2010.11.02. 22:21
Görögországi levélbomba Angela Merkelnek
A berlini kancellári hivatalban hatástalanított, Angela Merkel kormányfőnek címzett és robbanóanyagot tartalmazó csomagot Görögországban adták fel - közölte kedd esti tájékoztatóján a szövetségi belügyminiszter.
Thomas de Maiziere elmondta: a veszélyes küldemény tartalma és külső megjelenési formája azonos azzal a küldeménnyel, amelyet aznap az athéni svájci nagykövetség kapott. A csomag robbanószerkezetet és lőport tartalmazott, így alkalmas volt arra, hogy személyi sérülést, illetve jelentős kárt okozzon. A küldeményt két nappal korábban adták fel Görögországban - közölte a belügyminiszter.
A gyanús csomagot, amelyet érkezés után átvilágítottak a kancellári hivatal postázójában, a kihívott rendőrök vízágyúval hatástalanították. Feladóként nem név, hanem a görög gazdasági minisztérium szerepelt rajta, ez keltette fel a postázóban dolgozók gyanúját.
A belügyi tárca vezetője még kedden délután elrendelte az összes szövetségi minisztérium postázójára vonatkozó biztonsági előírások felülvizsgálatát, illetve a helyzetnek megfelelő szigorítását. Egyúttal kizárta, hogy a küldeménynek köze lehetne Jemenhez.
Az arab országból a múlt héten két, robbanószert tartalmazó csomagot indítottak útnak Anglia, illetve az Egyesült Államok felé. Az előbbi küldeményt a köln-bonni repülőtéren rakták át egy másik teherszállító gépre anélkül, hogy észrevették volna annak veszélyes tartalmát. Az eset nyomán a berlini hatóságok megtiltották Jemenből érkező repülőgépek leszállását német repülőtereken.
Az ARD televízió hírmagyarázója szerint a jelek arra utalnak, hogy görög autonóm szervezetek állhatnak az athéni és berlini levélbombák és gyanús csomagok hátterében. Tettük mozgatórugóját abban látja, hogy ily módon akarnak tiltakozni a tavaszi pénzügyi válság nyomán Görögországra kényszerített szigorú takarékossági intézkedések ellen, amelyek Berlin és Párizs nyomására születtek az Európai Tanácsban.
A fentieket látszik megerősíteni de Maiziere is, aki elmondta: a görög hatóságok a nap folyamán őrizetbe vettek két gyanúsítottat, akik a szélsőbaloldalhoz sorolhatók. Egyikük tagja a "tűzsejtek összeesküvése" nevű csoportnak, amely 2008 óta számos robbantásos merényletet hajtott végre Görögországban. Az egyik gyanúsítottnál két további csomagot találtak, egyiknek a címzettje Nicolas Sarkozy francia államfő, a másiké az athéni belga nagykövetség volt.
OLDALTÖRÉS: Szélsőbaloldali csoportok állhatnak az athéni levélbombák hátterében
Szélsőbaloldali csoportok állhatnak az athéni levélbombák hátterében
Levélbombák robbantak kedden a görög fővárosban, a hatóságok gyanúja szerint ugyanaz a szélsőséges csoport állhat a háttérben. Az utóbbi években Görögországban alapvetően három szélsőbaloldali gerillacsoport követett el támadásokat.
Szélsőbaloldali csoportok állhatnak az athéni levélbombák hátterében
Levélbombák robbantak kedden a görög fővárosban, a hatóságok gyanúja szerint ugyanaz a szélsőséges csoport állhat a háttérben. Az utóbbi években Görögországban alapvetően három szélsőbaloldali gerillacsoport követett el támadásokat.
Szélsőbaloldali csoportok állhatnak az athéni levélbombák hátterében
Levélbombák robbantak kedden a görög fővárosban, a hatóságok gyanúja szerint ugyanaz a szélsőséges csoport állhat a háttérben. Az utóbbi években Görögországban alapvetően három szélsőbaloldali gerillacsoport követett el támadásokat.
A levélbombákkal összefüggésben hétfőn őrizetbe vett két férfi gyaníthatóan a Tűz Összeesküvés Sejtjei nevű csoport tagja. A szervezet 2009 májusában robbantott fel egy-egy kisebb pokolgépet új rendőrőrsök építkezésén. 2009 szeptemberében azt közölték, hogy ők állnak egy szaloniki kormányzati épület előtti robbantás mögött. Idén januárban vállalták egy kisebb pokolgépes támadás elkövetését az athéni parlament közelében. Márciusban 30 órán belül három robbantást hajtott végre a csoport: egy fogház közelében, a helyi pakisztáni közösség egyik vezetőjének házánál, valamint egy szélsőjobboldali csoport épületénél.
A görög rendőrség idén a csoport 17 tagját állította elő.
A Forradalmi Harc 2003 szeptemberében bukkant fel, nagyjából egy évvel azután, hogy a hatóságok felszámolták a November 17. nevű gerillacsoportot, amely 27 éves tevékenysége során több mint húsz embert - görög és külföldi diplomatákat, üzletembereket, politikusokat - ölt meg. A Forradalmi Harc tagjai 2006-ban megpróbáltak meggyilkolni egy minisztert, 2007-ben pedig vállról indítható rakétagránáttal támadást hajtottak végre az Egyesült Államok athéni nagykövetségének épülete ellen. A csoport 2009 elején rendőrökre nyitott tüzet a kulturális minisztérium előtt, egy 21 éves rendőrt súlyosan megsebesítettek. 2009 márciusában vállalták a Citibank két athéni fiókja elleni merényletet, illetve szeptemberben újabb pokolgépet robbantottak az athéni tőzsde épületénél.
A hatóságok eddig a szervezet hat tagja ellen emeltek vádat a pokolgépes merényletsorozat miatt.
A Forradalmárok Szektája nevű csoport tagjai 2009 februárjában kézigránátot dobtak egy rendőrőrs épületére Athén külvárosában. Néhány héttel később egy tévéállomás épületére nyitottak tüzet a görög főváros délnyugati részén. 2009 júniusában a csoport tagjai közvetlen közelről lelőttek egy civil ruhás rendőrt. A Forradalmárok Szektája általában CD-ket küld a sajtónak, és ezeken vállalja magára a támadások elkövetését.
