Kirgizisztáni zavargások - a katonák a tüntetők közé lőttek, rendkívüli állapot (összefoglaló)

Más források szerint a rendkívüli állapotot Kurmanbek Bakijev elnök rendelte el, s csak Biskekre, valamint az ország további három régiójára vonatkozik. Az ország több városában, így Talaszban, Narinban és Tokmokban is tüntetések és erőszakos cselekmények zajlottak le a nap folyamán.

Biskekben a rendőrség először könnygázzal, gumilövedékkel és hang-fény gránáttal próbálta meg feloszlatni a tömeget, majd - a Reuters helyszíni beszámolója szerint - legalább tíz katona automata fegyverekből tüzet nyitott a kormány székházából a mintegy 5000 tüntető ellenzékire.

Az összecsapásokban legkevesebb 19 ember halt meg - közölte a közép-ázsiai ország egészségügyi minisztériumának egyik vezetője. A fővárosban 142 sebesültet vittek kórházba, míg vidéken 55-en sebesültek meg. Az ellenzék egy része csaknem száz halottról tud.

Biskekben az ellenzéki tüntetők feldúlták a parlamentet. A tiltakozók egy része benyomult az épületbe, betörte az ablakokat és ajtókat, bútorokat és számítógépeket zúzott össze, s televíziókat, irodatechnikai berendezéseket próbált elvinni, amit más tüntetők megakadályoztak, rákényszerítve a fosztogatókat a rablott holmi hátrahagyására. A törvényhozás tőszomszédságában, ugyancsak a főváros központi terén lévő főügyészség épületét felgyújtották. Ellenzékiek elfoglalták a televízió székházát, a televízió csatornái nem sugároznak műsort.

Előzőleg időről-időre ellenzéki vezetők nyilatkozatait közvetítette a tévé. A rendőrség csupán a kormányépület közvetlen környékét ellenőrizte, ezért nem lehetett megállapítani, hogy ki szerez érvényt Bakijev elnök rendeletének, amely szerint este tíztől reggel nyolcig kijárási tilalom van a városban. Azt sem tudni, hol tartózkodik jelenleg az államfő.

A korábbi hírekkel ellentétben az ellenzéki tüntetők nem ölték meg, csupán foglyul ejtették és súlyosan bántalmazták Moldomusa Kongantijev kirgiz belügyminisztert az ország északnyugati részén lévő Talasz városában. A KABAR nemzeti hírügynökség jelentése szerint a politikus állapota súlyos. Egy ideig a tiltakozók fogságában volt Akilbek Dzsaparov első miniszterelnök-helyettes is, akit azóta a helyi baleseti kórházba szállítottak.

A tiltakozók vezetői szerint már az ellenzék ellenőrzi Karakol, Narin és Talasz tartományi központokat, valamint néhány körzeti központot. A kirgiz belügyminisztériumban nem kívánták értékelni a biskeki helyzetet, mondván, hogy az "folyamatosan változik".

A hatóságok az este szabadon engedtek több mint tíz ellenzéki vezetőt, miután tüntetők gyűltek össze az előtt az épület előtt, ahol a politikusokat őrizték. Isza Omurkulov, a szociáldemokrata párt tagja telefonon elmondta, hogy több társával, köztük Temir Szárijev volt elnökjelölttel együtt engedték el. Valamennyien épek és egészségek, és összeültek megvitatni azokat a kérdéseket, amelyekről hamarosan egyeztetnek kívánnak a hatalom képviselőivel. Omurkolov úgy vélte, nehéz lesz lecsendesíteni a dühöngő tüntetőket.

A kirgizisztáni események miatt nyugtalanságát fejezte ki az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió, amelyek a vérontás beszüntetésére és párbeszédre szólították fel az ellenségeskedő feleket. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár önmérsékletre kérte a hatóságokat és a tüntetőket, valamint nyugalomra és tárgyalásra ösztökélte őket. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az alkotmány betartására intette a feleket, és tárgyalások azonnali megkezdését sürgette. Az EBESZ reményét fejezte ki, hogy a szereplőkben megvan a válság rendezéséhez szükséges politikai akarat és bölcsesség.

A két napja tartó zavargások Oroszországban és az Egyesült Államokban is aggodalmat keltenek. Mindkét ország katonai támaszpontot működtet az Afganisztánhoz közeli volt szovjetköztársaságban. A biskeki amerikai nagykövetség a törvények tiszteletben tartására és tárgyalásokra szólította fel a kormányt és a tüntetőket. Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevízióban felszólította Kirgizisztánt, hogy tartózkodjon az erőszaktól. A kirgizisztáni események miatt megerősítették a kanti orosz légi támaszpont őrzését - jelentette be Moszkvában az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Szakértők a kirgizisztáni elégedetlenség hátteréről - HÁTTÉR

Szakértők attól tartanak, hogy az elszegényedett volt szovjetköztársaságban kezdődött zavargások a többségében törékeny biztonságú, muzulmánok lakta közép-ázsiai térség egészére átterjedhetnek.

Alekszej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem Politikai Folyamatokat Kutató Intézetének igazgatója szerint Kirgizisztánban kétségkívül hatalmi válság van, ami azonban nem jelenti a 2005. évi "tulipános forradalom" megismétlődését, mert Aszkar Akajev akkori elnöktől eltérően Bakijevnek nagyobb a támogatása. Kulcsfontosságú tisztségeket rokonai töltenek be, és magas rangú biztonsági vezetők támogatását élvezi. 

A szakértő szerint az elnök helyzete inkább attól függ, hogyan reagál a történtekre Moszkva, Washington és Peking, amelyek támogatására nagymértékben rászorul. Ha a reagálás erősen elutasító lesz, Bakijev igen nehéz helyzetben találja magát az ország súlyos gazdasági helyzete miatt.

Vlaszov szerint nem várhatóak éles nyilatkozatok a moszkvai vezetés részéről, de a főbb orosz televíziók és lapok bizonyosan kedvezőtlenül értékelik az eseményeket. Ez figyelmeztetés lehet Bakijev számára, hogy vizsgálja felül Moszkvával kapcsolatos politikáját.

"Kirgizisztánt sokáig a legdemokratikusabb országként tartották számon a szovjet utódállamok között az 1990-es években. Úgy vélem, hogy az ország klasszikus példája annak, amit az Egyesült Államok - bukott államnak - nevezne, vagyis olyannak, amely mély gazdasági és politikai problémákkal küzd" - mondta az orosz szakértő.

Reinhard Krumm, a moszkvai Friedrich Ebert Alapítvány igazgatója szerint a 2005. évi tulipános forradalom után abban reménykedtek, hogy Bakijev más típusú vezető lesz, mint Akajev volt, de ez nem így lett. A szakértő abban látja a problémát, hogy különböző régiókban, így Talaszban és Biskekben megmaradtak a különböző klánok, amelyek elégedetlenek, mert Bakijev, aki az ország déli részéről származik, a fiát akarja a hatalomba ültetni.

"Az egyik ok, amiért Akajevet megbuktatták, ugyanaz volt: ő  a parlamentbe akarta bejuttatni a gyerekeit nagyszabású választási csalással" - mondta Krumm, aki szerint Bakijev is ugyanezt akarja tenni, és a többi klánnak így nem lesz esélye, hogy befolyásolja a parlamentet.

Akajev azért veszítette el a hatalmat, mert nem tudott egyensúlyozni a klánok között, Bakijev pedig most ugyanezt teszi - vélte Krumm.

A szakértő szerint rosszul áll Kirgizisztán szénája: Oroszországgal nem túl fényesek a kapcsolatai, de nem jobb a viszonya az Egyesült Államokkal sem.

Bakijev elnöksége alatt - ígérete ellenére - nem javultak az 5,3 milliós országban az életkörülmények, a kirgizek egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. A havi átlagbér mintegy 130 dollárnak felel meg. A GDP 2009-ben 2,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi 8,4 százalékos növekedés után.

Forrás: MTI/ITAR-TASZSZ/Reuters/AFP/AP