Öngyilkos merényletek rendőrök ellen Dagesztánban

Életét vesztette a város rendőrfőkapitánya is. Az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaságban elkövetett terrorcselekmény alig két nappal követte a moszkvai metró két belvárosi állomásán hétfőn végrehajtott terrortámadást, amelyben egy-egy öngyilkos merénylőnő hozott működésbe nagy erejű pokolgépet, összesen 39 ember halálát okozva.

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a kormány szerdai ülésén úgy vélekedett, hogy ugyanaz a csoport állhatott a moszkvai és a mostani dagesztáni merénylet mögött. A támadásokat egész Oroszország ellen elkövetett bűnténynek nevezte. A kormányfő egyben utasította a Rasid Nurgalijev belügyminisztert, hogy növelje a rendőri jelenlétet az Észak-Kaukázusban.

Dmitrij Medvegyev államfő az újabb merényletre reagálva kijelentette: Oroszország nem engedi meg, hogy a terroristák pánikot keltsenek az országban. "A terroristák célja, hogy destabilizálják az országot, szétzúzzák a civil társadalmat, félelmet és pánikot keltsenek az országban. Ezt azonban nem hagyjuk" - mondta az elnök a televíziós tudósítások szerint.

Az első kizljari robbanás helyi illetékesek beszámolója szerint egy gépkocsit repített a levegőbe a főkapitányság épülete előtt, és két rendőrt ölt meg. A robbanóanyag 200 kilogrammnyi TNT-nek (trinitro-toluol, ismertebb nevén trotil) felelt meg, detonációja kitörte a közeli gimnázium ablakait, a korai időpont miatt azonban nem voltak diákok az épületben.

Fél órával később ugyanott egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, amikor már ott voltak a mentők és a helyszínelő rendőrök. A kamikaze merénylő maga is rendőregyenruhát viselt. Ebben a második robbantásban halt meg a többi tíz áldozat, köztük a város rendőrfőkapitánya, Vitalij Vegyernyikov is.

A kettős öngyilkos merényletben összesen 23-an sebesültek meg, közülük 18 rendőr.

A Kaszpi-tenger partján fekvő, Oroszországhoz tartozó Dagesztánban gyakoriak a terrorcselekmények. Kizljar a csecsenföldi határ közvetlen közelében található.

OLDALTÖRÉS: Moszkvai metrórobbantások: Medvegyev, Putyin, intézkedések

Moszkvai metrórobbantások: Medvegyev, Putyin, intézkedések

Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő összefüggésbe hozta a hétfői moszkvai metrórobbantásokat a szerdai kizljari (Dagesztán) merényletekkel. Medvegyev az orosz Nemzetbiztonsági Tanács ülésén egyebek között hangsúlyozta: bármi történjen is, az észak-kaukázusi köztársaságokban javítani kell a helyzeten, végre kell hajtani minden társadalmi és gazdasági fejlesztési programot. Leszögezte, hogy mind a moszkvai, mind a kizljari robbantások érintettjei, az áldozatok hozzátartozói megkapnak minden szükséges segítséget és támogatást.  

Putyin nagyon nyomatékosan hangsúlyozta újságírók előtt:  Oroszország elleni támadásnak tekintenek minden merénylet, bármely országrészben követik is el, bármilyen nemzetiségű, vallású emberek esnek is áldozatul.  

Medvegyev elnök a nap folyamán utasítást írt alá a  tömegközlekedésben részt vevők védelmét szolgáló komplex rendszer létrehozásáról, s ennek a kidolgozására négy hónapot adott. A rendszer teljes kiépítését 2014. január 1-jében jelölte meg.

A feladat hatalmas és bonyolult: az intézkedés az első becslések szerint országosan mintegy 600 ezer objektumot érint, és számos új megoldást kell találni, mert például a metrók bejárati csarnokai kicsik, szó sem lehet detektoros kapuk felállításáról, továbbá a berendezések nem lassíthatják a forgalmat.

A moszkvai metró egyik állomásán már a jövő héten kipróbálnak egy gázelemző rendszert, amely a vegyi támadások ellen hivatott védelmet biztosítani. Erről a döntés már tavaly ősszel megszületett, s most megkezdődhetnek a helyszíni kísérletek. 

Egy szakértő azt is elmondta az Interfax hírügynökségnek, hogy kidolgozás alatt áll és hamarosan elkészül egy rendkívül érzékeny készülék, amely a robbanóanyagokat tudja azonosítani az előtte elhaladóknál. Orosz tudósok már korábban beszámoltak egy új készülékről, amely egy palack tartalmát képes azonosítani az üveg, vagy a flakon kinyitása nélkül. 

A Moszkovszkij Komszomolec című lapban egy másik szakértő "mesterséges orról" számolt be, amely az ionokat "szaglászva" mutatja ki a veszélyes anyagokat. A szakértők hangsúlyozták, hogy csupa igen drága készülékről van szó. Legelőször azonban a jól bevált rendőrkutyák létszámát növelik majd, elsősorban a robbanóanyagok felkutatására betanított ebek járnak majd a metróban. 

A szerdai lapok beszámoltak a metrórobbantásokkal kapcsolatos nyomozás nehézségeiről. Moszkvában az egyik távolsági buszvégállomáson az összes ott tartózkodó sofőrt kihallgatták. A procedúrát már hétfőn elkezdték, a sofőrök többségét csak kedden este engedték el, de néhányukat továbbra is bent tartották. Közben ott vesztegeltek a távolsági buszok utasaikkal. 

A szerda esti közlések szerint 80 fölé emelkedett a kórházakban kezelt sérültek száma. Tatyjana Golikova egészségügyi miniszter szerint a szám azért változik állandóan, mert egyeseket kiírnak a kórházakból, mások viszont még csak most jelentkeznek, mert csak most érzik úgy, hogy segítségre szorulnak.

OLDALTÖRÉS: A kaukázusi dzsihád és Oroszország

A kaukázusi dzsihád és Oroszország

A kaukázusi dzsihád és Oroszország

A kaukázusi dzsihád és Oroszország

A Kaukázus északi részén uralkodó helyzet Oroszország számára megoldhatatlan -     írta Julija Latinyina ismert publicista, a térség szakértője a Novaja Gazeta című orosz lapban megjelent cikkében, amelyben a térség szélsőségeseinek helyzetében és ideológiájukban bekövetkezett változásokat elemezte.

A meghirdetett Kaukázusi Emirátus mai híveinek ideológiája Latinyina szerint élesen eltér a korábbi csecsen függetlenségi harcosokétól. Az alaptétel az, hogy a Kaukázus a XIX. században az iszlám földje volt, és ezért ott most honvédő dzsihád - szent háború - folyik, amelyben a részvétel a közösség minden tagja számára kötelesség. Vezetőik azt prédikálják, hogy a hitetleneket bármi módon segítő muzulmánok szembehelyezkednek Allahhal, és ezért ugyanúgy kell harcolni ellenük, mint a hitetlenek ellen. Anzor Asztemirov, a kabard-balkárföldi dzsamáat (közösség) márciusban megölt egyik vezetője azt írta híveinek: "Oroszország területén ma békés dzsamáatot létrehozni nem más, mint árulás" - idézte Latinyina. 

A vahhábiták, a szélsőséges, harcias, földalatti iszlám mozgalom tagjai, akik úgy tekintettek a felszabadított Csecsenföldre, mint az egész Kaukázus felszabadítását célzó háború gyakorlóterére - és emiatt heves viszályokba keveredtek a saját függetlenségükért, és nem a Kaukázus felszabadításáért harcoló csecsenekkel -, 1999 nyarán Dagesztánba értek. Bagaudin Kebedov, a dagesztáni vahhábiták vezére visszatért szűkebb hazájába, és kinyilvánította, hogy a Cumada körzet felszabadult a hitetlenek uralma alól. 

"Oroszország egy időre megbékélt Dagesztán hegyvidéki részének elvesztésével, és egy hónapig nem vett tudomást a háborúról. Csak akkor észlelte, hogy háborúban áll, amikor augusztusban a Cumada felé tartó belügyi egységek ellenállásba ütköztek" - írta Latinyina. A mindezt követő háború a csecseneket megfosztotta szabadságuktól, a vahhábitákat pedig táboraiktól. Az 1999-től 2004-ig tartó oroszországi terrorhullám csökkenő intenzitást mutatott, és 2007-re gyakorlatilag megszűntek a jelentős terrorakciók.
 
"A Kreml azonban nem tudta kihasználni a történelem kínálta esélyt, s azt követően, hogy Ingusföld a vezetőváltás nyomán megszűnt kényelmes menedék lenni a vahhábiták számára, a virtuális Kaukázusi Emirátus támadásba ment át. A szélsőségesek száma aligha nőtt meg jelentősen a térségben, de alaposan megváltozott a helyzetük" - írta a publicista. A vahháabiták szerinte Dagesztánban 1999-ben marginális réteget alkottak, de ma a dagesztáni tisztségviselők és üzletemberek jelentős része fizet nekik. Kabard-Balkárföldön a mai napig csekély a vahhábiták száma, de ma az üzletemberek, ha élni akarnak, nem merik megtagadni kéréseiket. 

"A mai oroszországi rendszer maga táplálja a Kaukázusi Emirátust. A kaukázusi hivatalnok Moszkvában veszteget, hogy kinevezzék. Amint kinevezték, maga is elkezd pénzt szedni, hogy visszanyerje a pénzét, és nyomban megjelennek nála a vahhábiták, akik osztozni akarnak a vesztegetési pénzeken. Más szóval: a Moszkvába kerülő minden egyes rubelre jut legalább egy, amelyet a vahhábiták kapnak. Lehet kinevezni olyan elnököt, aki elutasítja vesztegetést, mint a jelenlegi Junusz-Bek Jevkurov, de akkor nem tudja megoldani a problémákat Moszkvában, és nem tudja pénzért kineveztetni a neki megfelelő tisztségviselőket. Ki lehet nevezni olyan elnököt is, aki maga is milliárdos, és nem a költségvetésből, hanem a saját pénzéből veszteget, de az erős helyi vezetővel szemben engedményeket kell tenni. Igazán erős helyi vezető kinevezése esetén pedig megtörténhet az, ami most Csecsenföldön: a Kreml részvétele a terület irányításában gyakorlatilag úgy foglalható össze, hogy a Kreml fizet sarcot Csecsenföldnek" - írta Latinyina. 

A publicista szerint az iszlám szélsőségesség mindenütt jelen van, és mindenütt hasonló, de az egészséges és a beteg államszervezet eltérően reagál rá. "Amerikának például van mit szembeállítani a szélsőségesek eszméivel, és a titkosszolgálatok ott a terroristák ellen küzdenek, és nem Hodorkovszkijt fosztogatják, ezért nem voltak ott 2001. szeptember 11. óta jelentős terrorcselekmények. Az orosz fegyveres testületek viszont aligha hagynak fel a járókelők lelövésével és az üzletemberek fosztogatásával csak azért, hogy idejük egy részét olyan gusztustalan és veszélyes ellenfeleknek szenteljék, mint a terroristák. Olyan ez, mint az influenzavírus: az egészséges szervezetben csupán múló megbetegedést okoz, de a korrupció által legyengített államszervezetben végzetessé válhat" - írta Latinyina.