus fotóval, videóval és helyszínrajzzal dokumentál, ezt a bizottságvezető jegyzőkönyvben rögzíti. A szemlének van egy statikus és egy dinamikus szakasza. A statikusnál megtörténik az összkép rögzítése, a dinamikusnál kezdődik a nyomkutatás. Legelső mindig a szag rögzítése, mert az illékony. Figyelni kell arra is, nehogy rálépjen a technikus egy lábnyomra, először azt nézi meg, majd további nyomokat, például ujjnyomot keres. Ez már szakma, megvan a szigorú protokollja eljárása.

A helyszínelők táskája kész kincsestár, akárcsak a filmekben, tele van különlegességekkel. Miközben beszélgetünk, Palkó Géza elárulja, hogy a nyomelőhívó és -rögzítő anyagokat a világon csak két cég gyártja – a magyar rendőrség is tőlük rendel –, így a tévésorozatban használt kellékek közül sok a magyar helyszínelők kezében is ott van. Az ujjnyomok rögzítéséhez többféle ecset is rendelkezésre áll, ezekkel a különböző színű és összetételű porokat visznek fel a felületre, majd egy fólia segítségével rögzítik a bizonyítékot, s viszik be a rendszerbe.

– Vannak olyan esetek, amikor kutyákat is bevetünk – teszi hozzá az osztályvezető. – Rendelkezünk nyomkövető, szagazonosító, robbanószer- és kábítószer-kereső kutyával. A robbanószert kereső kutyáknak kell a legfegyelmezettebbnek lenniük, nem kaparhatnak, hiszen, ha robbanószert találnak, azt a legkisebb mozgás is beindíthatja. A kutyának sokkal érzékenyebb a szaglása, mint embernek. Ezt egyelőre semmilyen más módszerrel nem tudták kiváltani. Ha nyomkövető kutyára van szükségünk, akkor fontos, hogy kevesebb, mint négy óra teljen el a bűncselekmény óta. A szag ugyanis illékony. A szagazonosítás külön tudomány. Létezik az úgynevezett szagbank, amelyben tárolunk helyszínen rögzített szagokat és személyi szagokat. Ezt a kettőt pedig a kutya össze tudja hozni.

Palkó Géza rendőr alezredes, bűnügyi osztályvezető igazságügyi írásszakértőként is dolgozik a megyei rendőr-főkapitányságon. Fotó: Bajdó Bettina

A helyszínen a technikus a rögzített nyomokat és az ügy szempontjából fontosnak ítélt tárgyakat rögzíti, csomagolja, egyenként bezacskózza és feliratozza, az aláírásával hitelesíti. Ezeket, akárcsak a filmekben, laboratóriumi körülmények között az igazságügyi szakértők elemezik. A nyomok begyűjtése után igénybe vehetik orvos, fegyver-, írás-, nyom-, ujjnyomat- vagy egyéb specialista segítségét is.

– Az osztályon végezzük a gyanúsítottak nyilvántartásba vételét is – emeli ki az osztályvezető. – Készül róluk fotó, majd szkennelt ujj- és tenyérlenyomat is. Ezek bekerülnek a nyilvántartásba, melyben jelenleg körülbelül egymillió személy adata szerepel. Ha a helyszínről sikerül ujjnyomokat rögzíteni, azt továbbadjuk a daktiloszkópus szakértőnek, aki megállapítja az alkalmasságát, majd beviszi az adatbázisba. A gép az adatbázisból csak a hasonló ujjnyomatokat adja ki. A lényeg, hogy nem a gép, hanem végül a szakértő azonosít.

Egy használható ujjnyomaton a magyar bírósági gyakorlat szerint legalább 10 sajátossági pontnak kell lenni. A tévében fotók és nevek is szerepelnek a kijelzőn, amikor az ujjlenyomat adatbázisban futtatják a mintát. A magyar valóságban se képet, se nevet nem lát a szakértő. Az amerikai másodpercek a magyar valóságban órák is lehetnek.

– Személyi DNS-mintát csak kiemelt bűncselekmények elkövetőiről veszünk, ezt Budapestre kell elküldeni, ott létezik egy adatbázis – mondja még a vezető – . Mivel kémiai folyamat során még a mintából ki kell vonni a DNS-t, ez hosszabb és költségesebb eljárás. Vas megye nyugodt megye, mi leggyakrabban tulajdon elleni bűncselekményekhez, vagyis betöréshez és lopáshoz vonulunk. Gyilkosság csak ritkán fordul elő. Minden tragédia más és más, ezt sohasem lehet megszokni. Aki azt mondja, hogy már mindent látott, annak el kell mennie innen. Én azért ezt a hivatást választottam, mert mindig is érdekelt a technika. Objektív, mert a bizonyíték nem hazudik.

Évekkel később azonosították

A helyszíni tevékenység fontosságára példa egy 2006-ban történt bűncselekmény elkövetőjének évekkel későbbi felderítése. Ugyanis egy 2011-ben Szombathelyen történt bűncselekmény helyszínén rögzített DNS-t hasonlítottak össze egy, még 2006-ban itt történt bűncselekmény helyszínén rögzített DNS-el. A két minta megegyezett, így a nyomozók beazonosították az évekkel korábban történt bűncselekmény elkövetőjét is. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2012-ben az eredményes szakmai munkájáért bűnügyi technikai kategóriában az „Év Rendőre" miniszteri díjat adományozta Finta Gábor rendőr főhadnagy részére.