Kastélyparkokból arborétumok lettek

Tagadhatatlan: a botanika és a szépség iránt elkötelezett urak, arisztokraták éltek itt, akik nagy anyagi áldozattal valósították meg álmaikat.

Országos hírűek a Jeli-napok, mert élt egyszer itt egy gróf, aki Trianon után a Csehszlovákiához került birtoka helyett a Kámhoz közeli Jeliben ültetett el sok-sok értékes növényt. Tavaly a síremlékét is nagyszerűen felújították neki ott, Jeliben, ahol végső nyugovóra tért. Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánt a megye nagyjai között szokás említeni.

De kimagasló értékű még a Batthyányiak Körmenden található várkastélyának parkja, Sárvár a Nádasdyak révén vonult be a történelembe, az Erdődy grófok pedig...

A szelestei arborétum hazánk egyik szép látványossága. Festetich Andor gróf alapította, báró Baich Mihály pedig továbbfejlesztette. Fotó: Szendi Péter

Szóval az ő vépi kastélyukat körülvevő park valaha 41 hektáros volt. Két bővizű patak által táplált halastavak kerültek a romantikus tájképi kertbe, amelyet a természetes szil-kőris-tölgy ligeterdő átalakításával hoztak létre. A park alapítója, Erdődy Sándor (1802-1881) volt az első, aki tudatosan alkalmazott nagy mennyiségben tűlevelűeket és örökzöld lomblevelűeket, különösen puszpángokat. komoly tölgygyűjteményt hozott létre. jelentős volt a kert évelő-gyűjteménye is. olvasható két kertészmérnök, Somkúthy Ferenc és Tóth József könyvében, amelynek síme: Vas megye arborétumai és kúriakertjei . Az is benne áll: megelőzve Szelestét és Kámont, a vépi volt az első igazi gyűjteményeskert megyénkben, ott volt megyénk leggazdagabb fásszárú gyűjteménye.

Dr. Tóth József ma is él, aktív természetvédő. Legutóbb például a gencsapáti kastélykert megvédése érdekében emelte fel szavát. Őt kérdeztük arról: melyik kastélykerteket találja megyénkben a legjelentősebbeknek?

Történésznek készültem, de amikor 16 évesen a szelestei arborétumban jártam, akkor annak szépsége, s Molnár Gyula bácsi kertész értő magyarázatai hallatán eldöntöttem, hogy kertészmérnök leszek. A szelestei arborétum ma is nagy kedvencem. Ez hazánk talán leghangulatosabb, egyedülálló szép látványossága. Ehhez hozzájárul fajgazdagsága és párját ritkító évelőskertje is.

Ezt az arborétumot 61 éve, 1952-ben nyilvánították védetté. Nagy előélete van. 1850-ben lett a mai helyén tájképi kert, 1872-ben dendrológiai tájképi kert, 1913-ban virágtáblás tájképi kert. A kastélyparkot 1871-ben Festetich Andor gróf alapította angol tájképi stílusban. Mai képe azonban egy másik kiváló arisztokratának, a kertészetben igencsak jártas báró Baich Mihálynak köszönhető, aki 1920-ban díszcserjéket, rózsagyűjteményt telepíttetett a szelestei kastélya küröl elterülő parkba, 1924-ben virághagymákat hozatott Hollandiából. 1927-ben a kert több, mint 80 fenyőfélét, 2000 növényféleséget tartalmazott, az évelőkertben 819 féle lágyszárú volt. A kiváló botanikus, Gayer Gyula így írt 1932-ben a kertről: Ma a park Magyarország legszebb parkja.

A kámoni arborétum, a Saághy-kastélykert is kimagasló országosan, ezt 1950-ben nyilvánították védetté sorolja tovább dr. Tóth József.

Könyvükben leírják, hogy 1934-ben Pauer Arnold az ország legnagyobb gyűjteményeskertjének említi a kámonit, amely ma Szombathely tüdeje. Saághy Mihály és fia, dr. Saághy István igazi dendrológiai gyűjteményt hozott benne létre.

Dr. Tóth József nagyon szépnek tartja a vasszécsenyi új-Ebergényi kastély körüli kertet is, amelyet szépen rendbehoztak. A 11 hektáros parkban 1514 fa található, köztük három védett platán is. Az egyikük kerülete 515 centiméter. De vannak ott idős hegyijuharok, mézgás égerek, hatalmas kőrisek. kislevelű hársak és hegyi szil is.

A körmendi kastély kertje is nagyon jelentős megyénkben folytatja a felsorolást dr. Tóth József.

Ezt az Országos Természetvédelmi Hivatal 1958-ban védetté nyilvánította. A park ma is számos értékes növénynek nyújt menedéket. Hatalmas platán, tulipánfa, tiszafa mellett kocsányos tölgyei is említésre méltók, de egzóták is díszlenek benne, például mocsári ciprus, páfrányfenyő, magnólia.

Nem hagyhatom ki a Szombathely-Olad-i Ernuszt-Szirmay -kastélyt sem. Amikor a parkját az iskola, a mai Herman révén kezelésbe vettük, akkor az egészet csalán lepte, nagyon elhanyagolt volt jegyzi meg dr. Tóth József.

Ezt a kastélyparkot a hagyomány szerint a legnagyobb magyar , Széchenyi István tervei alapján építették, ma dendrológiai gyűjtemény, lágyszárú növények bemutató kertje . és japánkert is található benne. A parkba hajdan vezetett híres vadgesztenye allé mára csupán szép emlék.

Dr. Tóth József megemlít néhány bosszantó hibát, amit csak a szakember vesz észre. Például egy kolostorkertbe, vagy XIX. századi történeti kertbe nyugati tuja nem való, nem ültethető, mert azt 1880 körül hozták be Magyarországra, tehát az azelőtt létező kertekbe nem szabadna beültetni.

Vannak azért nagyon szép példák is kastálykertek helyreállítására. Ilyen például a sorokpolányi, amelyet Józsa Miklósné Moldvai Júlia tervei szerint állítottak helyre említi meg a szakember.

Ennek parkja könyvük megjelenésekor, 2000-ben még teljesen elvadult volt, a tájképi kert térszerkezete tönkrement. Mára a kastély új tulajdonosának köszönhetően ez teljesen megváltozott, a látogatói is meggyőződhetnek róla, amikor évente egyszer kinyitják, láthatóvá teszik a kastélyt és kertjét.

Amikor mi felmértük a megye történeti kertjeit, akkor igazán szomorú képet rögzítettünk hallom végül dr. Tóth Józseftől.

Hiába telt el azóta 13 év. Történtek változások, de még bőven van tennivaló.