"Sorsdöntő kérdés előtt állunk" - Így ünnepeltek a szombathelyiek március 15-én

Nyalka huszárok, tekerőlant-muzsika, apró póni vontatta ágyú – a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület 11-es Huszár Tagozatának bevonulásával vette kezdetét a megemlékezés Petőfi Sándor szobránál. A szemerkélő eső és a hűvös idő ellenére sok kisgyermekes család látogatott el az MMIK előtti térre. Prikazovics Ferenc előadóművész beszélt Petőfi költészetéről, majd a megyei és a városi önkormányzat, illetve a kormányhivatal vezetői koszorút helyeztek el a szobornál, amelyet ezúttal is óvodások által készített zászlók, kokárdák vettek körül.

Az ünneplők átvonultak a Március 15. téri hősi emlékműhöz, ahol a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred díszalegységének tiszteletadása mellett, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót. Az eső miatt az Agora -  Művelődési és Sportházban folytatódott a megemlékezés. A Gothard Jenő Általános Iskola tanulói ünnepi összeállításukban megidézték a kokárdás tavaszt, az énekes-zenés műsorból átsütött a márciusi ifjak lendülete és lelkesedése. Megszemélyesítették Petőfit, a lánglelkű költőt, korhű jelmezekben szavalták el a Nemzeti dalt, felsorolták a 12 pontot. Dr. Puskás Tivadar polgármester ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy az 1848-as európai forradalmak közül a pesti tartott ki legtovább, de nemcsak a főváros, hanem Szombathely is jelentős események helyszíne volt.

- Március 17-én népgyűlést tartottak, 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket, amelyek nagyjából megegyeztek a 12 ponttal. Célul tűzték ki még a népnevelés megvalósítását, az állandó bíróság felállítását, a polgári és büntető törvénykönyv megalkotását is – mondta. A polgármester az aktuális politikai helyzetre is utalt. Úgy fogalmazott: az 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben már megtapasztalt nemzeti egységre ma is nagy szükség van.  Magyarország függetlenségét ma is veszély fenyegeti: Brüsszel akarja megmondani, kikkel és hogyan éljünk. Sorsdöntő kérdés előtt állunk: akarjuk-e, hogy országunk végleg megváltozzon, és bevándorlók ezreit telepítsék le nálunk? Újra meg kell védenünk Magyarországot! - hangsúlyozta dr. Puskás Tivadar.

Az ünnepi beszédet követően a sportház színpada adott helyet az eredetileg a Savaria Múzeum kertjébe tervezett műsornak is. A mi dalunk című összeállításban az Ungaresca Táncegyüttes, a Boglya Népzenei Együttes, Ziskó Olivér és Kovacsics György zenészek, Endrődy Krisztián színművész és a Nagy Lajos Gimnázium tanulói működtek közre. A műsorban együtt szólaltak meg a modern dobfelszerelések, a népi hangszerek és Veres Mihaela énekhangja. A diákok humorral idézték meg a Landerer nyomda elfoglalását – s bár a produkció a múzeumkertre íródott, így jobb híján a színpadi függöny szolgált a nyomda bejárataként, az előadás színvonalán ez mit sem rontott.

Ezt követően beiktatták hivatalába a város frissen megválasztott diákvezetőit: Farkas Flóra, a Horváth Boldizsár szakközépiskola tanulója diákpolgármesterként, Farkas István Zoltán, a Hefele-iskola diákja alpolgármesterként dolgozik majd a város fiatalságáért a következő egy évben.

- Az a célunk, hogy Szombathelyt az ifjúság fellegvárává tegyük, a diákönkormányzatban létrehozzunk egy aktív magot, akikkel közösen munkálkodva a diákságnak biztonságos környezetet, szórakozási lehetőségeket biztosíthatunk, és felvirágoztathatjuk a város ifjúságának életét – mondta Farkas Flóra, aki dr. Puskás Tivadartól vehette át  a város jelképes kulcsát. A polgármester úgy fogalmazott: dicsérendő, ha valaki ilyen fiatalon közéleti feladatot vállal. Ez azt jelenti, hogy olyan tagja a társadalomnak, aki felelősséggel viseltet mások iránt.

A megemlékezés-sorozat a múzeumkertben ért véget, ahol az intézmények, pártok, társadalmi szervezetek képviselői koszorút helyeztek el Horváth Boldizsár, az Andrássy-kormány egykori igazságügy-miniszterének szobránál. Horváth Boldizsár a forradalom idején Szombathely főjegyzőként tevékenykedett, ő jegyezte le a 16 pontot, és országgyűlési követként ő vitte azt Pestre.