A legbátrabb falu fővárosunkban

Ma már alig - ha mégis, akkor inkább cinizmussal - elhangzó értékekről: igazságról, bátorságról, a szabadság és az elődök tiszteletéről szól az este. Apropóját az adja, hogy az Országgyűlés októberben a Legbátrabb falu (Communitas Fortissima) címmel ismerte el Kercaszomor lakóit azért, mert Szomoróc Magyarországhoz tartozása érdekében 1920-ban bátran fegyveres felkelést indítottak. 355 képviselő voksolt igennel arra, hogy a falu címerében feltüntetheti ezt a címet. Dr. Zsiga Tibor történésztől hallhattuk az esten: Szomoróc községet, a mai Kercaszomor részét, 1919 augusztusában annak ellenére, hogy a békeszerződés szerint Magyarországnak ítélték, a jugoszláv állam fennhatósága alá vették. A szomoróciak tiltakoztak, végül 1920. augusztus 1-jén éjszaka Ránkai hadnagy 17 határőrrel és a hozzájuk csatlakozó kercai férfiakkal megrohamozta az idegen katonaságot. Másfél év múlva a határmegállapító bizottság, e bátor tett által is befolyásolva, Szomorócot ismét Magyarországnak ítélte. Visszatérése napja, február 9-e ünnepe a falunak.

2002-ben a Vas Megyéért Egyesület a megye legbátrabb falvának címét adta Kercaszomornak. 2005-ben a parlament indoklás nélkül nem fogadta ezt el, ám négy vasi képviselő, Bebes István, Kovács Ferenc, Puskás Tivadar és V. Németh Zsolt beterjesztésére az idén igen. Ennek történetét V. Németh Zsolttól hallhattuk az esten, amelyen Orbán Róbert helytörténész ismertette a falu történetét, a kercaszomoriak hőstettéről Ozsváth Imre református lelkész beszélt, a község mai életét Kapornaky Sándor polgármester mutatta be, s Kercaszomor költőjének, Kapornaky Gyulának a verseit Horváth Lajos Ottó színművész mondta el.

A Vasiak Budapesti Baráti Körének tagjai szerint ilyen sok ember még egyetlen rendezvényükön sem jött össze, mint a keddin, ahol a fogadáson nemcsak az őrségi ízekről, hanem a bátor elődökről is sok elismerő szó esett.