Nagyszerűen kialakított rendszerben működik a SZOKA

A szombathelyi kosárlabda-utánpótlás szisztematikus nevelésének kezdete több mint negyed évszázaddal ezelőttre tehető. Amikor 1988-ban a Fakombinát SC – a Falco KC jogelődje – feljutott az NB I/B-be, és a versenykiírás értelmében korosztályos csapatokat is kellett szerepeltetnie. Egy lelkes edzői csoport – túllépve az addigi iskolai szinten – elindult egy hosszú úton. Rengeteget dolgoztak, közben sokan csatlakoztak hozzájuk – ma már az ország egyik legjobb utánpótlás-nevelő bázisa a szombathelyi.

Jó ideje három – szorosan együttműködő – egyesületben is folyik a munka: a Falco KC-ben, a Szombathelyi Sportiskolában, illetve a Szombathelyi Ifjú Sólymok KSE – utóbbi kettőben lányokkal is foglalkoznak. A hosszú évek alatt felépült egy remekül működő rendszer, amelyben két fő alapelvet tartanak szem előtt. Mindennél fontosabbak a nevelési célok; olyan sportolókat igyekeznek nevelni, akik viselkedésükkel, értékrendükkel, szorgalmukkal, elkötelezettségükkel bárhol megállhatják a helyüket. Ebben pszichológusok is segítenek az edzőknek. A szakmai alapelv pedig az, hogy egységes koncepció szerint dolgoznak, minden edző egyformán tanítja a technikai, taktikai elemeket. Az eredményességnek nincsenek híján, ennek korosztályos bajnoki aranyak és más érmek, valamint válogatott játékosok az ékes bizonyítékai. Egyre szélesebb a tömegbázis, jelenleg mintegy 230 fiatalt versenyeztetnek a különböző korosztályos csapatokban az U11-esektől az U23-asokig. De a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) Dobd a kosárba! programján belül nyolc iskolai előkészítő csoporttal is szakmai kapcsolatban vannak, az Ifjú Sólymoknál pedig hét előkészítő csoportban folyik labdás ügyességfejlesztés. Így nemcsak Szombathelyen, hanem Kőszegen, Celldömölkön, Vépen, Táplánszentkereszten, Jákon, Toronyban és Répcelakon is vannak már kosaraspalánták. A cél az, hogy mindazoknak, akik szeretik ezt a sportágat és akarják is rendszeresen űzni – legyenek nagyon vagy kevésbé tehetségesek – megadják a lehetőséget.

A vasárnapi születésnapi ünnepségen a Szombathelyi Kosárlabda Akadémia arany fokozatú elismerésében (balról) Hódi Patrik, Váradi Benedek, Bognár Kristóf, Perl Zoltán, Bazsó Brúnó, Simon Kristóf és Sinkovits Dániel részesült (utóbbi hiányzik a képről). Fotó: Horváth Csaba

Tavaly februárban az MKOSZ öt új sportági utánpótlásközpontnak adott akkreditációt. Ezek egyike a szombathelyi. Azóta hivatalosan Szombathelyi Kosárlabda Akadémia (SZOKA) néven üzemel a már eddig is meglévő rendszer.

– Nem ígéretekkel töltöttük meg a pályázatunkat, hanem a meglévő rendszerünkkel pályáztunk az akadémiai státusra – mondta az egyéves SZOKA szakmai vezetője, Váradi Attila, aki a kezdetektől zászlóvivője a szombathelyi utánpótlásképzésnek. – Persze ez nem azt jelenti, hogy nem akarunk továbbfejlődni. Bár már 32  edzőt, testnevelőt foglalkoztatunk, folyamatosan próbálunk fiatalokat bevonni, illetve képezni is őket külön programok alapján. Jelenleg bérelt termekben, a város különböző pontjain tartjuk az edzéseket. Jó lenne egy igazi bázis, hogy legalább a nagyobbak az U14-es, U16-os, U18-os korúak láthassák egymás munkáját, a következő lépcsőfokokat. Célunk az is, hogy a lány szakággal is elnyerjük az akadémiai akkreditációt. Új, a korszerű munkához elengedhetetlenül szükséges felszerelésekre is szükség van. És a toborzási gyakorlatunkat is szeretnénk még hatékonyabbá tenni. Itt lenne az ideje bekerülni a nemzetközi utánpótlás vérkeringésbe. Sokat tettünk már érte, az elmúlt években komoly utánpótlásközpontokkal vettük fel a kapcsolatot. De ilyen megmérettetésekből még többre lenne szükség. Ez egyértelműen az anyagiak függvénye. A meglévő – az önkormányzati támogatás és más szponzoroktól kapott – forrásaink mellett az akadémiai akkreditáció révén TAO-s pénzekhez is juthatunk – tért át az anyagiakra Váradi Attila. – Így kellemesebbek a gondjaink, mint régebben, de ezzel sem tudunk mindent megoldani, mert a lehívásukhoz komoly önrészt is kell biztosítani, másrészt a megváltozott feltételrendszer nehezebbé tette a forrásokhoz való hozzáférést. Koránt sincs elegendő pénz mindenre, de jobb a helyzet, mintha ennek a nagy gépezetnek a működtetéséhez mindent magunknak kellene előteremtenünk. Húsz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna – még magunk sem talán –, hogy eljutunk oda, hogy jól képzett, komoly tudással rendelkező játékosokat tudjunk nevelni – akár még a nemzetközi szintre is. Még sok minden kell ahhoz, hogy utóbbiig is elérjünk. De lépésről lépésre haladunk.

Az U18-as korosztály edzésén Váradi Kornél edző Bagó Martinnal és Zrínyi Viktorral (hátul). Fotó: Ohr Tibor

Kapcsolódó cikk:

Több száz kosaraspalánta bemutatóval, játékkal ünnepelt