Tusnádfürdő 2010: megnyílt a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem

Ezen a napon megkezdődött az érdemi munka a táborban, amely már az előző napon megnyitotta kapuit zenei rendezvénnyel. Szerdán már hivatalosan is kezdetét vette az előadások sorozata, ezt nyitotta meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

Az előadók utaltak a tábor múltjára is, nevezetesen arra, hogy a Kovászna megyei Bálványoson kezdődött egykor az a később minden esztendőben megrendezett találkozók sorozata, amely a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A kilencvenes évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává is vált. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, ezért a két település nevének összevonása révén nevezik ma rövidítve ezt a rendezvényt Tusványosnak. 

Deutsch Tamás megállapította: a párbeszéd, az összefogás és az együttműködés Bálványoson megfogalmazott eszméi hozzájárultak a Fidesz kétharmados választási győzelméhez. Ezzel kapcsolatosan az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a kétharmad valójában a három harmad érdekében dolgozik, de nem szabad megfeledkeznie a "negyedik harmadról" sem, folytatva a határokon átívelő nemzetpolitikát is.
 
Répás Zsuzsanna felolvasta Németh Zsoltnak a táborozókhoz intézett levelét, amelyben a külügyi államtitkár beszámolt az új kormány eddigi eredményeiről, emlékeztetve az állampolgársági törvényre és a nemzeti összetartozás napjának bevezetésére. Bíztatónak nevezte a román-magyar viszony alakulását.

Az első táborok szervezői nevében Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke beszélt a hallgatósághoz, hangsúlyozva, hogy a Fidesz győzelmével Tusványos is átlépett a XXI. századba. Az idei tábort a párbeszéd helyszínének nevezte, és bejelentette, hogy itt ülésezik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), valamint a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács is. 

Sándor Krisztina bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljön a táborba. "Basescu elnököt is várjuk" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a román államfő és a magyar kormányfő mindenképpen találkozik.

OLDALTÖRÉS: Már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás

Már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás

Már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás

Már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás

Ma már 22 csángóföldi faluban folyik iskolán kívüli magyar nyelvoktatás, 14 faluban az iskolában is tartanak fakultatív magyar órákat - hangzott el a magyar anyanyelv moldvai oktatásának tapasztalatairól szóló előadáson szerdán a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban (Tusványos).

Az előadók a csángó magyaroknak arra az általános problémájára is utaltak, hogy a katolikus egyház eddig nem engedte számukra az anyanyelven tartandó misét. Az Európa Tanács ajánlása ugyanakkor - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - korábban már kimondta: a csángók "római katolikus vallású, nem homogén csoportot" alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő. 

Ezeket az ajánlásokat Petru Gerghel, Jászváros (Iasi) római katolikus megyéspüspöke korábban sajátosan értelmezte, vagyis csak akkor engedélyezte a magyar nyelvű misézést egy-egy gyülekezetben, ha meggyőződött arról, hogy a híveknek legkevesebb két százaléka nem beszéli a román nyelvet. A megyéspüspök azóta belátóbb álláspontra helyezkedett, amit az is jelez, hogy a püspökség székhelyén, Jászvárosban most már engedi, hogy minden második vasárnap lehessen magyar nyelvű mise. 

Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója az egyházzal való konszenzust sürgette. A magyar nyelv ottani elutasításának okai között említette, hogy a moldvai katolikus egyház "ortodox tengerben" fejti ki tevékenységét, emiatt a beolvadástól való félelme zsigerivé vált. Felidézte, hogy a XIX. század végén gyors nemzetépítés folyt a románság körében a nyelvre és az ortodox egyházra alapozva, az ortodoxok pedig ebben a folyamatban elutasították a katolikus elemet. Erre reagáltak úgy a katolikusok, hogy románabbak lettek a románoknál – mondta Diószegi.

Hozzáfűzte, hogy a második világháborút követően az ateista szemléletű Magyar Népi Szövetség kezdeményezésére beindult Moldvában a magyar nyelvű oktatás, okot szolgáltatva a helyi katolikus papságnak, hogy összekössék a magyarellenességet az egyházellenességgel. Ebből a korból ered "a magyar az ördög nyelve" típusú szemlélet, amelyet mindmáig nem sikerült megváltoztatni.
 
A csángó gyerekek számára ezért is volt mindig nehéz kivívni azt a jogot is, hogy magyar nyelven tanulhassanak. Ezzel kapcsolatosan azonban mára sikerült eredményeket elérni, az előadók erről is szóltak. 

Tíz év munkájának eredményeit számokban foglalta össze Ferencz Éva, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási felelőse. Mint mondta, tíz esztendővel ezelőtt két helyszínen indult be az iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, ma már 22 faluban folyik ilyen formában tanítás, 14 faluban az iskolában is tartanak fakultatív alapon magyar órákat. Az oktatási programban 1 680 gyerek vesz részt, közülük 950-en részesülnek hivatalos keretek között magyar nyelvi oktatásban.

Az oktatási helyszínek további bővítését jelölte meg célként Solomon Adrian, az MCSMSZ elnöke, Iancu Laura költő pedig a vallásnak és az egyháznak a moldvai magyarok identitásában játszott meghatározó szerepét vázolta.

Az előadók között volt Berszán Lajos katolikus pap, aki maga is foglalkozik gyimesi és moldvai csángó gyerekekkel, ők az általa vezetett gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tanulnak. Előadásában hangsúlyozta: a csángó gyerekek felkarolása szempontjából kétségtelenül nagy jelentősége van annak, hogy Moldván kívüli helyeken segítenek nekik a magyar nyelv elsajátításában (így Erdélyben és Magyarországon), de az nem pótolja a saját lakóhelyükön, azaz a Moldvában végzett munkát, ott kell elérni, hogy helyzetük rendeződjön.

OLDALTÖRÉS: A Csík Zenekar koncertjével rajtol Tusványos

A Csík Zenekar koncertjével rajtol Tusványos

A Csík Zenekar koncertjével rajtol Tusványos

A Csík Zenekar koncertjével rajtol Tusványos

A Csík Zenekar és a csíkszeredai Role együttes koncertjével kedden este nyílik Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos), amely másnap kezdi meg érdemi munkáját.

Napközben gőzerővel dolgoztak Tusványos szervezői a tábor helyszínén, ahol már álltak a színpadok, a különböző rendezvénysátrak, a déli órákban pedig megérkeztek az első táborlakók. Bár az időjárás mindeddig nem kedvezett az előkészületeknek, még keddre virradóra is hatalmas eső zúdult a városra, a délelőtti órákban a lelkes fiatalokból álló szervező csapat alkalmassá tette a rendezvények fogadására a terepet.
 
Az Univers Kemping készen áll a vendégek fogadására - mondta az MTI-nek Bréda Lukács, a diáktábornak és szabadegyetemnek otthont adó vendéglátóipari vállalkozás tulajdonosa. Mint mondta, a kempingházakat és a sátorhelyeket, akárcsak a táborban működő vendéglőt is előkészítették az év legnagyobb vendégáradatának fogadására. A sportpálya lesz az idén is a koncertek színhelye, a pálya szélén kedden már épültek a lacikonyhák, a sörsátrak.

Már hónapokkal ezelőtt lefoglalták a szabadegyetem és a diáktábor résztvevői a szálláshelyeket, jelenleg elvétve talán akad még egy-két üres szoba Tusnádfürdőn - mondta az MTI-nek Albert Tibor, a vendéglátásra berendezkedett, 1700 lakosú üdülővároska polgármestere. Hozzáfűzte: az ideiglenes szálláshelyekkel együtt jelenleg mintegy 3300 vendéget tudnak fogadni a városban.  

Kedden este a Csík Zenekar és a csíkszeredai Role együttes koncertjével rajtol a tusványosi "buliidény", szerda délelőtt pedig már az érdemi munka is megkezdődik. A tábor politikai témákkal foglalkozó részét szerda délelőtt nyitja meg Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina főszervező, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.

OLDALTÖRÉS: Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák

Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák

Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák

Bálványosi Szabadegyetem: találkozók és témák

A Kárpát-medencei magyarság összefogása, az Erdély-kép erősítése, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megszilárdítása jegyében nyílik meg kedden Tusnádfürdőn a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos). A szervezők Traian Basescu román államfőt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is várják a július 25-ig tartó rendezvényre.

A Fidesz Pro Minoritate Alapítványa, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok által kezdeményezett tanácskozás a román-magyar történelmi megbékélést kereső folyamat részeként indult. A szervezők összetétele az idők során több ízben módosult. Az 1990-es évek végére a rendezvény a román-magyar politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. A hely, a Kovászna megyei Bálványosfürdő és az időpont megválasztása tudatos volt, hiszen az 1970-80-as években itt rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi találkozókról:

1990. július 21-29. - Az 1. Bálványosi Nemzetközi Ifjúsági Tábort fiatal romániai politikusok és a Fidesz vezetői - köztük Orbán Viktor, Németh Zsolt - részvételével rendezték a régió politikai szereplőit leginkább izgató kérdésekről.

1991. július 20-27. - A fiatalok 2. bálványosi összejövetelén a román és más közép-kelet-európai társadalmakat foglalkoztató kérdések lehetséges megoldása állt a középpontban.

1992. július 19-26. - A 3. szabadegyetem résztvevői a privatizáció, a jogbiztonság, az igazságtétel, az állam-egyház viszony, a média szerepe az átmenetben, a kisebbségvédelem és az oktatáspolitika kérdéseit vitatták meg.

1993. július 20-24. - A 4. alkalom fő témái: Románia Kelet és Nyugat között; a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ; Közép- és Kelet-Európa gazdasága; Prioritások Magyarország külpolitikájában.
 
1994. július 20-24. - Az 5. nyári egyetem napirendjén a privatizáció, a helyi közigazgatás és önkormányzat, az oktatás, a kultúra valamint az egyház és a vallás kérdései szerepeltek.    1995. július 16-23. - A 6. rendezvény kiemelt témaköre "A baloldali nosztalgia Közép- és Kelet-Európában" volt.

1996. július 21-28. - A 7. bálványosi szabadegyetemen több előadás hangzott el a román-magyar kapcsolatok az euroatlanti integráció szemszögéből, valamint a román és a magyar jogrendszer az emberi jogok szemszögéből témákban.

1997. július 21-25. - A Tusnádfürdőre költözött szabadegyetem, amely nevében megtartotta a bálványosi jelzőt, 8. összejövetelén "A posztkommunizmus nyomorúsága" gyűjtőcím alatt terítékre került a NATO-bővítés, a romániai és a magyarországi polgárosodás, az oktatási reform és a kisebbségi oktatás témaköre.

1998. július 20-25. - "Kelet-Közép-Európából Európa felé" címmel tartották a 9. szabadegyetemet.

1999. július 19-24. - A 10. rendezvény központi kérdése a regionalizmus és az integráció volt.

2000. július 23-29. - A 11. nyári egyetemen a résztvevők a térség centrumpártjainak együttműködési lehetőségeiről, a román-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a moldvai csángók helyzetéről tanácskoztak.

2001. július 23-28. - A 12. találkozó a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet viselte. A schengeni határ problémaköre, a státustörvény kérdése állt többek között a viták középpontjában.

2002. július 22-28. - A 13. összejövetel fő témája "A polgári kibontakozás Európában" volt.

2003. július 20-27. - A 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői az európai integráció világpolitikai vetületeit elemezték.

2004. július 18-25. - "Kelet-Közép-Európa az EU-bővítés után - országok, nemzetek, régiók Európája" volt a 15. Tusványos kiemelt témája.

2005. július 17-24. - A 16. találkozót "Összetartozunk - Az Európai Unió kihívása és lehetősége" címmel rendezték meg.

2006. július 18-23. - A 17. szabadegyetem fő témája a rendszerváltozás, mottója "Így is lehet - Egy másik Románia, egy másik Magyarország" volt.

2007. július 17-22. - A 18. rendezvénysorozat központi témája Koszovó helyzete volt, továbbá az erdélyi magyar-magyar párbeszéd, a regionalizmus politikája.

2008. július 15-20. - a 19. Tusványos főbb témái a nemzeti és társadalmi szolidaritás, emberi jogok és kisebbségvédelem Európában, gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai kérdések voltak. 

2009. július 14-19. - 20. évfordulóját ünnepelte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, közismert nevén Tusványos. Az ünnepi találkozón Traian Basescu román államfő előadást tartott, megosztva a pódiumot Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével.