Alapvető joguk van a védelemhez - A gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve kell, hogy érvényesüljön

Ez év november 15-16-án, ahogy azt dr. Lápossy Attila az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának vezetőhelyettese megjegyezte, Szombathelyre tevődött át a gyermekjogok központja.

Ahogy arról korábban hírt adtunk, gyermekvédelmi konferenciát tartottak a vasi megyeszékhelyen: az izlandi Barnahus-modell magyarországi bevezetéséről, a hazánkban elsőként a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ épületében modern felszerelésekkel megnyíló Barnahus-részlegről/mini Barnahus pilot programról hallhattak a résztvevők.

A hazai gyermekvédelemben zajló paradigmaváltást, annak szükségességét boncolgató kísérőelőadások egyikén, mely a Gyermekbarát igazságszolgáltatás ombudsmani szemmel címet viselte, Lápossy Attila kijelentette, hogy Szombathelyen jelenleg példaértékű, kegyelmi állapot van: a pénzügyi, a politikai és a szakmai háttér is felsorakozott ahhoz, hogy a Barnahus-modell gyakorlati megvalósításával a gyermekek jogai még inkább érvényesülhessenek.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer az utóbbi években elhíresült több esetben - Agárd, Kisléta - nem volt felkészülve a társadalomtól elzárkózó szülők szokatlan, nem normális magatartására - így történhettek meg a súlyos gyermekbántalmazások
Fotó: Internet

Az ombudsman jogtudatosító feladatáról is szó esett a prezentációjában és arról is, hogy az alapvető jogok biztosa megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére: kiemelten figyel a gyermekek jogait érintő panaszokra, jelzésekre, és minden évben külön stratégia keretében tematikus, átfogó jellegű, vagy eseti, hivatalbóli vizsgálatokat folytat le.

És hogy mit vizsgálhat egyáltalán az ombudsman a gyermekjogok igazságszolgáltatási térfelén? Az ombudsmannak nincs hatásköre a bírósági eljárások, döntések felülvizsgálatára, így legfeljebb a rendőrségi vagy ügyészségi nyomozás tekintetében van lehetősége eljárás folytatására. Lehetősége van ugyanakkor a problémák felmutatására, a jogismeret és a jogtudatosság növelésére, a gyermekek és fiatalok bevonására és arra, hogy az intézmények közötti együttműködést előmozdítsa. A nemzetközi gyermekjogi sztenderdek számonkérésével pedig behozhatja az újdonságot a magyar alapjogi gyakorlatba.

Gyermekbarátnak vagy gyermekközpontúnak az az igazságszolgáltatási rendszer mondható, amelyben érvényesül a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elve, akár áldozat, akár elkövető, akár más szereplő a gyermek. Lápossy Attila hangsúlyozta: Szembe kell szállni a morális pánikkal: a bűnbakkeresés, a leegyszerűsített, végletes válaszok helyett valódi megoldásokat kell keresni, véget kell vetni a befogom a fülem, behunyom a szemem hozzáállásnak.

Bragi Gudbrandsson, az Izlandi Gyermekvédelmi Hivatal főigazgatója a szombathelyi konferencián
Fotó: Tóth Kata

Kiskorú veszélyeztetésének bűntettében bűnösnek mondott ki a Szombathelyi Járásbíróság két szülőt a múlt héten. Gyermekeiket alultáplálták, testi és értelmi fejlődésüket veszélyeztették. A hasonló esetekről szóló hírek egyre gyakoribbak. Ez az ügy bíróság elé került,

de nem minden esetben mondhatók ilyen szerencsésnek a gyerekek. A főosztályvezető-helyettes külön is beszélt a nagy visszhangot kiváltó, a gyermekvédelmi jelzőrendszert érintő ombudsmani vizsgálatok sajátosságairól, tapasztalataikról is.

Agárd, Szigetszentmiklós, Kisléta és Gyöngyös - mind a négy településen volt olyan ügy, amely elhíresült az utóbbi három évben - súlyos gyermekbántalmazások miatt. (Kiemelt ombudsmani vizsgálatok történtek mind a négy esetben.) Agárdon az orvosi és védőnői ellátástól elzárkózó szülők halálra éheztetették másfél éves kisfiukat, Szigetszentmiklóson szülői kötelezettségszegés, súlyos gyermekbántalmazás történt, az elhanyagolás veszélyeztette a gyerekek fejlődését. Gyöngyösön pedig ez év májusában egy házaspár a gyanú szerint halálra éheztette ugyancsak másfél éves kisgyerekét. Az ombudsman a fenti esetekben sajtóhírek alapján hivatalból folytatott vizsgálatot - ilyen esetekben maguktól, a gyerekektől nem várható be panasz -, mely a gyermekvédelmi jelzőrendszer szereplőinek tevékenységét érintette csak.

Lápossy Attila elmondta: jelentős áthallások vannak az agárdi és a gyöngyösi eset között: a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyik esetben sem volt felkészülve a társadalomtól elzárkózó szülők szokatlan, nem normális magatartására. A házi gyermekorvos egyik esetben sem lépett, mivel úgy gondolta, hogy ura a helyzetnek. Szakmai hibák, súlyos mulasztások történtek, a jelzőrendszerben szereplő tagok között hiányzott a kommunikáció, az együttműködés. (A háziorvos telefonon egyeztetett csak, nem látta a gyereket, a védőnő nem tudott neki jelezni, vagy a jelzését figyelmen kívül hagyta, elmaradtak a védőoltások stb.)

Felmerül mindezek alapján a kérdés, hogy kik és miért nem avatkoztak be még időben, illetve hogyan, milyen jogi eszközökkel lehet a renitens szülőt együttműködésre kötelezni. A jelzőrendszeri tagok közül ugyanis a legtöbben szolgáltatást és segítséget nyújtanak, a szülők bizalma nagyon fontos, meg kell ugyanakkor találni azt a határt, amikor már erősebb, hatósági eszközökre is szükség van.

Az alapvető jogok biztosa az említett tragédiákat megelőzendő az állami beavatkozás hatékonyságának növelését hangsúlyozta, javasolta a védőnői szolgáltatás kötelezővé tételét, azt, hogy ne maradhasson jogkövetkezmények nélkül, ha a szülő ezt nem veszi igénybe. Felhívta a figyelmet az egységes módszertani mutató alkalmazására, a veszélyeztetettség felismerésének javítására. Fontos a jogtudatosság és a magánszemélyek szerepe ezekben a helyzetekben.

A gyermekvédelmi jelzőrendszert érintő ombudsmani vizsgálatok céljaként a jogi felelősség meghatározását jelöli meg, ami nem egyenlő a bűnbakkereséssel. Az ombudsmani vizsgálatok minden esetben arra irányulnak, hogy a jövőben a gyermekjogi visszásságokat meg tudják előzni. A konkrét és rendszerszintű hibák, hiányok felderítésével, a gyakorlati és szabályozási problémák orvoslásával lehetne mindezt elérni. Ehhez azonban az érintett intézmények, illetve szervek részéről megfelelő fogadókészség is szükséges, hiszen az ombudsmannak arra van lehetősége, hogy ajánlásokat és javaslatokat fogalmazzon meg.