Felfedezhették a zárt ajtók titkait - Megmutatták, mennyire vendégszeretőek, milyen mesterségeket ismernek

Minden évben népszerű az a kezdeményezés, melyet idén harmadik alkalommal hívtak életre. Június közepén tartják a Gesztenyevirágzás hetét, melynek első napján pikniket szerveztek a virágzó fák alá. A program ennyivel nem ért véget, a településen működő egyesületek, valamint az itt élők összefogtak, hogy kedveskedjenek a településre érkezőknek. Kukucskáló délutánok címmel ismertették meg Velemet az érdeklődőkkel. Bárki bepillanthatott a vállalkozó kedvű velemiek hétköznapjaiba, hivatásába, szenvedélyébe. A kíváncsi látogatókat az otthonaikban fogadták a falu erre vállalkozó lakói. A kapuszínek alatt mesterek várták a kíváncsiskodókat, lehetett méhészkedni, volt kertészkedés, kézműves foglalkozás, fafaragás, meg lehetett kóstolni a házias ételeket, s a pálinkafőzés rejtelmeit is feltárták. Mi is ellátogattunk a településre, arra voltunk kíváncsiak, vonzó-e a mai világban a hagyományőrzés, a múlt értékeinek a megismerése.

Elsőként Ternyákné Horváth Ágota népi iparművész fogadott minket a háza előtti padon, hogy a csuhé- és termésbábkészítés alapjait sajátíthassuk el.

Ternyákné Horváth Ágota népi iparművész nemcsak kézműves foglalkozásokkal várta a kukucskálni vágyókat, hanem házias ízekkel is

- Én nemcsak kézműves foglalkozásokkal vártam a kukucskálni vágyókat, hanem házias ízekkel is - mondja a népi iparművész. - Gesztenyés rolót kaptak a hozzám betérők, különféle lekvárral lehetett kóstolni, mellé pedig saját szedésű és készítésű szörp is járt. Nálam be lehetett kapcsolódni a munkába, a csuhékészítést mutattam be. Készültek babák, pillangók, angyalok, a virág is népszerű volt, de a gyerekek nagyon örültek a lovacskának is. Itt minden természetes alapanyagból van, ragasztót nem használunk, kötözéses technikával dolgozunk.

Ternyákné Horváth Ágota elárulta, ő az édesanyjától tanulta a technikákat, majd saját maga épített az alapokra. Nemcsak csuhéval dolgozik, hanem húsvétra tojásokat is készít.

Simor Kata színes gyöngyökkel kedveskedett a betérőknek. Elmondta, hogy korábban dekoratőrként dolgozott, ma ékszereket készít, ennek során nem klasszikus gyöngyöket, hanem fát, üveget, ásványokat használ

- Azt gondolom, hogy egyre inkább érdekli az embereket a természet közelsége, a természetes alapanyagok - folytatta az iparművész. - Őstermelő is vagyok, saját magam készítem a szörpöket, lekvárokat, élelmiszereket. Mindent felhasználok, amit a természet ad. A mai sütemény is a híres velemi gesztenyéből készült. Szerintem nagyon jó kezdeményezés, hogy be lehet hozzánk térni, s azt tapasztalom, az emberek szívesen kipróbálják a kézművességet, megkóstolják a helyi ízeket. Ma már nem elég, ha szép helyen élünk, programokat kell adni az ide látogatóknak, olyanokat, amikben ők is részt vehetnek aktívan. Így rengeteg élménnyel gazdagodnak, közben pedig tanulnak. Látom a gyerekeken, hogy érdekli őket a csuhébábuk készítése, s csak reménykedem, hogy lesznek közöttük olyanok, akik hozzám hasonlóan beleszeretnek a mesterségbe.

Kern István egy világháborús kiállítást rendezett be a kapualjban. A kiállítás mellé kis történeti áttekintést is adott a Szent Vid-hegy múltjának lelkes kutatója

Ezt követően Balogh Enikő invitált be minket udvarába. Rögtön megmutatta fűszernövényeit, majd kóstolóval kínált, palacsintával, melyet természetesen almás gesztenyével ízesített. A házigazda vendégházat is működtet, megmutatta a szobákat, a jógatermet, a gyönyörű kertet, valamint megleshettük a növényekből készült faliképeit is. Nála a hangsúly azon van, hogy azt használja, amit a Föld ad. Szerinte jó a kezdeményezés, hiszen zárt kapuk mögé lehet tekinteni, mindenki láthatja Velem másik arcát, azt, hogy itt nem unalmas az élet annak ellenére, hogy harapni lehet a csendet. Lánya, Simor Kata pedig színes gyöngyökkel kedveskedett a betérőknek. Elmondta, hogy korábban dekoratőrként dolgozott, ma ékszereket készít, ennek során nem klasszikus gyöngyöket, hanem fát, üveget, ásványokat használ. A végeredmény magáért beszél. Hozzátette, az elmúlt években a kézművesség is átalakult. A fiatalokat érdekli az ékszerkészítés, ám ez pont olyan mesterség, mely nem alapozhat a hagyományokra, mindenkinek bele kell tennie saját magát.

Kern István egy világháborús kiállítást rendezett be a kapualjban. A kiállítás mellé kis történeti áttekintést is adott a Szent Vid-hegy múltjának a kutatója. Magáról is beszélt, 12 éves kora óta gyűjti a régiségeket és az ezekkel kapcsolatos könyveket, szaklapokat. Gyűjteménye szerteágazó, vannak benne iratok, fényképek, pénzérmék, kitüntetések, hadi és katonai, iparos és tűzoltó emlékek, kályhák, téglák, kövek és néprajzi tárgyak. De festett bútorokkal és tulipános ládákkal is büszkélkedhet, valamint számtalan régészeti tárggyal. Soha nem merült fel benne, hogy nem kellene a múlt emlékeit összegyűjteni, egész életét ennek szánta. A mások számára talán értéktelennek tűnő tárgyak neki kincsek, mindegyiknek saját története van. Ismeri a környék, a megye, az ország történelmét, olyan titkokat, melyeket nem csak ilyenkor osztana meg a látogatókkal. Rengeteget tett és tesz azért, hogy megmentse örökségünket, reméli, hogy az utókor is hasonló becsben tartja majd.