Megmentette saját kisfia életét – Kőszegi férfi lett az Év kedvenc apukája

Barátságos, praktikusan kialakított kőszegi lakásában fogad minket a Nacsa család. Fontos a helytakarékosság: ma már öten élik itt mindennapjaikat. A lakásba lépve azonnal érződik, hogy egy igazán összetartó és szerető családé. Nacsa Zoltán pedig nem egy sima apa – őt választották egy internetes szavazáson az Év kedvenc apukájának. Mindezt egy néhány évvel ezelőtti reggelen történt hősies viselkedésével érdemelte ki: megmentette legidősebb fiát, Danit.

A három kisfiúról lerí, hogy rajonganak az édesapjukért. Barni, Levi és Dani egy pillanatra sem mozdulnak el mellőle, beszélgetni is legózás közben tudunk. Bár tudom, hogy fájó emlék, mégis arra kértem Nacsa Zoltánt és feleségét, Szilviát, elevenítsék fel, mi is történt azon a reggelen.

REMEKÜL HELYT ÁLLT

Zoltán mentősként dolgozik, épp munkába indult, amikor az ajtóból meghallotta, hogy megint olyan furcsán sír néhány hónapos kisfia, Dani, és a légzésfigyelő is jelzett. Abban a pillanatban fordult is vissza.

- Daninak kéthónapos korától fogva voltak furcsa felsírásai. Ezt jeleztük a háziorvosnak, aki tovább is küldött minket kivizsgálásokra. Viszont ezeket a jeleket csak mi láttuk, az orvosok egy teljesen egészséges gyermeket „kaptak” mindig. Minden lelete negatív is lett – emlékszik vissza az édesapa.

- A kislámpa fényében láttam, hogy kékes-szürkés színű, hiába simogattam a karját, nem nyitotta ki a szemét. Ahogy kivettem a kiságyából, olyan volt a karjaimban, mint egy rongybaba. Egyből lefektettem, közben Szilvi hívta a mentőket. Míg a kiságyától a nappaliba elértem, már láttam, hogy nem lélegzik. Akkor tudtam, hogy nagy baj van. Tíz másodpercig vizsgáltam – a protokoll szerint, ha ennyi ideig nem vesz levegőt, meg kell kezdeni az újraélesztést. A keringését is megvizsgáltam, ami rendben volt, így „csak” lélegeztetni kellett körülbelül két és fél percig – éli át újra a legnehezebb perceket Zoltán.

Azután, mintha mi sem történt volna: rózsaszín bőr, nagy mosoly tért vissza Danira, még az édesapja nyakában lógó fonendoszkóppal is játszott. A mentők szerencsére már csak a kórházba szállításhoz kellettek. Dani ekkor hét és fél hónapos volt. A kórházban szintén egy jó egészségi állapotú gyermek került az orvosok elé.

VIZSGÁLATOK SORA KÖVETKEZETT

Két napon keresztül semmilyen probléma nem volt. Aztán egyik este ismét – akkor már a kórházban, a nővér kezei közt – jelentkeztek ismét a tünetek, rohantak is Danival az intenzív osztályra. Egyből lélegeztették, és pár perc múltán ismét jól volt. Ekkor már az orvosok is látták, hogy baj van, így jöttek sorban a vizsgálatok: a végén mindegyik negatív eredményt mutatott. A rohamok egyre sűrűsödtek, éjjelente akár többször is előfordultak. Szilvia és Zoltán szinte bent laktak a kórházban kisfiukkal, ők voltak azok, akik már az első nyöszörgésből tudták, hogy most kezdődik a roham.

A szombathelyi kórház lehetőségei azonban elfogytak, de az orvosok segítségével eljutottak a Heim Pál Gyermekkórház neurológiai osztályára. Mint kiderült, az a pár perc, amelyet ők is láttak, már csak a jéghegy csúcsa volt: a testében már előtte három-négy perccel kezdődött a folyamat, amelyet egy alattomos betegség okozott. Miután megkapta a gyógyszert, minden baj elmúlt. Dani most hat és fél éves, egészséges, két éve már gyógyszert sem kell szednie.

DÍJNYERTES, HŐS ÉDESAPA

Abban, hogy Zoltán elnyerte az Év kedvenc apukája címet, feleségének, Szilviának is óriási szerepe volt. Kíváncsi voltam, miért éppen most döntött úgy, hogy felfedi az ország előtt férje hőstettét.

- Úgy fogalmaznék, hogy ennyi évig érlelődtek bennem a történtek. Sorban születtek a gyerekek, és mostanra fogalmazódott meg igazán. Mikor megláttam az interneten ezt a pályázatot, akkor is sokáig halogattam: majd, holnap, majd holnap – meséli nevetve Szilvia. – Vasárnap volt a határidő, akkor azt mondtam magamnak, na, most aztán tényleg megírom! Az esélytelenek nyugalmával küldtem el, mondván úgysem nyerünk, úgysem jutunk tovább, de legalább végre megtettem Zoli felé ezt a gesztust. Azt akartam kifejezni, hogy hálásak vagyunk azért, amit tett értünk, hogy ő egy szuperapuka. Egyébként is pont jött az apák napja,, és azt gondoltam, hogy jó meglepetés lenne neki.

Az is lett.

- Én kész tények elé lettem állítva – mondja széles mosollyal az arcán Zoltán. – Mikor hazaértem munkából, Szilvi annyit mondott, van egy merénylete ellenem: a beleegyezésem nélkül beadta a pályázatot, mit szólok hozzá. Mikor elolvastam, valóban meghatódtam, pedig tudtam, hogy miről ír – teszi hozzá nevetve.

A Nacsa-fiúk története pillanatok alatt óriási sikert ért el az interneten. Annyira, hogy alig egy nap leforgása alatt máris a legjobb tíz közé jutott.

- Épp az oviba ment Zoli a gyerekekért, amikor hívták a szervezők, hogy bent van az első tízben. Hirtelen fel sem fogtam, mit mond. Óriási meglepetés volt, hogy végül ő lett az első – meséli Szilvia.

Az ő történetük tehát jó véget ért, most azon dolgoznak, hogy másokat is felkészítsenek hasonló esetekre. Zoltán rengeteg pozitív visszajelzést kapott ismerősöktől és ismeretlenektől. Sokan arra kérik, tartson előadásokat szülőknek, mik a teendők, hogy ők se blokkoljanak le hasonló pillanatban.