A hajléktalanszállón dupla nagyüzem van, de már nyáron is telt ház volt

Telt ház van-e? - kérdésünkre az a válasz, hogy már nyáron is telt ház volt: a 25 férőhelyes éjjeli menedéken harmincan aludtak. A krízisidőszakban – most, a téli hidegben – plusz húsz férőhelyet (ágyat) tudnak biztosítani, de nemcsak a 45 helyet töltik meg éjjel, hanem kinyitják a közösségi helyiségeket is, ahol mindennap fertőtlenített, műbőrrel bevont matracokon további fekhelyek vannak szépen egymás mellett, mint egy táborban: 50-60 fő is tud így itt aludni.

Szabó Tibor, a hajléktalanszálló munkatársa

Milyen az élet, jól megférnek-e egymással? Vannak-e összetűzések ittas állapotban?

- Általában jól megférnek, ismerik egymást – mondja Bujtás Edit. - Ritkán fordul elő veszekedés, de ha mégis, saját magukra is kihívják a rendőrséget, a mentőt. Emberfüggő, hogy kire hogy hat az alkohol. Van, aki bejön, csendesen lefekszik, elalszik, van, aki nem bír magával, nyughatatlan, hangoskodik, „szellőzködnie” kell egy kicsit az udvaron, mielőtt bejöhet. Ezeket a problémákat jobbára ők megoldják egymás között. Van biztonsági szolgálatunk, egy őr éjszaka is itt marad egy szociális munkással. Bejöhetnek ittasan, hiszen a gyomrukból nem tudjuk kivenni az alkoholt, de szabály, hogy italt nem hozhatnak be.

Magdolna palacsintát süt a többi hajléktalannak

Megerősített utcai szolgálat is működik a hideg időben. Reggel héttől este tízig, hétvégén 18-tól 22 óráig járja az utcákat négy fő két párban, szigorú útvonalterv szerint mennek a városban, azokat a helyeket keresik fel, ahol tudják, hogy hajléktalanok élnek. Nemcsak a parkerdőben, hanem belvárosi utcákban is, mellékhelyiségekbe, sufnikba, garázsokba is beköltöznek a hajléktalanok, ahol esetleg ismerőseik megengedik ezt nekik. Nemrég a Kőszegi utcában is fedeztünk fel ilyen lakhelyet.

- Nekik élelemmel, gyógyszerrel segítünk, ha szükséges fát szerzünk nekik, hogy tudjanak fűteni. Van egy asztalosműhelyünk, ott mindig akad egy kis hulladék, amivel egy-két napra kisegítjük őket. De segít az önkormányzat is, illetve együttműködésben vagyunk a családsegítővel – mondja Bujtás Edit. - Nemrég az utcai szolgálat olyan embert is talált, aki a híd alatt lakott. Nem akart bejönni a hajléktalanszállóra, de a szociális munkások többször is elmentek hozzá, rábeszélték, nem volt könnyű.

Azokat is rendszeresen megnézik, akik nem akarnak bejönni, hiszen az a cél, hogy vegyék igénybe a szálló szolgáltatásait: van háziorvosi rendelés, fürdési, mosási lehetőség, ebédet kapnak. Pontosabban: az élelmiszerbankon keresztül heti öt napon kapott adományokból a hajléktalanok maguk főznek, amint Bujtás Edit mondja: „méghozzá nagyon finomakat”. Még nem ebédelt velük soha, mert tudja, hogy az étel mindig kevés, de „az illatokból gondolom, hogy jól főznek”. Be van osztva, mikor ki főz közülük, mert nincs szakács. Este hideget ehetnek, sok pékáru érkezik, tej, túró, joghurt, változatos az étkezésük.

A hajléktalanszálló nappali melegedőjében többen már délelőtt bóbiskolnak, akik korán reggel betöltötték az alkoholadagjukat. De vannak, akik sakkoznak, kártyáznak, tévéfilmeket néznek, van egy kis könyvtár, lehet olvasni, a két számítógépen rendszeresen interneteznek, össze kell írni, hogy ki mennyi időt tölthet ott, hogy mindenki odaférjen, aki akar.

Bujtás Edittől azt is megtudjuk: 30-50 év közötti a legtöbb hajléktalan, sokan az alkohol miatt csúsztak le, és sok a pszichiátriai beteg. De van kiút a hajléktalanságból is, többen próbálkoznak is vele. Van 11 önkormányzati „kiléptető” lakás és 10 piaci albérlet arra a célra, hogy visszaintegrálódjanak a társadalomba, jelenleg 6-8 egykori hajléktalan lakik „kint” ezekben a lakásokban. Egy olyan is van, aki családot alapított, mióta újra talpra állt.