A neves régész most lakóhelye történeteire kíváncsi, a szemtanúkat keresi hozzá

- Úgy vélem, egy ilyen témájú gyűjtésben a 24. órában vagyunk, hiszen a szemtanúk, már csak életkoruknál fogva is, lassan eltávoznak közülünk - mondta Ilon Gábor. A kőszegi régész-történész napjainkban éppen az '56-os forradalom kőszegi történeteit gyűjti össze, melyhez helyi gimnáziumi tanárokat, diákokat is megnyert segítség gyanánt. Munkáját nem csak a forradalom 60. évfordulója és a sürgető idő motiválta.

Ilon Gábor ugyanis pont a forradalom évében született, Várpalotán. A forradalom hangjai természetesen nem érhettek el az éppen egy hónapos csecsemőhöz, ám ahogy a régész lapunknak megjegyezte: érez valamiféle történelmi felelősséget az '56-os események iránt.

- Azt gondolom, egy történelmi esemény igazán a hétköznapi emberek szemszögéből értelmezhető. A nagy dolgokat" úgyis megörökítik a történelemkönyvek, hol így, hol úgy, de egy történelmi pillanatot fontos, hogy ne csak a győztesek, vagy éppen a vesztesek szemszögéből, hanem a szemtanúktól is megtudjunk - mondta.

Ilon Gábor a még élő szemtanúkat szólaltatná meg könyvéhez Fotó: Turbók Attila

Ilon Gábor munkájához a kőszegi könyvtár idei, '56-os kiállítása is ötleteket adott, ahogy kifejezte magát: ők nem mentek el a történetek mellett". Ezekből pedig van bőven az Alpokalján is. Ilon Gábor néhányat ki is emelt. - Érdekel, hogy a november elején, a helyi temetőbe kitett nyírfakeresztnek mi lett a sorsa, akkor ezzel emlékeztek a fővárosi áldozatokra - mondta az egyik történetet a régész. A következő kutatási területe a mai evangélikus iskola igazgatójának október 23-a körüli beszéde, amelyet az országzászló környékén tartott. A harmadik kutatandó terület pedig az '56-os rőtfalvai körmenet hiteles története.

- Erre a munkára két évet szánok, ahogy említettem, a gyűjtésbe diákokat is szeretnék bevonni - mondta Ilon Gábor. Hozzátette: már készített egy listát azokról a kőszegiekről, akik szemtanúként szóba jöhetnek ezekben a témakörökben. Az elbeszélőkkel hanganyagokat és interjúkat szeretne készíteni, melyekkel kiegészíti a már meglévő forrás-anyagokat.

Ilon Gábor elmondta: természetesen emellett egyéb témák is foglalkoztatják, hiszen Kőszeg, az Alpokalja kimeríthetetlen forrása egy történésznek. Már kiadott egy könyvet e témában Kőszeghegyalja régészeti örökségének kézikönyve címmel, amelyet a környék általános és középiskoláiban már előszeretettel olvasnak.

A könyvek mellett azonban nem hanyagolta el eredeti foglalkozását, a régészetet sem: Vas megye több területe érintett Ilon Gábor munkáiban. Több mint két évtizede foglalkozik topográfiai kutatásokkal Veszprém és Vas megyékben. Utóbbi területen - a Dunántúlon először - készített munkatársaival és tanítványaival szisztematikus terepbejárásokat. Ezekről - részben társszerzőkkel - idegen nyelven is számot adott.

Szakmai munkássága elismerő megtiszteltetéseként a 2013-ban Oxfordban kiadott The Oxford Handbook of the european Bronze Age című kötetbe egy szlovák szerzőtárssal írták meg a két ország bronzkorának összefoglalását. Hazai szakmai elismerésként a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky-érmét a Magyar Nemzeti Múzeumban vehette át idén tavasszal.