2010.12.14. 16:38
Wikileaks dokumentumok VI: Assange őrizetét megszüntették
Óvadék ellenében és szigorú feltételekkel hivatalosan megszüntették kedden Julian Assange-nak, az amerikai diplomáciai sürgönyöket ezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítójának őrizetét, ám a 39 éves ausztrál állampolgárt egyelőre nem helyezték szabadlábra, tekintettel a végzés ellen várható ügyészi fellebbezésre.
Svédország nem a WikiLeaks-ügy kapcsán, hanem szexuális bűncselekmények vádjával kérte a brit hatóságokat Assange kiadatására.
A Scotland Yard európai elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a múlt héten az ausztrál férfit, akit a svéd hatóságok több rendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsítanak. Assange idén Svédországban élt egy ideig, ahol két svéd nő vádolta meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással.
Assange tagadja a vádakat, és fellebbezett őrizetbe vétele, valamint a kiadatási eljárás megindítása ellen.
A fellebbezés ügyében első fokon eljáró westminsteri bíróság - összesen 240 ezer font (80 millió forint) óvadék és készpénzbiztosíték ellenében - kedden kora este az őrizetbe vétel megszüntetéséről döntött, de a végső szót a londoni felsőbíróság mondja ki, várhatóan 48 órán belül, és addig a WikiLeaks vezetője őrizetben marad.
A svéd hatóságokat képviselő brit ügyész ugyanis jelezte, hogy várhatóan fellebbezést nyújt be az őrizet megszüntetése ellen, és ha ez megtörténik, ennek elbírálása már a felsőbíróság feladata lesz.
Amennyiben Assange-t végül szabadlábra helyezik, akkor is komoly korlátozásoknak kell alávetnie magát: a nap meghatározott szakában kijelölt lakhelyén kell tartózkodnia, lábán elektronikus helymeghatározó készüléket kell viselnie, hetente egyszer jelentkeznie kell az illetékes rendőrőrsön, és útlevelét sem kapja vissza.
OLDALTÖRÉS: Assange szívességet tett az Egyesült Államoknak
Assange szívességet tett az Egyesült Államoknak
Assange szívességet tett az Egyesült Államoknak
Assange szívességet tett az Egyesült Államoknak
Sok amerikai rács mögött szeretné látni Julian Assange-t, a diplomáciai sürgönyöket kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítóját, ehelyett azonban ki kellene tüntetniük őt, mivel az általa nyilvánosságra hozott iratokkal hatalmas szívességet tett az Egyesült Államoknak - áll a Financial Times keddi publicisztikájában.
Gideon Rachman, a londoni gazdasági-politikai napilap vezető szemleírója szerint nyilvánvalóan kínos, hogy mindezek a titkos diplomáciai sürgönyök nyilvánosságra kerültek, és az is nyilvánvalónak tűnik, hogy Assange nem rajong az Egyesült Államokért. Ettől függetlenül azonban a WikiLeaks igen jót tett Amerikával, mivel ha akaratlanul is, de lerombolta az amerikai külpolitikával kapcsolatos, több évtizedes összeesküvés-elméleteket.
Az európai és a latin-amerikai baloldal - csakúgy, mint a kínai és az orosz nacionalista jobboldal - régóta úgy tartotta, hogy bármit mond is Amerika saját külpolitikájáról nyilvánosan, az csak titkos szándékainak leplezésére szolgál. A WikiLeaks-kiszivárogtatások eddigi két hete alatt azonban kiderült, hogy amit az Egyesült Államok bármely ügyben nyilvánosan vall, az általában a magánvéleménye is. Még sok sürgöny vár közzétételre, és közöttük lehetnek "bombák", de az elmúlt két hétben közölt dokumentumokban nagyon kevés az amerikai külpolitika kétkulacsosságára, rosszhiszeműségére utaló bizonyíték, így az összeesküvés-elméletek gyártói világszerte nagyon csalódottak lehetnek - áll a Financial Times keddi írásában.
A lap szemleírója szerint az amerikaiak például a nyilvánosság előtt azt mondják, hogy kölcsönös érdekekre alapuló erős kapcsolatokat szeretnének Kínával, ám aggasztja őket, hogy a kínai gazdaságpolitika egyes elemei károsak az amerikai munkavállalók érdekeire. A sürgönyökből kiderült, hogy az Egyesült Államoknak ugyanez a privát véleménye is. Sok kínai nacionalista részletesen kimunkált teóriákat gyártott azokról összeesküvésekről, amelyeket az Egyesült Államok szerintük Kína felemelkedésének megakadályozására szőtt, ám ezek létezésére még csak utalás sincs a WikiLeaks-anyagokban.
Az amerikaiak nyilvánosan régóta mondogatják, hogy Irán szerintük atomfegyvereket fejleszt, és ez veszélyezteti a világbékét, de az Egyesült Államok előnyben részesíti az iráni probléma békés kezelését. A WikiLeaks-anyagok igazolják, hogy az amerikaiak ugyanezt mondják magánbeszélgetésekben is.
Az Iránnal kapcsolatos, valóban radikális nyilatkozatokat nem amerikaiak teszik. A szaúdi uralkodó az, aki katonai csapást szorgalmaz Irán ellen, és Nicolas Sarkozy francia elnök egyik vezető tanácsadója nevezte "fasisztának" az iráni kormányt - írja Rachman a kiszivárogtatott sürgönyöket idézve.
A Financial Times szemleírója szerint amikor a WikiLeaks valóban eltérést tár fel az amerikaiak nyilvános és privát megnyilvánulásai között, az rendszerint azt jelzi, hogy az Egyesült Államok képviselői diplomatikusak, és nem azt, hogy kettős beszédet alkalmaznak. Az amerikaiak nyilvánosan például soha nem mondták ki, hogy az orosz kormányt mélyen korruptnak, antidemokratikusnak és a szervezett bűnözéstől átitatottnak tartják. Ez szükségtelen mértékben konfrontatív, és a szándékolttal ellentétes hatású lett volna. Annak feltárása azonban, hogy az amerikaiak saját belső kommunikációjukban e véleményüknek adnak hangot, sokkal hitelesebbé teszi e vádakat, mint ha ezek nyilvánosan hangzottak volna el. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök alig leplezett dühe jelzi, hogy a WikiLeaks-kiszivárogtatások Moszkva szempontjából mennyire károsak - áll a Financial Times keddi írásában.
A szemleíró szerint az ilyesfajta leleplezések nem várt hatása az amerikai kinyilatkoztatások hitelességének erősödése volt azokban az országokban, amelyekben e nyilatkozatokat általában mély bizalmatlansággal fogadják. Ezt mutatja, hogy pakisztáni lapok már hamisított WikiLeaks-sürgönyöket közölnek, amelyekben "ronda dolgok" vannak az indiaiakról.
Kiderült természetesen olyasmi is, ami nem vet jó fényt az amerikaiakra. Itt van például az az utasítás, hogy az amerikai ENSZ-diplomaták szedjenek össze személyes adatokat ENSZ-tisztviselőkről, beleértve azok hitelkártyaszámait is.
Mindazonáltal még azon tisztviselők közül sem tűnik mindenki rettenetesen felháborodottnak, akik ellen kémkedhettek, mivel tudják, hogy a kémkedés a diplomáciai élet szerencsétlen velejárója.
Összességében tehát kedvező az a kép, amely a WikiLeaks-kiszivárogtatások nyomán az Egyesült Államokról kialakult. Az amerikai külpolitika e kép alapján fegyelmezett, intelligens és gyakorlatias. Lehet, hogy eddig ez volt a legjobban őrzött titok az összes közül - fejeződik be a Financial Times keddi publicisztikája.
OLDALTÖRÉS: Assange elítéli a WikiLeaksnek szóló átutalások blokkolását
Assange elítéli a WikiLeaksnek szóló átutalások blokkolását
Assange elítéli a WikiLeaksnek szóló átutalások blokkolását
Assange elítéli a WikiLeaksnek szóló átutalások blokkolását
Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója egy börtönből küldött közleményben elítélte a Visa és a MasterCard amerikai bankkártya-kibocsátókat és a PayPal internetes pénzforgalmi szolgáltatót, amiért blokkolták a portálnak szánt pénzátutalásokat.
"Most már tudjuk, hogy a Visa, a MasterCard és a PayPal az amerikai külpolitika eszközei. Eddig ezt nem tudtuk - mondta az ausztrál férfi az anyjának diktált közleményben, amelyet a Channel 7 ausztrál tévécsatornának küldött. - Felszólítom a világot, hogy védje meg munkámat és a hozzám közel állókat az ilyen törvénytelen és erkölcstelen cselekedetektől."
"A meggyőződésem nem gyengül - folytatta Assange. - Hű maradok az általam hangoztatott eszményekhez. A mostani körülmények nem ingatják meg azokat, ellenkezőleg, növelték eltökéltségemet" és a meggyőződést, hogy azok "igazak és helyesek".
A PayPal, a Visa és a MasterCard internetes oldalát informatikai támadások érték a WikiLeaks hívei részéről. November 28-a óta a WikiLeaksszel kapcsolatban álló több újság bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket tesz közzé, bizonyos kormányok zavarát vagy felháborodását váltva ki.
Assange-t Londonban tartják őrizetben. Christine Assange Londonba utazott, de a Channel 7 szerint nem találkozhatott fiával, csak egy tízperces telefonbeszélgetésre volt lehetőségük. Julian Assange elmondta, hogy magánzárkában tartják fogva. Feltételes szabadlábra helyezési kérelméről kedden kell döntenie egy londoni bíróságnak.
OLDALTÖRÉS: Az ausztrál média kiáll a WikiLeaks alapítója mellett
Az ausztrál média kiáll a WikiLeaks alapítója mellett
Az ausztrál média kiáll a WikiLeaks alapítója mellett
Az ausztrál média kiáll a WikiLeaks alapítója mellett
Az ausztrál médiavállalatok kiálltak kedden a WikiLeaks alapítója mellett, s arra figyelmeztettek, hogy határozottan ellenzik az oknyomozó portál perbefogását vagy kiadványainak betiltását.
Az ausztrál újságok és tévétársaságok vezetői nyílt levélben ítélték el az ausztrál vezetők "mélységesen nyugtalanító" reagálását arra, hogy az ausztrál születésű Assange honlapja az interneten titkos diplomáciai iratokat tett közzé. Szerintük a WikiLeaks "a média része", s nincs bizonyíték arra, hogy a diplomáciai levelek közzététele veszélybe sodorja az ország nemzetbiztonságát vagy egyes személyek biztonságát, s hogy Assange vagy akár a WikiLeaks megsértette volna az ausztrál törvényeket.
Julia Gillard ausztrál miniszterelnök korábban felelőtlenséggel vádolta Assange-t, honlapját pedig törvénytelennek nevezte. Kormánya egy ideig fontolgatta Assange útlevelének bevonását.
A WikiLeaks elhallgatatása, a portál kiszivárogtatásainak a nyilvánosságra hozói elleni fenyegetések komoly veszélyt jelentenek a demokráciára, amely egyebek mellett a szabad és szókimondó sajtó pillérein nyugszik - vélik a nyílt levél szerzői.
A diplomáciai táviratok publikálása valóban példa nélkül álló, de a WikiLeaks azt tette, amit a sajtó régóta tesz: a nyilvánosság elé tárja azokat az információkat, amelyeket a kormányok jobb szeretnének titokban tartani - áll a dokumentumban, amely végezetül megjegyzi: a WikiLeaks, ha követett is el hibákat, lehetővé tette, hogy az emberek megismerjék korunk legbonyolultabb külpolitikai kérdéseiről alkotott washingtoni gondolatokat.
OLDALTÖRÉS: A perui hadsereg főparancsnoka feljelenti az amerikai nagykövetet megrágalmazásáért
A perui hadsereg főparancsnoka feljelenti az amerikai nagykövetet megrágalmazásáért
A perui hadsereg főparancsnoka feljelenti az amerikai nagykövetet megrágalmazásáért
A perui hadsereg főparancsnoka feljelenti az amerikai nagykövetet megrágalmazásáért
A perui hadsereg főparancsnoka, Paul Da Silva tábornok a volt limai amerikai nagykövet ellen rágalmazási pert indít, amiért a WikiLeaks internetes portál által nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratokban a kábítószer-kereskedelemmel, korrupcióval hozták összefüggésbe nevét.
A perui tábornok hétfői sajtóértekezleten egyenesen "gyalázatnak" minősítette, hogy (az azóta már kolumbiai nagykövetként tevékenykedő) Michael McKinley nagykövet egy jelentésében - amelyet vasárnap közölt az El País című spanyol napilap, s azt széles körben felkapta hétfőn a perui média is - "megsértette a hadsereg becsületét". Da Silva a perrel való fenyegetőzés mellett követelte azt is, hogy az amerikai diplomáciai sürgönyben foglaltakat vizsgálja ki a főügyészség is.
A perui amerikai nagykövetség a diplomáciai táviratban azt jelentette haza, hogy a Vladimiro Mantesinos, Alberto Fujimori volt államfő tanácsadója által irányított perui droghálózathoz kötődő korrupciós rendszer még távolról sem lett felszámolva, s újraszülethet. Az amerikai értékelés szerint a drogkartelleknek jelentős befolyásuk van a perui hadseregre, s a távirat ezzel összefüggésben külön meg is említi Da Silva főparancsnok és Rolando Velasco Heysen halkereskedő kapcsolatát (utóbbit 2007-ben őrizetbe is vették, miután 840 kilogramm kokaint próbált meg csempészni fagyasztott halak közé rejtve), azzal, hogy valószínűleg a csempészutakat dolgozták ki. Több tábornokról pedig azt gyanították az amerikai diplomaták, hogy rendszeres juttatásokban részesülnek a drogkartellek részéről.
A hadsereg cáfolja a vádakat és arra hívja fel a figyelmet, hogy 2007-ban Da Silva akkor beosztott tábornokként, parancsra tárgyalt üzletemberekkel a hadsereg élelemmel való ellátásáról.
Da Silva sajtóértekezletén cáfolta a hadsereg és a drogbárók kapcsolataira vonatkozó diplomáciai állításokat, amelyeket szerinte nem támasztanak alá semmiféle bizonyítékok.
OLDALTÖRÉS: Kövér László szerint információs terrorizmus történt
Kövér László szerint információs terrorizmus történt
Az Országgyűlés elnöke a WikiLeaks-botrány kapcsán vasárnap kijelentette: információs terrorizmusnak tartja, hogy a bizalmas dokumentumokhoz hozzájuthattak és azokat kiszivárogtatták.
Kövér László az MTI kérdésére válaszolva beszélt erről a magyar és a lengyel sajtó képviselőinek, miután megbeszéléseket folytatott a lengyel szenátus budapesti látogatáson tartózkodó elnökével.
A házelnök azt mondta, információs terrorizmusnak lehet minősíteni az ügyet, ha a kiszivárogtatás szándékos volt. Ha pedig nem gondolták végig az illetékesek, hogy mit csinálnak, akkor a demokráciát veszélyeztető gyerekes dologról van szó - tette hozzá.
Úgy fogalmazott, azt a világot, a demokráciát veszélyeztetik, "amelynek a hasznait egyébként élvezi mindenki azok közül is, akik a WikiLeaks mellett tüntetnek".
Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként tevékenykedő Kövér László kijelentette: a WikiLeaks-ügy azt is jelzi, "bizony hozzá kell nyúlni" az internetes hírközlés ellenőrizetlenségének tabujához, "végig kell gondolni, miképpen lehet a hasonló eseteket megelőzni".
A parlamenti elnök arról is beszélt, "apróbb dolognak tartja" a kiszivárogtatások azon részét, amely a diplomáciai szóhasználattól eltérő bizalmas közléseket tartalmaz és ily módon kellemetlenségeket okoz az amerikai külügyminisztériumnak, valamint az érintetteknek. Szerinte ennek nem lesz hosszú távon hatása.
Bogdan Borusewicz, a lengyel parlament felsőházának elnöke úgy reagált a WikiLeaks-ügyre, hogy "nagyon érdekes betekinteni a diplomácia konyhájába". Megjegyezte: a diplomaták eszmecseréik, tárgyalásaik során jegyzeteket készítenek, amelyekben szerinte semmi olyan nem szerepel, amit ne lehetne később a sajtóban olvasni.
A WikiLeaks kiszivárogtató portál november 28-án titkos amerikai diplomáciai iratok publikálását kezdte meg; a honlap több mint 251 ezer irat nyilvánosságra hozatalát tervezi.
OLDALTÖRÉS: Berlusconi szerint Izrael akár atomfegyverekkel is csapást mérhet Iránra
Berlusconi szerint Izrael akár atomfegyverekkel is csapást mérhet Iránra
Izrael megelőző csapást mérhet Iránra, s ehhez akár atomfegyvereket is bevethet - egy amerikai diplomáciai irat szerint ezt mondta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Robert Gates amerikai védelmi miniszternek kettejük februári római találkozóján.
A Rómában működő amerikai nagykövetség által készített jelentés szerint - amelyet a WikiLeaks oknyomozó honlap szivárogtatott ki, s a Der Spiegel című német hetilap hozott nyilvánosságra - Berlusconi közölte: senki, még Barack Obama amerikai elnök sem állíthatja meg Izraelt, ha az fenyegetve érzi létét. Gates pedig a diplomáciai irat szerint "nem pusztán osztotta vendéglátója nyugtalanságát, de még táplálta is azt", megemlítve: Izrael 2008 júniusában olyan légi hadgyakorlatot végzett, ahol a gépek által megtett távolság éppen megfelel az izraeli bázisok és egy iráni nukleáris reaktor közötti távnak.
A Nyugat attól tart, hogy Irán az ország atomprogramja keretében nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik. A teheráni vezetés ezt cáfolja.
OLDALTÖRÉS: Obama személyesen először bírálta a kiszivárogtatást
Obama személyesen először bírálta a kiszivárogtatást
Barack Obama amerikai elnök szombaton először bírálta személyesen a WikiLeakst, sajnálatosnak és felelőtlennek nevezve, hogy a portál titkos amerikai diplomáciai iratokat hoz nyilvánosságra.
Obama a kiszivárogtatások témáját akkor érintette, amikor telefonon beszélt mexikói kollégájával, Felipe Calderónnal, illetve Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel - közölte a washingtoni Fehér Ház.
A elnök és a török miniszterelnök egyetért abban, hogy a titkos táviratok nyilvánosságra kerülése nincs hatással a két ország szoros együttműködésére - olvasható a Fehér Ház közleményében.
A WikiLeaks alapítójának, a Londonban őrizetbe vett Julian Assange-nak a támogatói mozgósításba fogtak a szabadon engedéséért. A világban több helyen volt tüntetés szombaton, és továbbiak megrendezését tervezik.
A Free WikiLeaks nevű spanyol honlap azzal a felhívással fordult Assange támogatóihoz, hogy rendezzenek tüntetéseket a brit és a svéd külképviseletek előtt nyolc spanyolországi városban, valamint Buenos Airesben, Mexikóban, Sao Paulóban, Bogotában és Limában.
Szombaton már volt egy-egy kisebb tüntetés Peru fővárosában, a brit nagykövetség előtt, valamint Amszterdam belvárosában.
Assange-t nemi erőszak és szexuális zaklatás gyanújával vették őrizetbe Londonban svéd elfogatási parancs alapján. A 39 éves férfi kiadatását kérő illetékes svéd ügyészség azt állítja: a gyanúsításnak nincs köze ahhoz, hogy az Assange által irányított WikiLeaks nyilvánosságra hoz titkos amerikai diplomáciai dokumentumokat. Assange a kiadatási eljárás keretében kedden ismét egy vizsgálóbíró elé áll Londonban, és ezt valószínűleg követi sok másik meghallgatás a brit fővárosban.
A WikiLeaks november 28-a óta folyamatosan hozza nyilvánosságra az iratokat
OLDALTÖRÉS: Washington az iszlamisták mediterrán bázisának tartja Barcelonát
Washington az iszlamisták mediterrán bázisának tartja Barcelonát
Washington az iszlamisták mediterrán bázisának tartja Barcelonát
Washington az iszlamisták mediterrán bázisának tartja Barcelonát
Az Egyesült Államok úgy tartja, hogy Katalónia "a radikális iszlamisták legnagyobb tevékenységi központja a Földközi-tenger térségében" - erről szólnak 2007-es amerikai diplomáciai sürgönyök, amelyeket a WikiLeaks kiszivárogtató portál által adott közre és szombaton idézett az El País című spanyol lap.
Az Egyesült Államok madridi nagykövetségéről Washingtonba küldött távirat szerint az amerikaiak ezért létrehoztak egy hírszerzőközpontot a katalán fővárosban, Barcelonában, "hogy felvegyék a harcot az iszlamista terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen". A titkos központ két éve működik a barcelonai amerikai konzulátuson.
A dokumentum megállapítja, hogy "a jelentős - legális és illegális - bevándorlás miatt Észak-Afrikából (Marokkóból, Tunéziából és Algériából), valamint Pakisztánból és Bangladesből a térség a terroristatoborzás kedvelt területe lett. A rendőrség becslése szerint körülbelül 60 ezer pakisztáni él Barcelonában és környékén, a többségük férfi, nőtlen, és nincsenek papírjai. Sok bevándorló érkezett Észak-Afrikából is. Spanyolország a dzsihád kedvelt és felkapott célpontja."
"Az amerikaiak üdvözlik az őrizetbe vételek nagy számát a 11-M (a 2004. március 11-i, 191 halottat követelő madridi iszlamista merényletek) óta, ugyanakkor nyíltan bírálják a spanyol (hírszerző) szolgálatok egyeztetéseinek hiányát", és "próbálják befolyásolni a kormány döntéseit egyes fogva tartottak sorsát illetően" - olvasható az El Paísban.
"Nincs teljes lista a terroristákról, amelyet a szolgálatok megosztanának egymással, s ez nehezíti az Egyesült Államokat érdeklő személyek azonosítását és keresését" - idéz a lap egy 2005. szeptember 15-i táviratot. Az utóbbi években több akció is indult az iszlamista mozgalomhoz kötődő csoportok ellen Spanyolországban, főleg Katalóniában.
OLDALTÖRÉS: A Vatikán nem működött együtt egy ír pedofilvizsgálattal
A Vatikán nem működött együtt egy ír pedofilvizsgálattal
A Vatikán nem volt hajlandó együttműködni egy ír vizsgálattal a dublini klérus több tagjának gyerekekkel szemben elkövetett nemi visszaélései ügyében, mert az ír kérelmek nem tartották tiszteletben a hivatalos eljárásokat - derül ki egy amerikai diplomáciai jegyzékből, amelyet a WikiLeaks kiszivárogtató portál adott közre. A Szentszék közleményben reagált az iratra.
A Murphy-bizottság információkérése "sok embert megsértett a Vatikánban (...) mert abban a Vatikán szuverenitásának a sérelmét látták" - olvasható az Egyesült Államok római nagykövetségének ez év február 26-i sürgönyében, amelyet szombati számában közölt a The Guardian című brit újság.
A dokumentum szerint a bizottság közvetlenül, a diplomáciai út megkerülésével írt vatikáni tisztségviselőknek. Ez kiváltotta a Vatikán haragját, amely felrótta az ír kormánynak, hogy nem követelte meg a bizottságtól a Szentszéktől való információkérés előírt eljárási módját. Írország vatikáni nagykövete, Noel Fahey úgy jellemezte azt az időszakot, hogy "a legnehezebben kezelhető válság, amelyet valaha látott".
A háromévi vizsgálat után tavaly novemberben közzétett Murphy-jelentés fölfedte, hogyan leplezték a dublini egyházmegye tisztségviselői a klérus több tagja által gyermekeken elkövetett szexuális visszaéléseket. Március 20-án XVI. Benedek pápa az ország hívőihez írt - és az ír püspökökkel szemben igen kemény hangú - levelében az egész egyház "szégyenkezését" és "lelkifurdalását" hangoztatta ír papok és szerzetesek pedofil visszaélései miatt.
Az amerikai sürgöny nyilvánosságra hozatalára válaszul a Vatikán közleményt adott ki, amelyben kétségbe vonja a WikiLeaks által kiszivárogtatott információk hitelességét. A Szentszék nem óhajtja "értékelni nagyszámú titkos és bizalmas irat közzétételének és lehetséges következményeinek rendkívüli súlyosságát".
"Az ilyen jelentések természetesen azok nézeteit, véleményét tükrözik, akik írták azokat, és nem tekinthetők sem a Szentszék megnyilvánulásának, sem a tisztségviselői által mondottak pontos idézeteinek - folytatódik a közlemény. - Hitelességüket ezért fenntartással és óvatossággal kell kezelni."
OLDALTÖRÉS: Katolikusellenes erőszaktól tartott a Vatikán londoni nagykövete egy pápai ajánlat után
Katolikusellenes erőszaktól tartott a Vatikán londoni nagykövete egy pápai ajánlat után
Katolikusellenes erőszak kitörésétől tartott a Vatikán londoni nagykövete, miután XVI. Benedek pápa felajánlotta, hogy a római katolikus egyház befogadja a tradicionalista anglikánokat - derült ki szombaton egy WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratból.
A katolikus és az anglikán egyház kapcsolatai 150 éve nem tapasztalt mélypontra kerültek az ajánlat miatt, amely aláássa Rowan Williams canterburyi érsek hatalmát - jelentette ki a pápai nuncius, Francis Campbell a sürgöny szerint.
A múlt hónapban öt brit anglikán püspök jelentette be, hogy elfogadja XVI. Benedek ajánlatát, amelyet 2009 októberében tett a női püspökök kinevezését ellenző anglikán papságnak.
A The Guardian című brit napilap szombati számában megjelent, 2009 novemberéből származó táviratban felvázolt aggodalmak azóta már enyhültek. A pápa nagy-britanniai látogatásának idejére jósolt feszült helyzet nem következett be.
A távirat feladója, az Egyesült Államok vatikáni nagykövete, Miguel Diaz szerint Campbell megjegyezte, hogy Angliában a katolikusok csupán egy főleg írekből álló kisebbség, de ennek ellenére egyes területeken továbbra is tapasztalható egyfajta lappangó katolikusellenesség, amely könnyen felerősödhet. Ennek eredménye pedig diszkrimináció, egyes esetekben akár erőszak is lehet - olvasható a sürgönyben.
Campbell azt is hozzátette, úgy véli, a Vatikán anélkül cselekedett, hogy megfontolta volna, mit jelenthet ez a lépés a világ 80 millió anglikánjának és szellemi vezetőjüknek, Williamsnek.
A két nagykövet a múlt hónapban a Vatikánban ismét találkozott egymással. A beszélgetés után Campbell kijelentette, a pápa "lehetetlen helyzetbe hozta Williams érseket", akinek óvatos reakciói feldühítettek néhány anglikánt.
Egy másik táviratban Diaz arról írt, hogy Campbell szerint "nem várt következményekkel" járhat, ha sok tradicionalista anglikán él a pápa ajánlatával. "Az anglikánok széles körű áttérése anyagilag sok egyházmegyét túlterhelne"- mondta a vatikáni nagykövet.
OLDALTÖRÉS: India a pakisztáni kiképzőtáborokról
India a pakisztáni kiképzőtáborokról
A WikiLeaks kiszivárogtató portál által legújabban közreadott amerikai diplomáciai sürgönyök szerint India közölte az Egyesült Államokkal, hogy 43 fegyvereskiképző tábor működött Pakisztánban, ebből 22 Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatti részén, és nem sok történt ezek végleges bezárása érdekében.
Ez az állítás egy tavaly júniusi beszélgetésben hangzott el, amelyet Jim Jones tábornok, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó folytatott Arakkaparambil Kurain Antoni indiai védelmi miniszterrel - áll a The Guardian című brit lapban szombaton közzétett táviratokban.
Dipak Kapur indiai vezérkari főnök, aki részt vett a találkozón, elmondta, hogy a 2008-as mumbai merényletek után Pakisztán támadásokat intézett a táborok ellen, de egy részük azóta felújította működését. A dokumentum szerint Kapur közölte az amerikai küldöttséggel, hogy fegyveresek továbbra is beszivárognak Kasmír indiai kézben lévő területére a két részt elválasztó ellenőrzővonalon keresztül, s ez nem volna lehetséges "valamifajta segítség, illetve valamilyen mértékű intézményes támogatás" nélkül.
A vezérkari főnök tudatta azt is, hogy India fokozta készültségét a határokon, és becslése szerint az azokon átjutni próbálók mintegy 15-20 százaléka jár sikerrel. "Ha mi el tudjuk kapni őket, a pakisztáni hadsereg miért nem tudja?" - kérdezte. Jones azt ígérte, hogy Iszlámábádban felveti majd a kiképzőtáborok ügyét.
