Hogy ne csak a fűnyíró berregjen

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász péntekn 20 családnak adott ajándékba két hét múlva már tojó tyúkokat. Tavaly 400, az idén 300 családnak adott ingyen vetőmagokat a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, tegnap 20 családnak szállítottak házhoz 240 csirkét. Az öngondoskodó, önellátó családok programját dolgozta ki a segélyszervezet. Szeretnék elérni, hogy a falvakban ne csak a fűnyíró berregjen, hanem kerteket műveljenek, állatokat tartsanak újra a családok. Ez mindenkinek jobb lenne, a jövőre nézve pedig biztató.

Megérkeztek a tyúkok Szabóék portájára. A karitászosok közül félig háttal Böröcz László, áll Horváth Gábor, mellette Horváth Péter, Bodorkós Imre jánosházi plébános, az egyházmegye családügyi referense, Szabó Éva és ölében kislánya, Szabó Jázmin
Fotó: Egyházmegyei Karitász

Vásárosmiskén a nagycsoportos óvodás, Sulyok Milán nagyon örült a tyúkoknak. Azonnal elkezdte őket simogatni, beszélt hozzájuk, s amikor édesanyja azt mondta neki, hogy majd ő is etetheti a tyúkokat, felkiáltott:

- Anya tyúkjai ezek, de az enyéim is!

A kis Milán örült a feladatnak, s annak, hogy ilyen fontos munkát végezhet majd.

Pénteken 20 családnak szállított házhoz, adott ajándékba összesen 240 élő csirkét a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. Vásárosmiskén és Kemenespálfán örülhetett az ajándékba kapott csirkéknek 10-10 család.

- Ez egy kísérleti jellegű kezdeményezés a részünkről, majd meglátjuk, hogyan válik be, milyen folytatása lesz jövőre - hangsúlyozza elöljáróban Tuczainé Régvári Marietta, a karitász igazgatója, aki munkatársaival együtt alaposan elfáradt kiszállításokkor.

- Az egész ötlet akkor keletkezett, amikor a nyári nardai táborunkban kaptunk ajándékba egy nagy tál ribizlit. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy hol terem a ribizli, mire az egyik kislány azonnal rávágta: a szupermarketben. Ez elszomorított és el is gondolkodtatott bennünket. Az nem lehet, hogy generációk úgy nőjenek fel, hogy sem gyümölcsöt, sem háziállatokat nem láttak a természetes közegükben.

Innen már csak egy ugrás volt, hogy tavaly 400 családnak adtak ingyen vetőmagot az egyházmegyében. Ezek a családok a karitászos munkatársak és szakértők segítségével szépen gondozták a növényeket.

- Senki sem hanyagolta el a kertjét, ezt ellenőriztük, s nagyon örültünk neki. Az idén már csak 300 család kapott tőlünk vetőmagot, mert a tavalyiak közül sokan begyűjtötték növényeikről azt. Élő állatban is el kezdtünk gondolkodni. Sokáig dillemáztunk azon, hogy nyulat vagy csirkét adjunk, de végül a csirke mellett döntöttünk, mert az dupla haszon, hiszen a húsa mellett tojást is ad.

A karitászosok a két faluban olyan családokat kerestek meg, ahol három generáció él együtt, s van még katroc, elkerített tyúkudvar. A nagyszülők azért kellenek, mert ők tudnak tanácsot adni a tyúkok etetésében, gondozásában, a kisgyerekek pedig azért fontosak, hogy beletanuljanak az állatok tartásába, és természetesnek vegyék, hogy ott élnek körülöttük.

Szóval újra kapirgálnak tyúkok ezekben a kertekben, ki lehet menni friss tojásért, hallatszik majd a kakasszó is.

- Annyira borzasztónak találom, hogy a falusi kertekben is csak a fűnyíró berreg, de nincs igazi élet, nem folyik termelés, pedig mindenki tudja: egészségesebb a kertből az asztalra került termény, finomabb is - jegyzi meg Tuczainé Régvári Marietta.

Itt Szalai István viszi házhoz a két hét múlva már tojó tyúkokat
Fotó: Egyházmegyei karitász

A magyar vidék lakossága a hatvanas-hetvenes évekig többé-kevésbé önfenntartó gazdálkodást folytatott. Szinte minden háznál tartottak éves szinten egy-két sertést, 50-60 csirkét, négy-öt anyanyulat, kacsát, libát, régebben még tehenet is.

Saját, akár hektárnyi birtokukon maguk termelték meg az állattartáshoz szükséges takarmányt, a konyhakerti növényeket, a burgonyát, a paprikát, a paradicsomot, retket, salátát, káposztát, uborkát, és ez a mennyiség a szükségleteik jelentős hányadát valóban fedezte. De ehhez - főleg induláskor, és minden év tavaszán - jelentős anyagi befektetés, rengeteg munka, kitartás, az eredményes gazdálkodáshoz nem mellesleg jó adag szerencse is kell, mert a mezőgazdasági termelés állandó kockázattal jár, hiszen jégverés, aszály, sok eső egyaránt okozhat gondokat.

- Mi abban hiszünk, hogy az önellátó családok modellje nagyon fontos több szempontból is, ezért is dolgoztuk ki öngondoskodó programunkat - magyarázza Tuczainé Régvári Marietta. - Összehozza a családokat, a generációkat, örömöt ad a közös munka, nem hever parlagon falvainkban a termőföld, egészségesebb életmódra szoktat mindenkit a kerti munka, a saját alma, a saját tojás, a saját tyúk íze pedig sokkal finomabb a boltinál.

Jövőre lesz folytatás. A karitászosok új ötlettel állnak majd elő azért, hogy élet költözzön vissza a kertekbe.