Váratlanul lemondott Horst Köhler német államfő

Köhler lemondása politikai bombaként robbant Berlinben, és általános megdöbbenést okozott. A szövetségi elnök a közelmúltban villámlátogatást tett Afganisztánban, s fölkereste a német katonákat. Útban hazafelé egy interjúban arról beszélt, hogy a külföldi katonai szerepvállalás Németország gazdasági érdekeit, így a hajózási útvonalak biztonságának szavatolását is szolgálja. Az ellenzéki pártok - mindenekelőtt  a környezetvédő Zöldek és a Baloldal pártja - ezt követően "ágyúnaszád-politikával" és azzal vádolták őt, hogy a külpolitikát teljes mértékben a gazdasági érdekek alá kívánja rendelni.

Hétfői nyilatkozatában Köhler - aki 2004 májusában történt elnökké választása előtt a Nemzetközi Valutaalap igazgatója volt - sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az általa mondottakat félreértették. Ugyanakkor a leghatározottabban visszautasította az ellenzéki bírálatokat. Különösen sérelmezte azt: egyes ellenzéki politikusok azzal gyanúsították, hogy a Bundeswehr külföldön állomásozó egységei számára az alkotmányban foglaltakkal ellentétes szerepet kíván biztosítani. A szemmel láthatóan megrendült, lemondását könnyek között bejelentő Köhler a hivatalával szembeni szükséges tisztelet hiányával indokolta döntését.

Köhler váratlan lemondását követően átmenetileg a parlament felsőháza, a Bundesrat elnöke, a szociáldemokrata Jens Böhrnsen tölti be az államfői teendőket. Az alkotmány értelmében harminc napon belül új államfőt kell választani. Németországban az elnököt az úgynevezett szövetségi közgyűlés tagjai választják meg.  

Köhlert - aki a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) tagja volt - 2004 májusában a konzervatív pártok és a liberális FDP támogatásával választották államfővé, 2009 májusában pedig ugyanezen pártok szavazataival választották újjá.

A hétfőn lemondott elnök Németország egyik legnépszerűbb politikusának számított, akit a lakosság közvetlensége, nyíltsága és szókimondása miatt különösen kedvelt. Népszerű volt külföldön is, többször járt Magyarországon, így legutóbb a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából júniusban rendezett parlamenti megemlékezésen. nem sokkal később pedig már Berlinben fogadta Sólyom Lászlót, akivel közösen emlékezett meg a berlini fal két évtizeddel ezelőtti leomlásáról, illetve a magyar szerepvállalásról.

A lemondott államfő kitűnt azzal is, hogy elnökként pártállástól függetlenül bírálta az ország vezető politikusait, így például a konzervatív-liberális kormányt többször is határozottabb válságkezelésre, az ország érdekében a belső viták félre tételére és nagyobb konszenzusra szólította fel.

A lemondást szinte valamennyi politikai párt sajnálkozással vette tudomásul. A  konzervatív Merkel kancellár kora délutánig egyelőre nem nyilatkozott, de minden előre tervezett programját lemondta. Megdöbbenésének adott hangot a szabad demokraták elnöke, Guido Westerwelle, és méltatta Köhler államfői tevékenységét az ellenzék vezető erejének számító Német Szociáldemokrata Párt elnöke, Sigmar Gabriel is. Gabriel szerint Köhler "kellemetlen" elnök volt, de tevékenysége elismerést érdemel. A Köhlert bíráló pártok (Zöldek, Baloldal) szerinti túlzott volt az államfő reagálása.

A váratlan lemondás egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel jár a belpolitikában. Az utóddal kapcsolatban még nem kezdődtek meg a találgatások, de Köhler távozása szakértők szerint kellemetlenül érinti a Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális koalíciót.

Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti