Körmend

2015.02.09. 13:40

A körmendi kölcseys öregdiák szerint is van jövője a magyar nyelvnek

Körmend - Hagyomány már a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, hogy pályázatokat írnak ki művészeti témákban. Idén is volt mit elbírálni.

Kozma Gábor

Irodalmi és képzőművészeti pályázatok, vetélkedők, előadói versengés és verselés – mindez a nagy magyar, Kölcsey Ferenc szellemében és a róla elnevezett körmendi gimnáziumban. Laczó Tamás igazgató utalt arra, hogy az intézmény már 25 éve emlékezik a Himnusz születésének napjára, jövőre pedig a gimnázium fennállásának 70. esztendejét ünneplik. – A januári kultúra napján nem véletlenül mutattam be azt a 25 évvel ezelőtt kiadott brosúrát, amely az akkori ünnep anyagát tartalmazza. A művészet és a tudás egysége tehet sikeressé egy iskolát, ezt mutatják a pályázatok is – fogalmazott. Tény, hogy volt mit elbírálnia a zsűrinek. Nívós rajzok és produkciók, értő verselések és előadások öregbítették ezúttal is az intézmény jó hírnevét. Ezt emelte ki Bebes István polgármester is, amikor a gimnázium szerepéről kérdeztük. – Fontos nekünk a Kölcsey, a körmendi szellemiség egyik letéteményese. Az elmúlt időben megváltoztak a működtetés körülményei, a város többet költ erre az intézményre is. De ezt jó szívvel tesszük, hiszen a jövő művészei és tudósai nevelkednek a gimnáziumban – mondta.

Nagy figyelmet keltett a kultúra napján elmondott beszédével az egykori öregdiák, dr. Vörös Ottó nyugalmazott főiskolai tanár, a nyelvtudományok kandidátusa. A tanulmány értékű szónoklat a tárgyi és a szellemi kultúra eredőjét elemezte, rámutatva a tudomány és a művészet, mint a szép és jó jelentőségére, értékteremtő erejére. A tudós elmondta: korábban a Kárpát-medencében a magyar nyelv azt a szerepet töltötte be, amit az angol a világban. – A magyar még mindig fontos nyelv a világon: negyvenedik a rangsorban, és ezzel erős középmezőnyös – húzta alá Vörös Ottó. Aki szerint anyanyelvünk befogadó, más kultúrákból és nyelvekből merítkező. Ugyanakkor nem rongálta azokat és nem is törekedett asszimilációjukra. De vannak új jelenségek is. – Ha azok az ifjak, akik most külföldön élnek és kint is maradnak, akkor asszimilálódnak és elveszítik az anyanyelvüket. Ezáltal a nemzeti nyelv keretei és lehetőségei is nagyban szűkülnek – fejtette ki a kandidátus. Aki Márai Sándort is megidézte, aki egy, az emigrációban írt versében fájdalmas szomorúsággal ír anyanyelve elvesztéséről. Vörös Ottó szerint a globális világban is van jövője a magyar nyelvnek. De csak akkor, ha karbantartják, ha a minőségi oktatás teret nyer.

A gimnázium galériáján rendszeresek a kiállítások. Legutóbb Kamper Lajos szombathelyi grafikus alkotásait láthatták a diákok. A sajátos stílusban alkotó művész a pillanat egyedi varázsát ötvözi a szürreális látásmóddal, megszólítva közönségét.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!