Drámai a helyzet - meddig lesznek házi gyermekorvosok?

– A helyzet valóban drámai. Az országban összesen 1500 házi gyermekorvosi praxis működik, ezeknek a harmadánál ötven és hatvan év közötti az orvos, és csaknem a felénél hatvan év feletti – a házi gyermekorvosok átlagéletkora 59 év. Ahol megszűnik egy praxis, ott sokszor már nem nyílik helyette új, a gyerekek vegyes (felnőtteket és gyerekeket egyaránt ellátó) praxisokba kerülnek át, ez nem olyan, mintha képzett gyermekorvosok kezelnék őket. Márpedig a cél az lenne, hogy azok lássák el őket – ezek már dr. Pölöskey Péternek, a szombathelyi Deák Ferenc utcai rendelőben praktizáló csecsemő- és gyermekgyógyásznak a szavai. Ő is ott volt a szokásos őszi kongresszuson, a tíztagú vezetőség tagjává választották. Tapasztalatairól, a gyermekgyógyászati alapellátás helyzetéről és megújulási lehetőségeiről kérdeztük.

– A probléma, amivel küzdünk, nem csak Magyarországban jellemző – általános Európában. Nem egységes a gyermekgyógyászati alapellátás, vannak országok, például Anglia, ahol családorvosokkal oldják meg az alapellátást, és van, ahol gyermekgyógyász szakorvosokkal. Az ideális az lenne, ha az utóbbiak látnák el a gyerekeket, belőlük azonban nincs elég. Ma Magyarországon 1500 házi gyermekorvos dolgozik, 890 az átlagos kártyaszám – ennyi gyerek tartozik egy átlagos praxishoz. Nagyjából 2 millió 18 év alatti gyerek van – a gyerekek egyharmadát tehát nem házi gyermekorvos látja el. Az elmúlt hét-nyolc évben csak romlott a helyzet: legalább száz gyermekorvosi praxis szűnt meg. Vidéken nehéz orvost találni, és a praxisokat is csak nagyon alacsony áron lehet eladni – sorolja a gondokat az orvos.

Praxisjog

Szombathelyen gyermekgyógyászok látják el a gyerekeket. De Pölöskey doktor azt mondja, a kollégák közül négyen-öten is 65 év felett vannak. (az országban 215-en negyven és ötven év közöttiek,  negyvenéves kor alatt harmincan dolgoznak.) Ketten hetven felettiek, lassan keresnék az utódaikat, várnák, hogy jöjjenek a fiatalok. Az utód megtalálása újabb nehéz kérdés – a praxisjog és a rá vonatkozó törvény miatt. A praxis egy tulajdon – amikor bejelenti valaki, hogy el szeretné adni, és ezt jelzi az önkormányzatnak, akkor hat hónapja van az eladásra. Ha nem sikerül, akkor visszaszáll a praxisjog az önkormányzatra, és ingyen megkaphatja azt a pályázó. Persze nincs szó versenyhelyzetről, nem tolonganak a jelentkezők. Ha nincs belépő, és megszűnik egy praxis, akkor a kártyákat felosztják a meglevők között.

A gyermek érdeke

Miért jobb a gyerekeknek, ha nem vegyes praxishoz tartoznak? – Az egészségben eltöltött éveket elsősorban az életmódunk határozza meg, nem annyira az egészségügyünk – magyarázza a gyermekorvos. – Tíz-húsz százalék az a hatás, amit az orvostudomány, az egészségügy ehhez hozzátesz. Hangsúlyozzák a prevenció jelentőségét. Ezen belül a gyermekkori prevenciónak lenne nagy jelentősége. Ide tartozna az egészséges életmódra való nevelés, a védőoltások beadása, az antibiotikumok túlzott használatának elkerülése, bizonyos betegségek korai szűrése. Ez az a szemlélet, amit egy házi gyermekorvos hathatósabban képvisel – mondja Pölöskey Péter. Óriási különbségek vannak a kétféle praxisban ellátott gyerekek között. Magyarországon egy év alatt a vegyes praxisokban 500 millió forinttal több antibiotikum fogy, mint a gyermekgyógyászati praxisokban. Nagyrészt feleslegesen adott antibiotikumokról van szó. A kötelező védőoltásokat a vegyes praxisban ugyanúgy megkapják a gyerekek, de az agyhártyagyulladás, a bárányhimlő, a rotavírus elleni átoltottság sokkal magasabb egy gyermekgyógyászati, mint egy felnőtt háziorvosi praxisban.

Megoldás

Pölöskey doktor szerint emelni kellene a szakmai színvonalat és meg kellene adni a szükséges jogosítványokat a házi gyermekorvosoknak. Le kellene róluk venni az adminisztratív terheket, amelyek most a munka több mint felét kiteszik. Szakdolgozókra lenne szükség, hogy segítsék és tehermentesítsék az orvosokat. Ha ezek adottak lennének, akkor lehetne növelni a kártyaszámot, a rendelési időt, a hatékonyságot. Ehhez finanszírozás kell. Az eredmény pedig egy olyan házi gyermekorvos lehet, aki 90-95 százalékban befejezett ellátást nyújt, és nem a kórházi szakrendelésre küldi a gyerekeket. Az orvosok tudományos munkát tudnának végezni, lenne biztos egzisztenciájuk. Több praxisnak lehetne közös dietetikusa, gyógytornásza, mindez együtt jelentené az alapellátást. Példaként a mostani hányás-hasmenéses járványt említi.  Egy jól képzett szakdolgozó is el tudná mondani a szülőknek azokat a tanácsokat, amelyeket ő napjában sokszor elmond. Ezt jelentené a tehermentesítés.

Pölöskey Péter hozzáteszi: a kormány felismerte a problémát, segít is: letelepedési, praxisvásárlási pályázattal, de úgy tűnik, ez önmagában nem elég csábító, főleg az elmaradottabb régiókban. Tavaly elfogadtak egy alapellátási törvényt, amely hasznos és előremutató, de a kiegészítő minisztériumi rendeleteket azóta nem írták hozzá. Van tehát törvény, de továbblépni nem tudnak. Tény az is, hogy Magyarországon egészen idáig nem képeztek házi gyermekorvosokat. Idén először negyven főnek lehetősége volt arra, hogy a szakorvosképzése kezdetekor úgy döntsön, hogy majd házi gyermekorvosként kíván dolgozni.

Pölöskey doktor mindenesetre bizakodó: a témával foglalkozók egyetértenek, orvosi, oktatási  részről mindenképpen. Kérdés, hogy mire születik meg a jogszabály. Ő és a tettre kész kollégái addig is hallatják a hangjukat.