Gyorsan vesztünk, vagy lassan győzünk: maradnak a tengerészgyalogosok Afganisztánban

Conway szerint  a tálibok harci morálját megerősítette, hogy Barack Obama elnök bejelentette: 2011-ben megkezdődik az amerikai erők kivonása Afganisztánból. A felkelők azt hiszik, hogy ki tudják várni a NATO-erők távozását - mondta a tábornok, aki a tervek szerint ősszel vonul vissza a tengerészgyalogság éléről.
 
"Vagy gyorsan veszítünk, vagy lassan győzünk" - idézte egyik parancsnokát a kilenc éve tartó konfliktus kilátásaival kapcsolatban a tábornok.

"Elfogtuk az ellenség néhány rádióüzenetét, amelyben azt mondják: hé, már csak addig kell kitartanunk!" - nyilatkozott Conway a jövő júliusi határidőről.
 
A tábornok úgy vélekedett, hogy a tengerészgyalogosok a többi amerikai egységgel szemben, 2011-ben még nem adhatják át feladatköreiket az afgán biztonsági erőnek. A Conway megítélése szerint nyomást gyakorol majd a tálibok pszichéjére, ha a tengerészgyalogosok a jövő júliusa után sem adják fel pozícióikat.

A tengerészgyalogság első embere ezzel csatlakozott az amerikai hivatalos személyek azon csoportjához, akik szerint jövő júliusban még nem hajtanak végre nagyarányú csapatcsökkentést.
 
Az Obama-kormányzat szerint a 2011 júliusi dátum világos üzenet a kabuli vezetés számára, miszerint addigra olyan mértékben fel kell duzzasztania a helyi biztonsági erők létszámát, hogy azok készek legyenek a biztonsági feladatok átvételére. A határidő kitűzésének ellenfelei szerint a terv visszafelé sült el, mert azt az üzenetet küldte a táliboknak, hogy az Egyesült Államok a háború befejezésére készül.

A Fehér Ház, amely tavaly decemberben 30 ezer fős csapaterősítést rendelt el Afganisztánban, a tervek szerint az év végén vizsgálja felül az ázsiai országgal kapcsolatos stratégiáját.

OLDALTÖRÉS: Pók, a kabuli CIA-főnök Washington kulcsembere a kapcsolattartásban

Pók, a kabuli CIA-főnök Washington kulcsembere a kapcsolattartásban

Kabulban a papírformával ellentétben  nem az amerikai diplomaták vagy a katonai parancsnokok viszik a prímet abban, hogy az Obama-kormányzat miként tartja a kapcsolatot Hamid Karzai afgán elnökkel, hanem a CIA helyi kirendeltségének főnöke - jelentette kedden a The Wall Street Journal.

A kémfőnökről a lap csak annyit árul el, hogy az ötvenes éveiben járó volt tengerészgyalogos, akit a hírszerző szakmában a "Pók" néven emlegetnek. Szerepe különösen azután vált fontossá a Karzai elnökkel folytatott párbeszédben, hogy Washington leváltotta a másik olyan embert, aki szót tudott érteni vele: Stanley McChrystal tábornokot, az Afganisztánban harcoló amerikai erők addigi parancsnokát.

A lap úgy tudja, hogy Washington áprilisban a Pókot kérte fel Karzai lecsillapítására, amikor az kikelt a nyugati szövetségesek ellen. 

A The Wall Street Journalnek névtelenül nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy a CIA és a külügyminisztérium képviselői korábban többször is összeszólalkoztak Kabulban az Afganisztánban követendő politikát illetően. A nézeteltérések miatt Karl Eikenberry kabuli amerikai nagykövet tavaly ősszel megpróbálta megakadályozni, hogy a Pókot visszahelyezzék az általa korábban már vezetett afganisztáni hírszerzési csoport élére. Annak dacára is, hogy ismételt kinevezését maga Karzai kérelmezte.

Kabulba érkezése után Eikenberry eltiltotta a kémfőnököt az államfővel való közvetlen érintkezéstől, ám a Fehér Ház felülbírálta a nagykövetet. Májusi washingtoni látogatásakor az afgán elnök egyébként csak két Afganisztánban szolgáló amerikai tisztségviselő jelenlétéhez ragaszkodott: az egyik McChrystal tábornok volt, a másik a Pók.

A jelenlegi kabuli CIA-főnök még azokból az afganisztáni beavatkozás előtti időkből ismeri Hamid Karzait, amikor az Egyesült Államok még csak kereste a törzsi vezetők szövetségét a tálibok hatalmának megdöntésére.

2001 decemberében, amikor a nehezen áttekinthető afganisztáni harcok közepette egy amerikai tiszt tévedésből parancsot adott annak a helynek a lebombázásra, ahol a leendő elnök más törzsfőkkel tanácskozott, a Pók Karzaira vetette magát és a saját testével védte meg - írja a lap egybehangzó amerikai és afgán visszaemlékezésekre hivatkozva.

2002-ben, amikor az al-Kaida afganisztáni felszámolására indított Anakonda Hadművelet során tűz alá kerültek az abban részt vevő afgán erők, a hírszerzőfőnök  volt az, aki fedezékbe vezette őket. Az epizód tovább erősítette Karzai iránta érzett bizalmát. 
 
A kabuli CIA-főnök a nyolcvanas években egyébként Közép-Amerikában afgán felkelőket képzett ki a szovjetek elleni harcra. A Pók Boszniában és Irakban is szolgált.

A The Wall Street Journal szerint egyébként Vietnam óta az afganisztáni a CIA legnagyobb szabású művelete. Az országban több száz hírszerző szolgál, akiknek létszámát jelenleg 20-25 százalékkal bővítik. A lap úgy tudja, hogy a dél-ázsiai országban több CIA-ügynök van, mint amennyi Irakban az ottani háború tetőzésekor szolgált.

OLDALTÖRÉS: Az afgán hatóságok szerint külföldi katonák civileket öltek meg

Az afgán hatóságok szerint külföldi katonák civileket öltek meg

Az afgán hatóságok szerint külföldi katonák civileket öltek meg

Az afgán hatóságok szerint külföldi katonák civileket öltek meg

Az afgán hatóságok azzal vádolták meg kedden a nemzetközi koalíciós erőket, hogy megöltek nyolc civilt egy helikopteres hadműveletben Afganisztán északi részén.

"Tizenegy helikoptert láttunk vasárnap. Támadást indítottak, és megöltek nyolc embert. Többeket megsebesítettek az órákig tartó műveletben" - mondta Baglán tartomány egyik körzeti vezetője.

A nemzetközi erők szóvivője közölte: értesültek a civilek halálával kapcsolatban felmerült vádakról, és foglalkoznak az üggyel. Hozzátette: egyelőre nem tudnak arról, hogy a szóban forgó művelet civilek halálát okozta volna. 

A NATO eközben arról adott hírt, hogy két katonája életét vesztette Dél-Afganisztánban. Egyikük, egy amerikai állampolgár halálát egy házi készítésű robbanószerkezet okozta. A másik katona, akinek állampolgárságát egyelőre nem közölték, "a lázadók támadásában" halt meg.
 
A katonai szervezet közlése szerint az afgán és a nemzetközi erők 40 tálib harcossal végeztek az utóbbi napokban a Kabultól keletre eső területeken. A műveleteket múlt pénteken kezdték azzal a céllal, hogy javítsák a biztonságot a főváros környékén a szeptemberben esedékes parlamenti választások előtt. A katonák nyolc tálib vezetőt elfogtak, s nagy mennyiségű robbanószert és más fegyvereket foglaltak le.