Hírek

2014.11.09. 12:48

Pipacsok, szirmok, koszorúk - Ma 70 éve ölték meg Radnóti Miklóst: tarkólövés, ahogy megírta

Szombathely – Ma 70 éve ölték meg Radnóti Miklóst: tarkólövés, ahogy megírta. Élt 35 évet. Abdán, halála helyszínén ezen a hétvégén Radnóti-emléknapokat rendeztek, volt Jordán Tamás vezényletével nagy versmondás is. A szombathelyi Weöres Sándor Színházban az ExperiDance Produkció lépett föl.

Ölbei Lívia

Radnóti Miklós az a típusú költő, akinek alakja-élete szorosan összefonódik az életművel – vers és alkotó egymás tükörképei. A tükör pedig ezúttal fénylőn, világosan mutatja föl a szépséget és az ártatlanságot; a tökéletes formát, a szerelem mellett az egyetlen menedéket a káoszba húzó balsejtelem ellenében. Radnóti költészetének vonzása talán éppen abban áll, hogy a klasszikus, árkádiai derű, a szépség, a versmérték lüktetése mögött már kezdettől (nem függetlenül személyes élettörténetétől, édesanyja és ikertestvére elvesztésétől) ott lappang valami szorongás, valami árnyék, valami rossztól való félelem. „Halott-e már a perdülő szirom, / ha hullni kezd? / Vagy akkor hal meg, hogyha földet ér?” Ezzel a talányos három sorral ér véget a gyerekkort idéző Radnóti-napló, az Ikrek hava. Meglehet, ugyanannak a pipacsnak a szirma perdül itt, mint amelyik a Pipacs című versben, vagy a Pontos vers az alkonyatról címűben tűnik föl. Pipacs – lángoló, tűnékeny szépség. Ártatlan, derűs – de a vér színe ugyanúgy benne van, mint a szerelemé. És az életé: nyilván búzatábla közepén. De szirom borzong a fán, lehull a Május című nyolc-sorosban is; a Naptár-sorozatból. A Május lehetne Radnóti születésnapi verse is. A Pontos vers az alkonyatról 1934 szeptemberében született. A „pipacsos versszak” így szól: „ ( ) Híven tüntet két pipacs, nem / bánja, hogy őket látni még, / de büntet is rögtön az ég: szuronyos szellővel üzen; (...)”

Középen  Radnóti szerepében Kroó Balázs (Fotó: ExperiDance)

Éppen a tűnékeny-szép pipacsot tette meg központi látványelemnek, motívumnak az ExperiDance Produkció évfordulós Radnóti-előadása, amely a tánc mellett az élőszóra is támaszkodik. Az „Álmok két felvonásban” szombaton délután került a WSSz közönsége elé. Főleg diákok nézték, az alkotók a szombathelyi bemutatót megelőzően rendhagyó irodalomórákat is tartottak a témában. Az előadás előtt dr. Puskás Tivadar polgármester köszöntötte a nézőket.

„Radnóti Miklós költő lakása ajtaján ma is az a névtábla áll, amit 75 éve Ő szögelt fel oda. Szeretett síelni, teniszezni, evezni s hajójuk neve Mütyürke volt. Moziba járt, odavolt Chaplinért s francia sanzonokat fütyült. Egy életen át szerelmes volt, s versei ma is itt vannak velünk. Radnóti Miklós költőt a magyar állam törvényei alapján zsidónak nevezte, ő magát katolikusnak, s Jézust követve 33 évesen megkeresztelkedett. 1944-ben több százezer társával együtt..., története innentől kezdve már nem csak az övé, hanem mindannyiunké. Radnóti Miklós költő élete álmokban, versekben, először színpadon, 30 képben, 22 táncossal és 8 színésszel. A szövegkönyv a költő verseiből, naplójegyzeteiből, barátai gondolataiból továbbá 1920 és 1945 között elhangzott közéleti beszédek, írások részleteiből áll össze”, mondja az ExperiDance Produkció bevezetője.

A történet – Radnótié - erős, a megvalósulás „ExperiDance”-es. Olvassunk Radnótit. Halott-e már a perdülő szirom, ha hullni kezd?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!