A korszak gyerekeinek gyerekei nem tudnak majd szüleikről gondoskodni

Volt egyszer egy Ratkó-korszak. Ez Ratkó Anna nevéhez fűződik, aki 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszter volt, meghatározója az 1950 és 1956 közötti félévtized népesedéspolitikájának. Ratkó Anna nevéhez fűződött az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó bevezetése is, emiatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen megugrott Magyarországon. A terhesség-megszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt nevezik Ratkó-gyerekeknek.

Németh Sándor, Bük polgármestere, és Taródi Lajos intézményvezető az otthon terveit mutatja. Fotó: Némethy Mária

Munkaerő- piaci elemzésekben és társadalompolitikai tanulmányokban, az utóbbi évtizedben gyakran említik a Ratkó-gyerekeket és a Ratkó-unokákat. Sok szakértő erre vezeti vissza, hogy Magyarországnak egyelőre nincs akut demográfiai problémája. Ráadásul a Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák pedig már a munkaerőpiacon vannak, a kereső–eltartott arány így jelenleg, átmenetileg kedvezően alakul. „A Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulásával feltehetőleg pótlólagos erőforrások bevonására lesz szükség a munkaerőpiacon" – állapítja meg nem egy közgazdász.

– Mi egészen más vonatkozásban gondolunk a Ratkó-gyerekekre – magyarázza Taródi Lajos, a büki Dr. Horváth Tibor Szociális Központ vezetője. – Tudjuk: a Ratkó-korszak gyerekei közül sok kerül majd idősek otthonába, mert az ő gyerekeikre a nyugdíjas idő kitolódásával, az erősödő munkahelyi követelményekkel olyan nyomás és igénybevétel nehezedik, hogy nem lesznek képesek gondoskodni majd idős szüleikről. Ezért gondoltunk arra, hogy a jelenleg 14 idős ember elhelyezésére alkalmas otthonunkat 10 főssel bővítjük, felkészülünk az óhatatlanul bekövetkező változásra, a gondozottak számának növekedésére.

Többen gondolják ezt így Bükön, s nyilván máshol is az országban. – Bük képviselő-testülete az év elején elkülönített költségvetésében 300 millió forintot a jelenlegi idősek otthonának a bővítésére, a régi épületet egy fedett folyosóval összekötő új épületszárny megépítésére, amellyel összesen 24 idős személy befogadására válik alkalmassá majd az intézmény – folytatja Németh Sándor polgármester, aki elmondja még: már készen is vannak a tervek, sőt, a beruházás jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

Egy európai nívójú idősek otthonának építését határozták el a bükiek. Olyan lesz, amelyik a mai kor elvárásainak mindenben megfelel: akadálymentesített, folyamatos légcserével ellátott, kényelmes, igényes idősek otthona építésének vannak meg a kész tervei Bükön, ahol azt is fontosnak tartják, amit Taródi Lajos hangsúlyoz: – Mindenképpen azt szeretnénk, hogy az idős büki embereknek Bükön legyen módjuk otthonba menni. Már csak a 2000 lakót meghaladó önkormányzatoknak járó kompenzációra, pályázati lehetőségre várnak a bükiek, mert az állam csak így kapcsolódik be majd az otthon fenntartásába.