2009.07.14. 14:36
GfK: a magyar lakosság csaknem háromnegyedének nincs befektetése
Budapest - Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban nőtt a befektetők között a magánszemélyek aránya az elmúlt háromnegyed évben, addig Közép-Kelet-Európában még mindig jelentős az arányuk azoknak, akik semmilyen befektetésük sincs, Magyarországon arányuk 72 százalék - mondta Kozák András, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Kozák Ákos a GfK csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából készített Befektetési Barométer tanulmány eredményeit ismertetve elmondta: az elmúlt két évben nem változott azok aránya, akik nem rendelkeznek befektetésekkel. Hozzátette: a gazdasági válság hatására látszik pozitív elmozdulás a lakossági megtakarításokban Magyarországon, ezt azonban - az igazgató szerint - inkább csak a kényszer szülte.
A Befektetési Barométer készítése során, 2009 márciusában és áprilisában, 11 ország mintegy 11 ezer lakosát kérdezték meg. A befektetések szerkezetét vizsgálva Magyarországon továbbra is a bankbetétek szerepelnek a legnagyobb, 17 százalékos aránnyal, az életbiztosítás és a nyugdíjalapok 7-7 százalékot tettek ki, míg a részvények mindössze 1 százalékkal szerepeltek.
A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar lakosság megtakarítása nem térne el jelentősen a jelenlegi helyzettől akkor sem, ha hirtelen hozzájutna 25 ezer euróhoz - mondta Kozák Ákos hozzátéve, hogy igen erős a bizonytalanság a lakosságban. Hiszen a válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, hogyan fektetné be ezt a pénzt.
A felmérésből kiderült, hogy a kockázatot leginkább az Egyesült Államokban és Svédországban kedvelik a leginkább, itt a megkérdezettek 16 százaléka hajtana végre kockázatosabb befektetést, ez Olaszországban, Németországban csupán 3 százalék, Magyarországon pedig 8.
A következő 12 hónap megtakarításait vizsgálva kiderült, hogy a magyarok 82 százaléka a jelenleginél kevesebbet takarítana meg. Ez az arány az Egyesült Államokban csupán 37 százalék, Nyugat-Európában 50, Közép-Európában 66 százalék. A felmérésből az tűnik ki, hogy a nyugat-európaiak leginkább a szakma képviselőire bízzák magukat: 42 százalékuk banki tanácsadóhoz fordul. Második helyen a barátok és a családtagok szerepelnek, mint lehetséges információforrás. Magyarországon is ez a sorrend érvényesül: a magyarok 26 százaléka fordul banki szakemberhez, 18 százalék hagyatkozik a család és barátok véleményére, tizedük pedig a televízióból tájékozódik.
