Gyuranecz Miklós, a Junior Prima-díjas kutató

A harmincadik életévét alig néhány hete betöltött kutató az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének munkatársaként olyan baktériumok kutatásával foglalkozik, amelyek egyaránt képesek megfertőzni az állatokat és az embereket. Ilyen kórokozó a Francisella tularensis, amely elsősorban a mezei nyulakat betegíti meg, de az embereknél is súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést okozhat. Az ifjú kutató nemcsak meghatározta ennek a baktériumnak a „természetét", járványtanát, hanem kutatás eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai élő mezei nyúl export sikeréhez is.

Az ifjú kutató baktériumkeneteket vizsgál mikroszkóp alatt. Fotó: Borbély Béla

– Magyarország Európa legnagyobb mezei nyúl exportőre, egy-egy évben átlagosan 30-40 ezer jószágot szállít Olaszországba és Franciaországba. Az export jól jövedelmez, a nyulak darabjáért ugyanis 80-100 eurót fizet a külföldi felvásárló. Az üzlet azonban többször is veszélybe került, mivel az olasz vevő és az ottani hatóság rendszeresen azzal „vádolta" meg a Közép-Kelet Európából szállított nyulakat, hogy baktériummal fertőzik meg az ottani mezei nyúl állományt, sőt, emberi megbetegedéseket is okoznak. Ezzel feltehetően az átvételi ár leszorítása, s esetenként az export teljes leállítása lehetett a céljuk. Miután korábban, a PhD kutatásaim során sikerült megcáfolni a nyulainkat ért „vádat" Oly módon, hogy Európa különböző részeiről összegyűjtött, a mezei nyulakra veszélyes baktérium törzsek genetikai vizsgálatával kimutattuk, hogy az olasz-és franciaországi baktériumtörzsek és a közép-keleti térségből származók jelentősen különböznek egymástól. Így a tudomány segítségével sikerült bizonyítani, hogy nem a mi nyulaink fertőzik meg az ottani állományt. Az általunk kifejlesztett módszerrel most már pontosan meg lehet határozni, hogy az esetleges fertőzés „felelősét" az export szállítmányban, vagy a külhoni mezei nyúlállományban kell keresni – magyarázza a kutató állatorvos.

Gyuranecz Miklóst eddigi kutatási eredményei alapján a világ egyik legjobb Francisella tularensis baktérium szakértőjeként tartják számon.

Véleményére a kórokozóval kapcsolatos kérdésekről rendezett világkongresszuson is kíváncsiak voltak, a kerekasztal beszélgetésen az amerikai és német szakértő mellett harmadikként őt kérdezték a vita résztvevői.

Az idén tavasszal pedig, amikor Baranya megye nyolc településén, a világon eddig regisztrált tizenkettedig legnagyobb Q-láz járványában csaknem kétszáz ember betegedett meg, újabb kutatási területen kapott lehetőséget tudása bizonyítására. Annak ellenére, hogy a baktériummal fertőződött portól ő is megbetegedett, kemény munkával, s az illetékes szakmai szervezetekkel és hatóságokkal együttműködve, elvégezte a környék juh- és szarvasmarha állományainak tesztelését, valamint a különböző eredetű baktériumtörzsek genetikai vizsgálatát, s rövid idő alatt meghatározta a fertőzés forrását, megakadályozva ezzel a járvány terjedését.

Gyuranecz Miklós Junior Prima-díjas kutató. Fotó: Borbély Béla

Az akadémia tavaly a legkiválóbbaknak járó Lendület program támogatásával ismerte el munkásságának eddigi eredményeit.

– A program keretében szigorú feltételek mellett öt évre 200 millió forint támogatást kaptam, azzal a céllal, hogy kutatócsoportot hozzak létre, s nemzetközi szintű kutatások végzésére is alkalmas laboratóriumot építsek fel. Mindkettő megvalósult. A három fiatal állatorvos, illetve biológus hölgyből álló kutató team már keményen dolgozik. Napi munkájuk mellett a csapat egyik tagja már elkezdte, a többiek pedig jövőre kezdik meg a PhD tanulmányaikat. Fontos feladatom, hogy segítsem, irányítsam a munkájukat. Óriási öröm, hogy sok nehézség ellenére elkészült, s a jövő év elejétől már üzemszerűen működik a világszínvonalú, hármas szintű biztonsági labor. Azt tervezem, hogy néhány éven belül pályázati források felhasználásával nemzetközi Francisellsa tularensis referencia laborrá fejlesztem.

A 110 millió forintból, – részben a program költségvetéséből, részben az akadémia infrastrukturális hálózat megújítása keretében elnyert forrásokból – megvalósult létesítmény úgy épült fel, minden berendezése úgy került a helyére, ahogy Miklós nemzetközi tanulmányútjainak tapasztalatait is hasznosítva, „megálmodta", megtervezte. A helyiségekben negatív légnyomás van, ami lehetetlenné teszi a baktériumok kijutását, a labor rendszereinek összehangolt működését pedig épületfelügyeleti automatika rendszer irányítja.

– Nem presztízsberuházásról van szó, a versenyképes kutatáshoz elengedhetetlen a létesítmény. A legtöbb nagy gazdasági kárt okozó, illetve az állatról emberre terjedő kórokozó vizsgálata ugyanis már csak ilyen, hármas biztonsági szintű laboratóriumi körülmények között engedélyezett. A labor remélhetően rövid idő alatt behozza az árát. Felépítésével ugyanis lehetővé vált, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi kutatási projektekbe, s sikerrel vegyünk részt a nemzetközi pályázatokon is. Reményeink igazolódni látszanak, hiszen máris elnyertünk egy 96 millió forintos pályázatot.

Bár munkája a fővároshoz köti, a fiatal állatorvos sok szállal kapcsolódik Székesfehérvárhoz. A városban élnek és dolgoznak orvos szülei, ott járt általános iskolába, a Telekiben érettségizett, s másfél éve a megyeszékhely egyik templomában fogadott örök hűséget a márciusra első gyermeküket váró, óvónő feleségének.

Azt mondja, pályaválasztását a természet- és állatszeretete alapozta meg. Rendszeresen figyeli a természetben élő állatokat. Addig pedig, amíg mostani otthonukat családi házra cserélik, ő a társasház kertésze, gondozza az épület elé ültetett virágokat.