Építkezne? Mutatjuk a törvényi változásokat

A csok kapcsán beígért sokmilliós állami támogatás rég nem látott pezsgést hozott a házépítés piacán. Tovább fokozta az izgalmakat, hogy híre ment, jószerivel szinte tervek nélkül is lehet építkezni. A tavaly december legvégén a bürokrácia-csökkentés jegyében megjelent kormányrendelet alaposan megrázta az egész építésügyet, olyannyira, hogy a jogszabályt szinte a megjelenését követően azonnal módosították is, mivel céljával ellentétben hatalmas bizonytalanságot okozott az építtetők, tervezők és hatóságok számára egyaránt. Ez év februárjában aztán megjelent az építési törvény változásának az előterjesztése, majd újabb módosítások, pontosítások után április 26-án elfogadták a törvényt a végleges formájában és május 13. (péntek) óta már hatályos. Kiss Norbert okleveles építészt és Musits Dezső okleveles építészt és műszaki ellenőrt kérdeztük a véglegesnek tűnő építési törvényről, amiről gyorsan kiderült, hogy még korántsem a végső változat. Hatálya június 30-áig terjed, akkor újabb változások várhatók, de lássuk most mi a helyzet, és mi volt a baj a korábbi rendelettel.

Az említett kormányrendelet a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozik, és elsősorban a csok-osoknak készült, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban elkezdhessék az építkezést a 10 milliós támogatásból és 10 millió forint hitelből. Kiss Norbert hangsúlyozza, hogy a rendelet kizárólag új lakóépület építésére vonatkozik, átalakításra, bővítésre, tetőtér beépítésére, esetleg melléképület építésére nem. Utóbbiak esetében továbbra is a megszokott építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az építész hozzátette: a 300 négyzetméter hasznos alapterület kicsit soknak tűnik, mert ő személy szerint még nem találkozott csok-ossal, aki 300 négyzetméteres, azaz 60-70 milliós házat akart építeni. Ingatlanfejlesztővel viszont igen. Felmerül a kérdés, hogy kinek készült a kormányrendelet? A szándék jó, de a két A4-es oldalnyi rendelet legalább ilyen terjedelmű kérdéssort vetett fel. Emiatt az építész szerint több olyan építéshatóság is van Magyarországon, ahol az elmúlt majdnem fél évben nem mertek benyújtani egyszerű bejelentési dokumentációt. Szentgotthárdon is mindössze egyre volt csak példa. Ezért finoman szólva sem lehet állítani, hogy beindult a csok-os nagyüzem. A napokban elfogadott módosított építési törvény elsősorban emiatt született meg.

Kiss Norbert okleveles építész szerint az új törvény legörvendetesebb változása, hogy újra építkezhetünk kalákában

ENGEDÉLYEZIK A KALÁKÁT

Az új törvény egyik legfontosabb és egyben legörvendetesebb változása, hogy újra építkezhetünk kalákában, vagyis saját vagy hozzátartozónk céljára szakképesítés nélkül végezhetünk majd bizonyos munkákat. A kivitelező vállalkozót valószínűleg nem ússzuk meg, de jó hír, hogy a nagy felelősséggel nem járó munkákat (mint például a festés, burkolás, segédmunka) feltehetően végezhetjük magunk is. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a szomszédok és barátok csak akkor segíthetnek, ha egyben hozzátartozók is. A tevékenységek körét majd később pontosítják.

EGYSZERŰ BEJELENTÉS?
Az év elején hatályba lépő rendelet egyik legkritikusabb elemét az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmi követelményei jelentették, mivel minimális tartalmú és terjedelmű dokumentációt kellett beadni, amelyet semmilyen hatósággal nem kellett leegyeztetni. Bárki belevághatott volna egy új, 295 négyzetméteres alapterületű, ötlakásos társasház építésébe, úgy hogy nem kell neki illetéket fizetni, nem kell egyeztetnie senkivel. Ugyanakkor, ha egy 30 négyzetméteres melléképületet akarunk építeni a házunk mögé, akkor mindent a korábban megszokott építési engedélyezési eljárás keretein belül kell lefolytatnunk. Vagyis 25 ezer forint illeték megfizetése és a körülbelül 30 oldalas tervdokumentáció  benyújtása után 2-3 hónappal talán elvégezhetjük az első kapavágást, ha a szomszéd nem fellebbez. A gyakorlatban mégis a melléképületet lehetne előbb elkezdeni, mivel nincs olyan bátor kivitelező, aki egy ötlakásos társasházat négyoldalas tervdokumentáció alapján elkezdene építeni. Szerencsére egy másik rendelet ezt nem is engedné. Várható volt, hogy ez ügyben változtatás lesz. Az új építési törvény ezt is igyekszik korrigálni. Ami úgy szól, hogy az egyszerű „bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni". Tehát az biztos, hogy részletesebb tervekre van szükség, de azt még az építéshatóságon sem tudják, hogy ez valójában mit takar. Lehet, hogy elegendő lesz az engedélyezési terv szintű dokumentáció, de olyan rémhíreket is lehet hallani, hogy mindenre kiterjedő, részletes kiviteli terveket kell készíteni. Ez egy 300 négyzetméteres, bonyolultabb társasház esetében jogos, de egy 80 négyzetméteres, egyszerű családi ház esetében erős túlzás. Ezért az építész reméli, hogy az épület volumenéhez igazítják a részletezettség mértékét, ami logikus lenne, szóval kicsi rá az esély - tette hozzá. Az biztos, hogy az egyszerű bejelentésnél részletesebb tervekre van szükség, de a tartalmi követelményeket egyelőre nem ismerjük.

KÖTELEZŐ MŰVEZETÉS
- Az viszont már biztosnak tűnik, hogy a rendeletben érintett épületek esetében kötelező lesz a tervezőt művezetéssel megbízni. Ami azt jelenti, hogy az építésznek kötelező kimenni az építkezésre x alkalommal, hogy ellenőrizze, terv szerint épül-e a ház. A kötelező jellegnek az építtető és a tervező sem biztos, hogy örül. Építészként nem akarok belegondolni, hogy mi lenne, ha mondjuk a tőlünk 600 kilométerre élő anyósomnak terveznék egy házat, amihez kéthetente kötelezően ki kellene ugranom, ráadásul még anyósom moroghatna jobban, hiszen neki kellene kifizetnie az egészet - hívta fel a figyelmet az építész egy lehetséges forgatókönyvre. A tervezői művezetés intézménye választható módon működött eddig is. Ezt az építész jobbnak találja, mert egy elfoglalt építészirodának ezekben a pályázatokkal teli időkben egyszerűen nem lesz kapacitása minden építkezésre kijárni, ráadásul a felelősség várhatóan aránytalanul nagy lesz. Ha építkezünk, általában örülünk, ha valaki szakértőként képviseli az érdekeinket, és megfizetjük, ha ezáltal álmaink otthona tényleg olyan lesz, mint amilyet elképzeltünk. De kétszer? Egyelőre legalábbis úgy tűnik, hogy kétszer, hiszen ezt a feladatot eddig is ellátta valaki, mégpedig a műszaki ellenőr. Valószínűleg a jövőben ők sem maradnak munka nélkül, tehát félő, hogy az építtetőnek duplán kell majd fizetnie.

TÖBB A POZITÍVUM

Musits Dezső hangsúlyozta, a jövőben a Helyi Építési Szabályzatból (HÉSZ) is több előírást kell újra betartani, a tető hajlásszögébe az új törvény szerint sem köthet bele a hatóság, de a lakások számába és a maradék zöldfelület mértékébe már igen. Sőt, elvileg már abba is, hogy a szalafői Pityerszer mellé ne kerüljön mediterrán luxusvilla. Tehát a védett környezetre és a veszélyes területeken lévő védőtávolságokra ezután már figyelni fognak. Pontosították a kivitelezői és az építtetői felelősség körét. Változás van abban is, hogy ha valaki jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül építkezik, ám az ingatlan nem veszélyezteti az életet vagy az egészséget, fennmaradási engedélyt kaphat a ház, ha amúgy a meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek és műemlékvédelmi érdeket sem sért. Lényeges szigorítás, hogy felelősségbiztosítást írhatnak elő a lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezői tevékenység elvégzéséhez. Műszaki ellenőröket ugyanazokban az esetekben kell megbízni, mint korábban, bizonyos esetekben a tervezői művezetéssel párhuzamosan. – Összességében úgy tűnik, hogy az új építési törvénynek talán több pozitív, mint negatív hatása lesz. De az biztos, hogy jó pár kérdés maradt megválaszolatlanul – mondta Kiss Norbert.