Hírek

2015.04.05. 07:53

Új behajtási törvény: vétlen cégek sora mehet tönkre!

Súlyos következményekkel járó problémacsomag keletkezett a behajtási költségátalány európai irányelvének hazai átültetésekor, hiszen az unióban lehetőségként alkalmazható előírás magyar változatát kötelező jellegűvé tették a törvényalkotók a Polgári Törvénykönyvben.

Vélhetően a gazdasági élet tisztábbá tételének szándéka, avagy egy fordítási hiba miatt vétlen cégek sora mehet tönkre. A csapásokat átvészelő vállalkozásoknak viszont irdatlan adminisztrációs teherrel kell megküzdeniük – áll a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalójában.

A sok hűhó pedig valójában semmiért történik, hiszen például egy ötvenezres merítési mintából összesen tíz esetben fordult elő, hogy a fizetési késedelembe esett vállalkozók üzleti partnerei igényt tartottak a nekik járó 40 euró összegű behajtási költségátalányra. A piaci kapcsolatok megőrzése ugyanis ennél jóval jelentősebb szempont a gazdasági életben.

A törvény szövege szerint azonban e tételekről a szerződések megkötésekor, valamint a kirótt összegek megfizetése előtt a jogosult cég nem mondhat le, csak a tortúra után nyilváníthatja ki írásban e szándékát.

Bár az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárcák közös eljárási szabályozása már megjelent, a problémasor gyakorlati kezelése mégis sok nehézség elé állítja a cégvezetőket és a könyvelőket. Németh Tamás könyvvizsgáló megítélése szerint a kötelező érvényű előírás, uniós minta szerinti lehetőségre való átváltoztatásával egy csapásra megszűnhetnének a gondok. A jelenlegi szabályozás szerint viszont a 2013. július elsejét követően a vállalkozások között megkötött szerződések esetén, ha a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurót fizetni. Méghozzá a tartozás kezdőnapján, a MNB hivatalos deviza középárfolyamán forintra átszámítva. A jogszabály alapján a késedelmi kamat mértékén felül, és fizetési felszólítás nélkül is megilleti e tétel a hitelezőt. S még akkor is érvényesíthető, ha a jogosultnak behajtási költsége nem keletkezik. Bármilyen értékű elmaradt számlaki fizetés esetén egységes a tarifa.

E szabályozás nem tesz különbséget a szándékosság és a lánctartozások miatti esetek között sem. Németh Tamás szerint a NAV vezetőinek már jelezniük kellett volna a jogszabályalkotók felé, hogy e rendelkezés óhatatlanul adóelkerüléshez vezethet, hiszen azon gazdasági társaságoknak, amelyek eredményesen zárnák az évet, a késedelmesfizetésre vonatkozó törvényi előírás betartása miatt adóalapjuk csökkenésével kell szembesülniük.

Ám nemcsak az állam számára okoz veszteségeket a rendelkezés. A társaságiadó-alap emiatti mínuszba fordulása a hitelekkel rendelkező vállalkozásokat sodorja kilátástalan helyzetbe. Mivel e jogszabály nyomán nem valós kötelezettségek jelennek meg az éves mérleg-beszámolókban, torzulás következik be, és sérül a megbízható és hiteles kép kialakításának alapelve. Például az egyik, egyébként nyereségesnek kimutatható vállalkozás a behajtási költségátalányt figyelembe véve 40 millió forint veszteséggel zárta az évet. Így a partner bank akár azonnal is felmondhatná a hitelét, kockára téve a vállalkozás létét.

Másfelől iszonyatos adminisztrációs terhet okoz a gazdasági egységeknek a számlák utólagos, egyenkénti vizsgálata, továbbá a kötelezettségek nyilvántartása. Sőt a régi könyvviteli programok a megkésett kifizetések gyűjtésére sem alkalmasak, ezért elkerülhetetlenné válik olyan eszközök beszerzése, amelyek egyebek között rögzítik a kötelezettségeket, valamint az euró-átszámítások aktuális értékeit. A tapasztalatok szerint a könyvvizsgálat nélküli cégek esetében legtöbbször információhiány okán a legégetőbbek a problémák. A könyvvizsgálók pedig abban bíznak, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara indítványára a közeljövőben megtörténik majd az anomáliákat is tartalmazó törvény felülvizsgálata

Ezek is érdekelhetik