Új magyar főkonzulátus nyílt Csungkingban (magyar-kínai kapcsolatok - háttér)

Magyarország és Kína 1949. október 6-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Az első magyar nagykövet 1950-ben, az első kínai nagykövet pedig 1951-ben adta át megbízólevelét. 1988 és 2000 között magyar főkonzulátus működött Sanghajban, amit 2004-ben újra megnyitottak, 1999-ben pedig a Kínához visszacsatolt brit koronagyarmaton, Hongkongban nyílt magyar főkonzulátus.
   
A rendszerváltozás utáni magyar-kínai kapcsolatok alapja egy 2000-ben aláírt közös nyilatkozat, amelyben a felek tudomásul veszik a két állam politikai berendezkedésében meglévő különbözőségeket, és leszögezik abbéli törekvésüket, hogy politikai véleménykülönbségeik ne akadályozzák a kölcsönösen előnyös kapcsolatfejlesztést.
   
A két ország között összesen 27 állam- és kormányközi egyezmény, több mint 20 tárca- és intézményközi megállapodás és munkaterv van hatályban, ezek csaknem teljesen lefedik a kétoldalú együttműködés területeit: Magyarország és Kína között 1991 óta beruházásvédelmi és kettős adóztatást kizáró egyezmény, 1995 óta pedig vámegyüttműködési megállapodás van érvényben. Az 1992-es vízummentességi megállapodás alapján csak a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező kínaiak élveznek vízummentességet. 1993 óta légügyi egyezmény, 1995 óta polgári és kereskedelmi jogsegély-egyezmény, 1997 óta ekvivalencia-megállapodás, 2002 óta kulturális munkaterv van érvényben. 2003-ban növény- és állategészségügyi megállapodásokat és a turisták szervezett csoportos utazásairól rendelkező ADS-megállapodást írtak alá. A főbb egyezmények közül Magyarország EU-tagsága miatt az 1990-ből származó kormányközi kereskedelmi egyezményt 2004-ben gazdasági együttműködési megállapodás, a Magyar-Kínai Gazdasági, Kereskedelmi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság létrehozásáról 1984-ben aláírt jegyzőkönyvet külön megállapodás váltotta fel.

A magyar-kínai kereskedelem az utóbbi években folyamatosan növekszik, elsősorban a kínai árubehozatalnak köszönhetően. A kínai tőkebefektetések is megnövekedtek, a magyar fél arra ösztönzi a kínai partnereket, hogy a jelentős kínai kereskedelmi aktívum egy részét termelő befektetések révén forgassák vissza a magyar gazdaságba.
   
A kétoldalú turisztikai kapcsolatok kezdete az ADS (Authorized Destination Status) - hivatalos turisztikai célpont egyezmény - 2003. évi aláírásától datálódik: Magyarország, Európában az elsők között, felkerült a kínai turisták számára engedélyezett célországok közé. 2004. augusztus 2-án beindult a közvetlen légi járat Budapest és Peking között. 2004 szeptemberében Budapesten kínai iskolát nyitottak. 2005 óta a pekingi magyar nagykövetségen migrációs szakdiplomata is segíti a vízumügyintézést.
   
A kétoldalú kulturális kapcsolatok kiemelkedő eseményeként 2007-2008-ban Kínában "Szabadság, szerelem" címmel magyar kulturális évadot tartottak, 2008-ban pedig Kína volt a budapesti nemzetközi könyvfesztivál díszvendége.
   
A két ország között folyamatos a magas szintű politikai érintkezés, rendszeresek a miniszteri, államtitkári és középszintű látogatások, az állami intézmények együttműködése sokoldalú és sikeres. A legfelső szintű állami látogatások élénkebbek lettek. 2003 augusztusában Medgyessy Péter miniszterelnök tett munkalátogatást Kínában. 2004 júniusában Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfő látogatott Magyarországra. 2005 szeptemberében Gyurcsány Ferenc kormányfő hivatalos kínai látogatása során Hongkongot is felkereste, majd a kulturális évad megnyitása és az olimpia alkalmából is Kínába utazott. Legutóbb, 2009 októberében Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság alelnöke látogatott Budapestre. Ekkor született megállapodás a csungkingi (Chongqing) főkonzulátus megnyitásáról.