2013.03.08. 15:03
Isis istennő is megelevenedik Szombathelyen
Szombathely - Hivatalosan is megnyílt és látogathatóvá vált e hét szerdától az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház állandó tárlata. A szakmai tárlatvezetésen megismerhettük a kiállítás anyagát is.
Több mint két és fél évet kellett várni arra, hogy megnyithassa a nagyközönség előtt a kapuit az Iseum Savariense állandó tárlata. A hosszadalmas és bonyolult folyamat eredményeként azonban egy szakmai, színvonalas, élvezhető és legfőképp egyedülálló kiállítás nyílhatott meg kedden.
Csapláros Andrea, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház igazgatója azt mondja, egyedisége abban van, hogy Magyarországon nincs még egy ilyen jellegű vallástörténeti kiállítás. Az Isis savariai otthona címet viselő tárlat valóban egyedi, nemcsak anyagában, hanem kivitelezésében, megjelenési formájában is, és az újjáépített Iseum épületéről már nem is beszélve. Méltó helyre került hát az itt feltárt leletanyag, melynek kapcsán nem mehetünk el Szentléleki Tihamér neve mellett, aki az első ásatásokat vezette az Isis szentély feltárása kapcsán, és az Iseum első igazgatójaként játszott a későbbiekben fontos szerepet.
Nem véletlenül választották a szervezők március 5-ei dátumot a kiállítás megnyitására, ugyanis Isis istennő ünnepei közül az egyik (ha nem a) legjelentősebb éppen erre a napra esik. A délelőtt során a szakmának és a meghívott vendégeknek kínáltak lehetőséget arra, hogy megismerkedhessenek a nem mindennapi tárlattal. Csapláros Andrea személyes hangvételű bevezetőjében köszönetet mondott mindenkinek, aki szerepet játszott abban, hogy ez a kiállítás létrejöhetett.
- Nem volt egyszerű folyamat, és köszönet jár minden egyes tettestársnak, akik hittek abban, hogy ez létrejöhet, megvalósulhat ez a gyönyörű, 21. századi színvonalú szakmai kiállítás, amely egyaránt szól és igyekszik szolgálni a helyieket, valamint az ide látogató turistákat, érdeklődőket - így az igazgató, aki ezután arról beszélt, a kiállításnak nincs szülőanyja, szülőapja viszont annál inkább. Ő pedig nem más, mint Sosztarits Ottó, az Iseum szakmai vezetője.
A szakmai vezető stílusosan mi másra is invitálhatta volna a megjelenteket, mint egy egyedi tárlatvezetésre, amelynek kapcsán részletesen ismertette a kiállítás anyagát.
Az Iseum épületébe lépve az északi oldal bejáratánál császárportékat láthatunk, nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a legnagyobb ezek közül Hadrianus császáré, aki Savaria kultúrtörténetében nagy szerepet játszott. Sosztarits Ottó ezek után a szentély eredetét ismertette, hiszen az eredeti még vályogból és fából készült, csak később építették át, és vált kőszentéllyé. Ennek a nagyszentélynek a márványdarabjaira bukkantak rá 1955-ben, és most ezek eredetijei láthatók az épület bejáratánál. Felemelve, méltó helyükre, valahova az istenek és emberek közé. Oda, ahol eredetileg is láthatták az emberek - így a vezető. A tárlat anyagában természetesen feltűnik egy kis egyiptomi bevezető is, hiszen némi magyarázatot igényel mindaz, hogyan is kerül egy egyiptomi vallás és istenség erre a helyre. Emellett egy időszalag jelzi a szentély történetének alakulását, ennek bemutatását a tárgyakra és pénzérmékre bízták.
A fa- és vályogkori szentély időszakából elképesztően gazdag falfestménydarab gyűjtemény került elő, ezek rekonstrukciói is helyet kaptak a hatalmas kiállítótérben. Színviláguk mai napig pompás.
A tematikus részek mentén találkozhatunk a szentély kútjából feltárt leletekkel is, érdekességük, hogy 17 különböző emberi csontdarab is előkerült onnan. Mivel alapvetően vallástörténeti kiállításról beszélhetünk, természetesen nagyon fontos helyet kap az istenekkel való kapcsolat bemutatása. Helyet kapott Silvanus és Mercurius, hiszen kultuszuk igencsak jelentős, de a távoli tartományok kultuszemlékei is az Oreintalia részben. Emellett megjelenik Mithras és Jupiter vallásosságának ténye és mivolta is. De bővebb ismeretanyaghoz juthatunk az alexandriai istenek pannóniai megjelenéséről is. Egyedi alexandriai leletet is láthatunk, amely a pannoniai Isis-vallás legjelentősebbike, amely 1831-ben került elő Egyed falu határában. Összességében az új állandó tárlat több mint ezer körüli tárgyi bizonyítékot, leletet sorakoztat fel, mindezzel alátámasztva azt a tényt, hogy az Alpokon túli legjelentősebb Isis szentéllyel van dolgunk. (Sokáig, egészen 2002-ig az egyetlen volt, ma már tudjuk, Sopronban is volt.)
Az állandó kiállítás mellett egy nem mindennapi látványossággal is találkozhatunk, igaz, ez már a szentély épületén belül.
Végre megnyílhatott a szentély is, ahol most Isis istennő megjelenését láthatjuk. Ha az érdeklődő végigmegy a kiállításon, és látja a leletanyagot, utána pedig bemegy a szentélybe, ott értheti meg, igazán miről is szól ez az egész. Egy álomban jelenik meg az istennő, és később a szobra is megjelenik, mindez a 21. századi technikának, pontosabban színháztechnikának köszönhetően. Igazi vizuális és audutív élményben lehet része a látogatónak - így az igazgató, aki még annyit hozzátesz, reméli a látogatóknak elnyeri a tetszését a tárlat, és bízik abban, hogy a helyiek továbbra is magukénak érzik az Iseumot. Az ajtó mindenki előtt nyitva áll.
A kettősség érzése kaphatja el az Iseumba látogatókat. Egyfelől az ezidáig üres tér most zsúfolásig megtelt, végre megelevenedhet a történelem, a régmúlt, és mindez 21. századi, csodálatos környezetben. E kettősség azonban mégsem zavaró, sőt sokkal inkább imponáló. Mutatja, jól megférnek egymás mellett. Valahol az Iseumnak is ez a célja: amellett, hogy méltó emléket állítson és helyet biztosítson a leletanyagnak, továbbra is szól a mának, a máról. Egy igazi közösségi, kulturális, értékteremtő helyszín.
