Zaklatják? Megalázzák? - Mutatjuk, ki segíthet

Díjmentes tanácsadás és panaszfelvétel - ezt ígéri az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) azoknak, akik hozzájuk fordulnak, mert úgy érzik, hátrányos megkülönböztetés érte őket. A jogsértések kivizsgálására és megszüntetésére vállalkoznak diszkriminációs ügyekben.  Minden megyében van  referensük,  aki  a megyeszékhelyeken  és a járásokban heti egy alkalommal, négy órában személyes ügyfélfogadást tart, és aki telefonon, e-mailben is elérhető. Vas megyében dr. Asztalos Dórához kopogtattunk be: hétfőn 9 és 13 óra között várta az ügyfeleket a Vas Megyei Család- Esélyteremtési és Önkéntes Házban, az Óperint utca 1. szám alatt. - Mindenkinek igyekszünk segíteni, akit neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, anyasága vagy apasága, családi, egészségi állapota, fogyatékossága, életkora stb. miatt hátrányos megkülönböztetés ér. Viszonylag szűk jogterületről van szó, sokan mégis nehezen ítélik meg, mi az, amit valóban vizsgálhat az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ehhez nem árt tisztában lenni a védett tulajdonság, a hátrány, a tilalmazott magatartások fogalmával és formáival.

Fotó: Unger Tamás

Elsősorban (a megtorlás kivételével) azokban az ügyekben tud eljárni a hatóság, ahol a panaszos valamely védett tulajdonságára hivatkozik (például az életkorára, a nemére, a faji hovatartozására, a társadalmi származására, a vallási vagy világnézeti meggyőződésére, a családi állapotára vagy a nemi identitására), és megjelöli az őt ért sérelmet. Mindez önmagában azonban nem elég ahhoz, hogy eljárás induljon: a védett tulajdonságnak ok-okozati összefüggésben kell lennie a panaszost ért hátránnyal.

Sokan rosszul közelítenek: „Hatvanöt éves elmúltam, cukorbeteg vagyok, a férjemet leszázalékolták. Az a panaszunk, hogy a szomszéd körtefájáról a gyümölcs áthullik az udvarunkra, és itt rohad el.” Az ügyfél ebben az esetben az életkorára - mint védett tulajdonságra - hivatkozással kereste fel a referenst, hiányzik azonban az ok-okozati összefüggés.

Vagy: „Rokkantnyugdíjas vagyok, kerekesszékkel közlekedem, a férjem vesekezelt, három dédunokánk van, 11 unokánk, 26 ezer forint a nyugdíjam, ennyiből kellene megélni. Ez nem elég a gyógyszerekre, a tűzifára”. Itt az életkor és a fogyatékosság védett tulajdonságok, azonban nem ezek miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban a panaszos. Az esetben akkor vizsgálódhatna a hatóság, ha a kerekesszékkel közlekedő panaszos nem tudna bemenni segélyért az önkormányzathoz, mert nincs rámpa a bejáratnál. (Márpedig az önkormányzatoknak eleget kell tenniük a komplex akadálymentesítés követelményének.)

ZAKLATÁS, MEGTORLÁS ÉS TÁRSAI

Mikor sértik meg velünk szemben az egyenlő bánásmód követelményét? Akkor, ha a bejelentő úgy érzi, hogy valamely védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hozzá hasonló helyzetben lévő, de védett tulajdonsággal nem rendelkező személy. A diszkrimináció típusai: a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a megtorlás vagy a jogellenes elkülönítés.

Ha például egy álláshirdetésben pincérnőt keresnek, vagy kifejezetten pályakezdők jelentkezését várják, sérülhet az egyenlő bánásmód követelménye.

Zaklatás valósulhat meg, ha egy roma származású panaszos származására a munkáltató folyamatosan negatív, élcelődő megjegyzéseket tesz. Például ha egy műszakvezető a munkakezdéskor mindig megkérdezi: Hány percig voltál a szoláriumban? Leállítottad kint a kocka-Ladádat? Esetleg úgy üdvözli reggelente a munkavállalót: Szevasz Gazsi, menj el inkább fémet nyúzni, abból több pénzed lesz!

Hasonló a helyzet, ha felmondással megszüntetik a panaszos munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva, ugyanakkor több kolléga előtt kijelenti a főnöke: „ezzel a bokszos képűvel nem szeretnék tovább együtt dolgozni”, akkor a munkaügyi bíróság előtt vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet panaszt az ügyfél a munkáltató eljárása miatt. Bírósági eljárás esetében a felmondás átvételétől, a kézbesítéstől számított harminc nap áll a munkavállaló rendelkezésére a kereseti kérelem benyújtására, míg az EBH-nál akkor indulhat eljárás, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

A REFERENS MINT SZŰRŐ

A referens közreműködik a panasz felvételében, majd továbbítja azt a szükséges dokumentumokkal együtt a hatóságnak. (Panaszt az EBH online felületén is tehetünk). Ha a hatóság megállapítja hatáskörét az ügyben, személyesen meghallgatja a panaszost és a bepanaszolt fele(ke)t. Akár 6 millió forintig terjedő bírság megfizetésére is kötelezheti a jogsértőt az ügy súlyától függően, de elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését is. Sokszor azonban egyezséggel zárulnak a viták.

A referens szűrőként is funkcionál: ha valaki előzetesen telefonál, segít eldönteni, hogy egy-egy ügy az EBH elé kívánkozik-e, vagy nem. Ha nem, akkor tanácsot ad abban, hogy hova fordulhat az ügyfél. (Például ügyvédhez, az önkormányzathoz, a település jegyzőjéhez, munkaügyi bírósághoz.)

Volt, hogy bár panaszt tehetett volna az ügyfél, mégis visszakozott. Egy kisgyerekes anya fordult hozzájuk a minap: nem engedték be egy patikába, mondván, hogy a babakocsi kereke megkarcolja a parkettát. Az anyaságára tekintettel érte sérelem, nem tudta megfelelően intézni az ügyét.

A 2005-től működő hatóság munkájáról - Asztalos Dóra úgy érzi - még mindig kevesen tudnak, pedig ez közös érdek lenne, sokakat érintő ügyekről van szó. A vasi számok beszédesek: 2016. január 1-je és december 30-a között hat panaszt vizsgáltak ki, amelyek a megyéből érkeztek, ezeken kívül az ügyfélfogadásokon 103 ügyfélkapcsolatot regisztrált a referens, aki rendszeresen vesz részt megyei programokon, partnere a civil szervezeteknek és a médiának is.