2011.03.18. 13:33
A líbiai kormány tűzszünetet hirdetett, Obama ultimátuma
A líbiai kormány azonnali tűzszünetet hirdetett, elrendelve a katonai műveletek leállítását - jelentette be pénteken délután az ország külügyminisztere.
Obama ultimátumot intézett Kadhafihoz
Moammer Kadhafi líbiai vezető erőinek haladéktalanul abba kell hagyniuk Bengázi támadását és ki kell vonulniuk másik három városból - jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőit. Az elnök követelte, hogy a Kadhafi-rezsim állítsa helyre a támadott települések víz- és áramellátását, s tegye lehetővé a humanitárius segély eljuttatását a lakossághoz.
"Ezek a feltételek nem képezik vita tárgyát" - jelentette ki Barack Obama, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben a líbiai vezetés nem teljesíti a követeléseket, Washington és szövetségesei érvényt szereznek a BT csütörtöki, a katonai erő alkalmazására is feljogosító határozatának.
Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem küld majd szárazföldi csapatokat Líbiába, és fellépése egyetlen, konkrétan meghatározott célt, a polgári lakosság védelmét fogja szolgálni. Az elnök bejelentette, hogy Washington segíteni fogja szövetségeseit a Líbia feletti légtérzár megvalósításában, amelyben a vezető szerepet Nagy-Britannia, Franciaország és - az elnök beszédében meg nem nevezett - arab országok fogják játszani.
Az elnök bejelentette, hogy Hillary Clinton külügyminiszter Párizsba utazik, hogy Amerika európai szövetségeseivel megvitassa a Líbiával szembeni fellépés lehetőségeit. A nap folyamán a Pentagon közölte, hogy Robert Gates védelmi miniszter Moszkvába utazik egyeztetésre, ahol kedden a tervek szerint fogadja majd Dmitrij Medvegyev orosz elnök.
Washington újabb hadihajókat vezényel Líbia térségébe
Az Egyesült Államok, a líbiai erőszakcselekményekre adott válasz részeként újabb partraszállító hajókat vezényel a Földközi-tenger térségébe - közölte pénteken a Pentagon. A Bataan partraszállító hajó és az azt kísérő flottakötelék március 23-án éri el rendeltetési helyét, hogy támogatást nyújtson a jelenleg már a térségben tartózkodó Kearsarge Partraszállító Készültségi Csoportnak.
A Bataan és a kísérő hajói Virginiában állomásoznak.
OLDALTÖRÉS: Erős robbanás és légvédelmi fegyvere döreje hallatszott Bengáziban
Erős robbanás és légvédelmi fegyvere döreje hallatszott Bengáziban
Erős robbanás és légvédelmi fegyvere döreje hallatszott Bengáziban
Erős robbanás és légvédelmi fegyvere döreje hallatszott Bengáziban
Erőteljes robbanás és légvédelmi fegyverekből leadott lövések hallatszottak péntek este a kormányellenes lázadók kezén lévő Bengázinál - jelentették az AFP francia hírügynökség tudósítói. A robbanás oka egyelőre nem ismert.
Bengázi a Moammer Kadhafi líbiai vezető több mint négy évtizedes uralma ellen kirobbant líbiai fegyveres lázadás központja.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön megszavazta a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról szóló határozatot.
A líbiai kormány pénteken azonnali tűzszünetet hirdetett, elrendelve a katonai műveletek leállítását.
Tripoli azt állítja, tiszteletben tartja a tűzszünetet
A líbiai hatóságok tagadták a felkelőknek azt az állítását, miszerint a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű haderő nem tartja tiszteletben a Tripoli által hirdetett tűzszünetet, és folytatja a hadműveleteket a még a lázadók kezén lévő területek ellen.
"A líbiai fegyveres erők tiszteletben tartják a tűzszünetet, egy katonai műveletet sem kezdtünk a tűzszünet bejelentése óta" - közölték névtelenséget kérő katonai forrásból.
A líbiai külügyminiszter péntek délután jelentette be váratlanul az állami tv-ben, hogy a tripoli kormány azonnali tűzszünetet hirdetett; a lépést "a polgári lakosság védelmével" indokolta.
Előzőleg a Kadhafi-rendszer ellen fegyvert ragadó lázadók azt közölték, hogy a tűzszünet kihirdetése ellenére a líbiai vezetőhöz hű fegyveresek nem szüntették be az ostromlott városok elleni támadásokat. Azt állították, Kadhafi erői továbbra is "kitartóan bombázzák" azt a három várost, amely még részlegesen a lázadók kezén van, vagyis Zentent (Tripolitól 120 kilométerre délkeletre), Miszrátát (Tripolitól 200 kilométerre keletre) és Adzsdábíját (a keleti országrész legnagyobb városától, a felkelők fellegvárától, Bengázitól 160 kilométerre délre).
Néhány órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el arról, hogy repüléstilalmi övezetet kell létesíteni Líbia fölött. Amerikai források szerint a zárlat bevezetése vasárnap vagy hétfőn kezdődhet meg.
OLDALTÖRÉS: Párizs nem akar NATO-részvételt a katonai intervencióban
Párizs nem akar NATO-részvételt a katonai intervencióban
Párizs nem akar NATO-részvételt a katonai intervencióban
Párizs nem akar NATO-részvételt a katonai intervencióban
Franciaország megerősítette, hogy nem szeretné, ha a NATO részt venne a Líbiában tervezett katonai intervencióban - közölte pénteken Párizsban a francia külügyi szóvivő, miután az atlanti szövetség jelezte: véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében.
"Franciaország álláspontja a kezdetek óta változatlan" - mondta Bernard Valero. Hozzátette: "Nem gondoljuk, hogy jó jelzés lenne, ha a NATO avatkozna be egy arab országban".
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a szövetségesek nem alakítottak ki "politikai álláspontot" egy esetleges NATO-szerepvállalásról az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának érvényesítése érdekében történő katonai beavatkozásban.
A NATO-tagállamok képviselői a nap folyamán Brüsszelben megbeszélést folytattak, de diplomáciai források szerint egyelőre nem jutottak közös elhatározásra a líbiai rezsim elleni katonai akciónak az atlanti szövetség égisze alatt történő megindításáról.
Közben Alain Juppé külügyminiszter azt közölte, hogy "minden készen áll" a katonai akció megindításához, de a szombati párizsi csúcstalálkozónak előbb "elemeznie" kell a líbiai kormány által meghirdetett tűzszünetet, és "levonnia a következtetéseket".
"Készen állunk" - mondta Juppé a miniszterelnökkel, Francois Fillonnal folytatott megbeszélését követően. Hozzátette: "A holnapi megbeszélés - amelyen képviselteti magát sok európai ország, az amerikaiak, arab országok, afrikai országok - előbb kiváló alkalom lesz a Kadhafi-rezsim által a tűzszünetről tett nyilatkozatok elemzésére és a következtetések levonására".
"Ismétlem, minden készen áll. Nem tudok most ennél pontosabb menetrendről beszámolni" - szögezte le a francia diplomácia vezetője.
Az Európai Unió, az Afrikai Unió és az Arab Liga Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével szombaton kora délután ülésezik a francia elnöki hivatalban - erősítette meg az Elysée-palota az Arab Liga korábban Kairóban tett bejelentését.
OLDALTÖRÉS: Biztonságpolitikai szakértő: nem lesz iraki vagy afganisztáni jellegű katonai beavatkozás
Biztonságpolitikai szakértő: nem lesz iraki vagy afganisztáni jellegű katonai beavatkozás
Biztonságpolitikai szakértő: nem lesz iraki vagy afganisztáni jellegű katonai beavatkozás
Biztonságpolitikai szakértő: nem lesz iraki vagy afganisztáni jellegű katonai beavatkozás
Kizárt, hogy az irakihoz vagy afganisztánihoz hasonló átfogó nemzetközi hadművelet induljon Líbia ellen, nyugati szárazföldi haderő biztosan nem fog az észak-afrikai ország területére lépni - mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő pénteken az MTI-nek.
A Líbia elleni háború több szempontból is kizárt. Gigantikus területű (1,7 millió négyzetkilométer) országról van szó, egy ilyen akció katonailag kivihetetlen lenne a Nyugat számára. Ennél fontosabb, hogy nincs meg a nemzetközi politikai akarat, az ehhez szükséges újabb BT-határozatot az oroszok és a kínaiak már megvétóznák - foglalt állást a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutató Intézet (SVKI) vezetője.
A szakértő rámutatott: a Nyugat egyértelműen Moammer Kadhafi vezető bukását akarja, de a líbiai nép helyett nem fogja megdönteni a jelenlegi rendszert. A nemzetközi közösség nem is támogathatja fegyveres erővel a polgárháborús feleket - hangsúlyozta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök este szavazta meg a Líbia feletti repüléstilalmi övezetről, és a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedésekről szóló határozatot.
A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenszavazat nélkül elfogadott BT-határozatnak erős politikai üzenete van. Nagy a jelentősége annak, hogy a határozatot - ha nem szavazott is igennel, hanem tartózkodott - Oroszország mellett Kína is tudomásul vette. Peking a döntés előtt valószínűleg konzultált az arab államokkal; a repüléstilalmi övezet bevezetését a nemzetközi közvélemény egésze támogatja.
Tálas Péter szerint a mostani nemzetközi fellépés úgy is végződhet, hogy a repüléstilalmi övezet ellenére Kadhafi erői leverik a felkelést. Ez esetben hosszú elszigeteltség várna Líbiára, a kiközösített rezsim napjai meg lennének számlálva. Ennek időtartamát nem lehet megjósolni, és a Nyugat megkísérelhetné a szankciók szigorítását, de erre nem sok eszköze van. A másik, kedvező kimenetel az lehet, hogy sikerül "életet lehelni" a felkelésbe, mozgósíthatók lesznek az ellenzéki erők, és megdöntik Kadhafi hatalmát - mondta biztonságpolitikai szakértő.
Az SVKI vezetője úgy látja, Kadhafi felveheti a kesztyűt a Nyugattal és harcba szállhat a repüléstilalmat kikényszerítő erőkkel, de ez esetben biztosan elbukik. Másik lehetőségként tárgyalásokat kezdhet a felkelőkkel, erre azonban kicsi az esély. A biztonságpolitikai szakértő arra is rámutatott, hogy még sok minden történhet Líbiában, az is előfordulhat, hogy a fegyveres erők egy része a lázadók mellé áll. Az szerinte nehezen elképzelhető, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság elé idézett Kadhafi békében élje le hátralévő napjait.
OLDALTÖRÉS: A szövetségesek felajánlott katonai erői
A szövetségesek felajánlott katonai erői
A NATO véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának érvényesítése érdekében - közölte pénteken Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára.
A nap folyamán nagyköveti szinten rendkívüli megbeszélést folytattak Brüsszelben a NATO-tagállamok képviselői, de - diplomáciai források szerint - egyelőre nem jutottak közös elhatározásra a líbiai rezsim elleni katonai akciónak az atlanti szövetség égisze alatt történő megindításáról - jelentette Kárpáti János, az MTI tudósítója.
Hogy pénteken nem döntöttek közös NATO-akció megindításáról, az diplomáciai források szerint főként a németek és a törökök ellenkezésének tudható be. Így most - mondta egy brüsszeli diplomáciai forrás - megnövekedett a valószínűsége annak, hogy a közös fellépésre hajlandóságot mutató - NATO-tag, illetve NATO-n kívüli, például egyes arab - államok koalíciója lép majd fel közös erővel.
A líbiai légtérzárlat érvényesítéséhez a szövetségesek részéről következő katonai eszközök jöhetnek számításba:
Franciaország - Párizs, amely egyik élharcosa volt a Moammer Kadhafi líbiai vezető rendszere elleni fellépésnek, valószínűleg Mirage és Rafale harci gépekkel veszi ki részét a műveletből. A gépek a Földközi-tenger partján fekvő Marseille vagy Istres városok közelében fekvő támaszpontokról, esetleg Korzika szigetéről indulhatnak bevetésre. Istres-ből útnak indítható egy légi utántöltést végző repülőgép is.
A harci gépek Franciaország földközi-tengeri partvidékéről körülbelül másfél óra alatt, Korzika szigetéről pedig közel egy óra alatt érhetik el Líbiát.
A Charles de Gaulle repülőgép-hordozó hajó a szintén a Földközi-tenger partján fekvő Toulonból szintén gyorsan útnak indítható.
Nagy-Britannia - A brit hadsereg Typhoon harci gépekkel és a minden időjárási körülmények között bevethető Tornado támadó gépekkel venne részt a műveletben. A gépek Skóciából, illetve a kelet-angliai Norfolkból szállhatnak fel, de a következő órákban Líbiához közelebb eső - meg nem nevezett - támaszpontokra vezényelhetik át őket.
David Cameron miniszterelnök a londoni parlamentben közölte, hogy légi utántöltést, illetve megfigyelést végző repülőgépeket is bevetnek.
A brit haditengerészet két fregattot állomásoztat a líbiai partok előtt, a HMS Cumberlandot és a HMS Westminstert. A védelmi tárca szerint még nem döntöttek ezek bevetéséről, de elképzelhető, hogy rombolóhajókat is a térségbe vezényelnek.
Egyesült Államok - Egyelőre nem tudni, hogy az Egyesült Államok tevőlegesen részt vesz-e az első műveletekben. Az amerikai haditengerészet egyik repülőgép-hordozó hajója, az USS Enterprise és a más hadihajói is a Földközi-tengeren állomásoznak.
Olaszország - Ignazio La Russa védelmi miniszter közölte, hogy Róma kész "fenntartások nélkül" teljes körű szerepet vállalni bármilyen Líbia elleni katonai műveletben. A miniszter elmondta, hogy Olaszország képes semlegesíteni a líbiai radarberendezéseket, Nápoly pedig a légi és haditengerészeti műveletek koordinációs központja lehetne. Elmondta azt is, hogy Olaszország hét olyan támaszponttal rendelkezik, amelyek alkalmasak a hadműveletek lefolytatására, s a szövetségesek már kérték többnek a használatát.
A szicíliai Sigonellában és az észak-olaszországi Avianóban NATO-légitámaszpont működik.
Norvégia - Norvégia rendelkezésre bocsátja F-16-os vadászgépeit és Hercules szállító gépeket is küldhet humanitárius akciókhoz.
Dánia - Dánia hat F-16-os harci gépet és egy katonai szállító gépet küldene, amelyek már szombaton indulhatnak egy dél-európai közel száz fős személyzettel, a pilótákat és a kiszolgáló személyzetet is beleértve.
Hollandia - A holland kormány támogatja a Líbia feletti repüléstilalmi övezet létrehozását és felkérés esetén a hadműveletekben is kész részt venni, de még nem kapott ilyen kérést.
Kanada - Stephen Harper miniszterelnök bejelentette, hogy Kanada CF-18-as vadászgépeket küld a művelet támogatására. Harper ezek számát és útnak indításuk időpontját nem közölte, tisztségviselők szerint azonban hat ilyen vadászgép még pénteken elindul a térségbe, s csatlakozik egy már ott állomásozó kanadai fregatthoz.
Arab országok - Az arab országok közül Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar támogatása jöhet leginkább szóba.
OLDALTÖRÉS: Sajtóértesülések: Franciaország megelőző légicsapásokat készít elő Kadhafi katonai bázisai ellen
Sajtóértesülések: Franciaország megelőző légicsapásokat készít elő Kadhafi katonai bázisai ellen
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozat elkészítésében kulcsszerepet játszott Franciaország - a Líbia feletti légtérzár megteremtését követően - Moammer Kadhafi líbiai vezető katonai támaszpontjaira tervez megelőző légicsapásokat mérni - értesült pénteken a France 2 közszolgálati televízió híradója.
A beszámoló szerint három célpont ellen várható légicsapás: Kadhafi szülővárosa, Szirt katonai repülőtere ellen, amely Tripolitól 500 kilométerre keletre található, a dél-líbiai Sebha katonai repülőtere ellen a csádi határ közelében, valamint a Bab al-Azizia támaszpont ellen, amely Kadhafi parancsnoki központja Tripoliban.
A francia Rafale és Mirage bombázók a Tripolitól 1400 kilométerre található dél-franciaországi Istre-ből és/vagy a líbiai fővárostól ezer kilométerre található dél-korzikai Solenzarából szállhatnak majd fel. Hozzájuk az olaszországi Szicília szigetéről, Sigonellából csatlakozhatnak majd a brit, a katari és a Egyesült Arab Emírségekből érkező erők - hangsúlyozta a France 2.
Franciaország egyik legnagyobb hadihajója, a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó sajtóértesülések szerint a délután folyamán indul el a dél-franciaországi Toulon kikötőjéből, fedélzetén mintegy kétezer tengerésszel és húsz repülőgéppel.
A France Info hírrádió szerint a Forbin francia fregatt már Líbia partjainál cirkál. A francia haditengerészet legnagyobb teljesítményű légvédelmi fregattjának radarja 400 kilométeres körzetben minden mozgást érzékel. Fedélzetén 32 darab Aster-30 légvédelmi rakéta és 16 darab rövid hatótávolságú Aster-15 rakéta is található, amelyek több száz kilométerre lévő célpontokat is képesek megsemmisíteni.
A rádió azt közölte, hogy a líbiai légtérzárat az AWACS (Airborne Warning and Control) repülőgépek segítségével az Egyesült Államok (34 radarrepülővel), Nagy-Britannia (7 géppel) és Franciaország (4 repülővel) anélkül meg tudja oldani, hogy igénybe venné a NATO-nak a németországi bázisán található 17 légtérellenőrző repülőgépét.
A nyugati koalícióval szemben Kadhafi mintegy húsz szovjet típusú és francia vadászrepülővel rendelkezik.
A France Infóban megkérdezett katonai szakértők szerint még nem egyértelmű, hogy az 1,7 millió négyzetkilométer alapterületű Líbiából a szövetséges erők mekkora területet kívánnak ellenőrzésük alá vonni, ugyanis ezen múlik, hogy mekkora haderőt küldenek a térségbe. Feltehetően a líbiai partok mentén egy 100 kilométer széles sáv ellenőrzése lesz a cél, ott él ugyanis a líbiai lakosság 85 százaléka. Michel Polacco, a France Info védelmi ügyekkel foglalkozó újságírója a France 2-höz hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a katonai beavatkozás elsősorban pszichológiai szempontból jelentős. Nem a felkelők fegyveres támogatása a fő cél, hanem elrettentő csapások mérése Kadhafi erőire.
OLDALTÖRÉS: Ashton: teljesíti az uniós feltételeket a Líbiáról szóló BT-határozat
Ashton: teljesíti az uniós feltételeket a Líbiáról szóló BT-határozat
Ashton: teljesíti az uniós feltételeket a Líbiáról szóló BT-határozat
Ashton: teljesíti az uniós feltételeket a Líbiáról szóló BT-határozat
Teljesülnek a Líbiáról hozott, új biztonsági tanácsi határozattal azok a feltételek, amelyeket az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői múlt héten állapítottak meg egy esetleges katonai beavatkozás kritériumaiként - jelentette ki Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Brüsszelben.
Hozzátette, hogy a katonai döntéseket nem az unióban hozzák meg, hanem a NATO-ban, illetve az egyes országok katonai tervezőinek szintjén. Az EU-tagállamoknak egyéni felelősségük, hogy bekapcsolódnak-e az esetleges műveletekbe - fejtette ki.
Sajtótájékoztatóján a főképviselő megerősítette azt is, hogy szombaton csúcstalálkozót tart az Európai Unió, az Afrikai Unió és az Arab Liga Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével - az értekezleten Ashton képviseli az EU-t.
Hozzátette, hogy az unió folyamatos kapcsolatot tart nemzetközi partnereivel.
Megerősítette Ashton, hogy az EU, amely már büntetőintézkedésekkel sújtotta Moammer Kadhafi líbiai vezető rezsimjét, a szankciók kiterjesztésén dolgozik. Különösen fontosnak mondta, hogy az ENSZ BT határozata nyíltan állást foglal az olajérdekeltségek szankcionálása mellett. Az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelében találkoznak, és erről a kérdésről is tárgyalnak - emlékeztetett.
Az EU számára a legfontosabb teendő, hogy fokozza humanitárius segítségét a líbiai emberek támogatására - szögezte le a főképviselő.
Megerősítette, hogy az unió hosszú távon is támogatni kívánja az átmenetet a térségben. Rövid távon pedig az EU továbbra is fontosnak tartja, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető távozzék a hatalomból.
Elmondta a főképviselő azt is: a sajtóból értesültek arról, hogy a líbiai rezsim tűzszünetet hirdetett. Jelezte, hogy munkatársai vizsgálják a bejelentés részleteit.
OLDALTÖRÉS: ENSZ-szankciók Líbia ellen - háttér
ENSZ-szankciók Líbia ellen - háttér
ENSZ-szankciók Líbia ellen - háttér
ENSZ-szankciók Líbia ellen - háttér
New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön este megszavazta a Líbia feletti repüléstilalmi övezet megteremtéséről, és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról szóló határozatot, amely egyúttal befagyasztja a Líbiai Nemzeti Olajkorporáció és az ország központi bankjának kintlévőségeit a két intézménynek Moammer Kadhafi ezredessel fennálló szoros kapcsolatai miatt. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása:
Líbia ellen közel két évtizede már hozott szankciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Lockerbie-merénylet miatt. 1988 decemberében a PanAm amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó 103-as járatát 1988 decemberében robbantották fel a skóciai városka felett. A 270 halálos áldozatot követelő katasztrófa kivizsgálása során kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a merényletet a líbiai titkosszolgálat tervelte ki és hajtotta végre. 1992. január 21-én az ENSZ BT egyhangúlag elfogadott 731. számú határozatában felszólította Líbiát arra, hogy segítse elő a merénylet felderítését, de mivel a gyanúsítottakat Kadhafi vonakodott kiadni, 1992. március 31-i 748. számú újabb határozatában a BT április 15-i hatállyal szankciókat rendelt el Líbia ellen.
A BT-határozat megtiltotta líbiai repülőgépek minden útját az ország határain kívül, továbbá külföldi gépeknek azt, hogy leszálljanak Líbiában, vagy akár csak átrepüljenek az ország légterén. Egyidejűleg embargót rendelt el minden katonai szállításra, beleértve a műszaki segítséget is. Felszólította az ENSZ tagállamait, hogy hívják haza katonai tanácsadóikat az országból, illetve csökkentsék a külföldön működő líbiai diplomáciai képviseleteik létszámát és korlátozzák az állomáshelyükön maradó diplomaták mozgását. 1993-ban a világszervezet gazdasági büntetőintézkedéseket is bevezetett Tripoli ellen.
A szankciókat a Biztonsági Tanács többször meghosszabbította. Líbia 1999-ben hajlandó volt kiadni ügynökeit, akiket Hágában állítottak bíróság elé. Az ENSZ BT büntetőintézkedései egészen 2003 szeptemberéig érvényben maradtak, a BT csak azután oldotta fel azokat, hogy Líbia 2003. augusztus 16-án hivatalosan elismerte felelősségét a merényletért az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökségének átadott levelében.
OLDALTÖRÉS: Szeif al-Iszlám Kadhafi: szabadon engedik az egyik amerikai újságírót
Szeif al-Iszlám Kadhafi: szabadon engedik az egyik amerikai újságírót
A líbiai kormányerők vették őrizetbe a héten eltűnt négy amerikai újságírót, de rövidesen szabadon engedik őket - közölte a The New York Times pénteken.
Szeif al-Iszlám Kadhafi: szabadon engedik az egyik amerikai újságírót
A líbiai kormányerők vették őrizetbe a héten eltűnt négy amerikai újságírót, de rövidesen szabadon engedik őket - közölte a The New York Times pénteken.
Szeif al-Iszlám Kadhafi: szabadon engedik az egyik amerikai újságírót
A líbiai kormányerők vették őrizetbe a héten eltűnt négy amerikai újságírót, de rövidesen szabadon engedik őket - közölte a The New York Times pénteken.
Eltűnésükről szerdán adott hírt az amerikai napilap. Anthony Shadid Pulitzer-díjas újságíróról, a lap bejrúti irodájának vezetőjéről, Stephen Farrell videoriporterről, valamint Tyler Hicks és Lynsey Addario fotóriporterről utoljára kedden hallottak az újság szerkesztői. Az újságírók aznap az Adzsdábíja városa körül kialakult harcokról tudósítottak.
Egy korábbi, az ABC amerikai tv-állomásnak adott interjúban Moammer Kadhafi líbiai vezető egyik fia még csak egy újságírónő elengedéséről beszélt. Szeif al-Iszlám Kadhafi szerint az amerikaiak "illegálisan léptek az ország területére, s amikor a hadsereg felszabadította Adzsdábíját a terroristáktól, ott találták és őrizetbe vették (Addariót). Kiderült azonban, hogy amerikai és nem európai, s ennek köszönhetően szabadon engedik" - mondta Kadhafi második legidősebb fia.
Szeif al-Iszlám Kadhafi a tévéinterjúban azzal magyarázta, hogy a líbiaiak elnézőbbek az amerikaiakkal, mint az európaiakkal vagy arabokkal szemben, hogy Washington nem szorgalmazta a Líbia elleni fegyveres intervenciót.
OLDALTÖRÉS: NYT: A BT-határozat napján a Pentagon még mindig mérlegelte, mit is lépjen
NYT: A BT-határozat napján a Pentagon még mindig mérlegelte, mit is lépjen
NYT: A BT-határozat napján a Pentagon még mindig mérlegelte, mit is lépjen
NYT: A BT-határozat napján a Pentagon még mindig mérlegelte, mit is lépjen
Azon a napon, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a Líbia elleni katonai csapásokat jóváhagyó határozatot, a Pentagon még mindig mérlegelte, milyen katonai lépéseket tegyen szövetségeseivel, és tegyen-e ilyeneket egyáltalán - jelentette pénteken a The New York Times.
Csütörtökön az amerikai védelmi minisztériumban még javában folyt a készenléti tervek kidolgozása, beleértve a légtérzárét is, de nem volt világos, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben venne részt katonai akciókban azon felül, hogy támogatná azokat - írta a lap. A The New York Times egy európai diplomatára hivatkozva az állította, a brit és a francia képviselet a nap folyamán hiába várta, hogy Washington konkrétan jelezze, milyen szerepet kíván játszani. A forrás szerint csütörtökön még az sem dőlt el, hogy a hadművelet parancsnoksága a La Manche csatorna melyik oldalán működjön.
(A BT-határozat elfogadása után Barack Obama David Cameron brit miniszterelnökkel és Nicolas Sarkozy francia elnökkel tárgyalt telefonon. Névtelenséget kérő amerikai kormányforrás pénteken bejelentette, hogy a BT-határozat nyomán azonnali amerikai lépések nem várhatók.)
A lap szerint a Líbia elleni katonai fellépést a térségben már felsorakoztatott amerikai erők támogathatják: a készülő légicsapásokat AWACS és más felderítő gépek támogathatják, a líbiai partok közelében tartózkodik a Kearsarge és a Ponce partraszállító hajó, fedélzetén mintegy 400 tengerészgyalogossal. Az Egyesült Államok a nemzetközi légtérből jelzavaró készülékekkel akadályozhatja a líbiai kormányerők kommunikációját.
OLDALTÖRÉS: Rasmussen: a NATO véglegesíti a megfelelő fellépés tervezését
Rasmussen: a NATO véglegesíti a megfelelő fellépés tervezését
A NATO véglegesíti a "megfelelő fellépés" tervezését Líbia ügyében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának érvényesítése érdekében - közölte pénteken Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára.
A nap folyamán nagyköveti szinten rendkívüli megbeszélést folytattak Brüsszelben a NATO-tagállamok képviselői, de - diplomáciai források szerint - egyelőre nem jutottak közös elhatározásra a líbiai rezsim elleni katonai akciónak az atlanti szövetség égisze alatt történő megindításáról.
Nyilatkozatában Rasmussen üdvözölte az ENSZ BT határozatát, amely megfelelő jogalapot teremtett arra, hogy repülési tilalmat rendeljenek el és érvényesítsen a líbiai légtérben, illetve minden szükséges eszközzel megvédjék a líbiai polgári lakosságot.
"A határozattal az egész nemzetközi közösség erőteljes és világos üzenetet intéz a Kadhafi-rezsimhez: azonnal állítsátok le a líbiai nép elleni brutális és módszeres erőszakot" - fogalmazott nyilatkozatában a NATO főtitkára.
Rasmussen mindazonáltal nem számolt be arról, hogy a NATO testületileg döntött volna saját katonai fellépéséről. Ehelyett azt közölte, hogy a szövetség "most véglegesíti a tervezést", annak érdekében, hogy készen álljon a "megfelelő fellépésre" a BT-határozat érvényesítése céljából, a "széles körű nemzetközi erőfeszítések részeként".
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség támogatja "a líbiai nép legitim törekvését a szabadságra, a demokráciára és az emberi jogokra". Megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben immár adott a nemzetközi fellépés sürgető szükségessége, a térségben ehhez megvan a szilárd támogatás, valamint egyértelmű az ENSZ-mandátum is. A NATO védelmi miniszterei a múlt héten Brüsszelben tanácskoztak, és akkor e három feltétel együttes meglététől tették függővé a NATO szerepvállalását Líbia kérdésében.
Hogy mindezek ellenére pénteken mégsem döntöttek közös NATO-akció megindításáról, az diplomáciai források szerint főként a németek és a törökök ellenkezésének tudható be. Így most - mondta egy brüsszeli diplomáciai forrás - megnövekedett a valószínűsége annak, hogy a közös fellépésre hajlandóságot mutató - NATO-tag, illetve NATO-n kívüli, például egyes arab - államok koalíciója lép majd fel közös erővel. Egyelőre azonban semmi nem dőlt el: a brüsszeli NATO-nagykövetek szombaton és vasárnap is rendkívüli tanácskozást tartanak.
OLDALTÖRÉS: A líviai kormány azonnal tűzszünetet hirdetett
A líviai kormány azonnal tűzszünetet hirdetett
Pár órával korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Líbia fölötti légtérzárlatot jelentő határozatot fogadott el. Músza Kusza külügyminiszter az állami televízióban közvetített nyilatkozatában kijelentette: az ENSZ tagállamaként Líbia köteles tiszteletben tartani a BT határozatait. Egyúttal azt állította, hogy Tripoli kész a párbeszédre valamennyi féllel, ám ezt nem részletezte.
A váratlan lépést a külügyminiszter "a polgári lakosság védelmével" indokolta. Mint hozzátette, a kormány meg fogja védeni a Líbiában élő külföldieket és a külföldi személyek líbiai területen lévő tulajdonát is.
Kusza bejelentése éles ellentétben áll Moammer Kadhafi líbiai vezető csütörtök esti harcias nyilatkozatával. Kadhafi röviddel a BT-határozat elfogadása előtt azzal fenyegetőzött, hogy a kormányerők hamarosan elfoglalják a felkelők kezén lévő Bengázit, és "könyörtelenül leszámolnak az árulókkal".
OLDALTÖRÉS: Cameron: a brit légierő részt vesz a BT-határozat érvényesítésében
Cameron: a brit légierő részt vesz a BT-határozat érvényesítésében
Cameron: a brit légierő részt vesz a BT-határozat érvényesítésében
Cameron: a brit légierő részt vesz a BT-határozat érvényesítésében
Nagy-Britannia támadó és felderítő repülőgépekkel csatlakozik a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatását célzó nemzetközi művelethez - közölte pénteken a brit miniszterelnök.
David Cameron a brit parlament alsóházában tett hivatalos bejelentést, közölve a képviselőkkel: a védelmi miniszterrel együtt utasította a brit fegyveres erők vezérkari főnökét arra, hogy a szövetségesekkel "sürgős együttműködésben" tegye meg a határozat érvényesítéséhez szükséges "megfelelő katonai intézkedéseket".
Cameron bejelentette, hogy Nagy-Britannia Tornado, illetve Typhoon vadászgépeket, valamint légi üzemanyag-utántöltésre kialakított repülőgépeket és felderítő gépeket alkalmaz, és e gépek bevetésének előkészítése már megkezdődött. E repülőgépeket "a következő órákban" olyan légitámaszpontokra irányítják át, amelyekről felszállva "megkezdhetik tevékenységüket" - mondta a brit kormányfő.
A brit királyi légierő kötelékében (RAF) - a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ országainak védelmi kapacitásairól összeállított, múlt héten kiadott idei elemzés (Military Balance 2011) szerint - 334 bevethető repülőgép van, köztük 177, földi célpontok támadására is alkalmas vadászgép. Ez utóbbi kontingensbe 105 Tornado GR4-es, illetve 72 igen korszerű Typhoon tartozik.
A súlyos brit költségvetési hiányhelyzet konszolidálását célzó takarékosságnak azonban áldozatául esett a brit királyi haditengerészet egykori zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amelyet több más hadihajóval együtt éppen most szereltek le, és kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes, négy évtizedig használt Harrier harci gépeket is. Nagy-Britanniának várhatóan a következő tíz évben nem lesz repülőgép-hordozókról bevethető légi csapásmérő ereje.
Cameron pénteki alsóházi nyilatkozatában közölte, hogy a brit kormány konzultált jogi főtanácsadójával, és ennek alapján megállapította, hogy a BT-határozat nyomán "egyértelmű a jogi megalapozottsága" a brit fegyveres erők bevetésének. A brit miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány a jövő héten terjeszti a parlament elé a brit részvételről szóló indítványt. Hozzátette ugyanakkor: a helyzet megköveteli, hogy Nagy-Britannia a BT-határozat alapján "azonnali" lépéseket tegyen.
Cameron kijelentette: Nagy-Britannia nem nézheti tétlenül, hogy egy diktátor, akit népe elutasít, válogatás nélkül gyilkolja saját országának lakosságát. Arra a képviselői felvetésre, hogy a Biztonsági Tanács határozatát végre lehet-e hajtani líbiai rendszerváltás nélkül, a kormányfő gyakorlatilag nemmel válaszolt, mondván: Nagy-Britannia - sok más országgal együtt - már eddig is azt hangoztatta, hogy Kadhafinak távoznia kell, annak érdekében, hogy Líbiának békés, sikeres és demokratikus jövője lehessen, és ez az álláspont továbbra is érvényes. "Szinte lehetetlen elképzelni Líbiai jövőjét úgy, hogy abban (Kadhafinak) is része legyen" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Cameron szombaton Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnökkel és több arab ország vezetőivel egyeztet a további közös fellépésről.
OLDALTÖRÉS: Rendkívüli kormánynyilatkozat: Németország nem vesz részt egy Líbia elleni katonai akcióban
Rendkívüli kormánynyilatkozat: Németország nem vesz részt egy Líbia elleni katonai akcióban
Németország nem vesz részt egy Líbia elleni esetleges katonai akcióban - erősítette meg pénteken a Bundestagban előterjesztett, rendkívüli kormánynyilatkozatában Guido Westerwelle külügyminiszter.
Hangsúlyozta, hogy Moammer Kadhafinak be kell szüntetnie a líbiai nép elleni terrorcselekményeket, és haladéktalanul távoznia kell a hatalomból. Az esetleges katonai beavatkozást azonban Németország nem támogatja - hangoztatta Westerwelle, hozzáfűzve: egy ilyen esetben nincs tisztán "sebészi beavatkozás", egy intervenció óhatatlanul is polgári áldozatokkal jár. A körülményeket, illetve a kockázatokat is mérlegelve a német kormány ezért tartózkodott a szavazástól, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi határozatában a Líbia elleni katonai csapást sem zárta ki - érvelt a külügyminiszter, a polgári áldozatok elkerülésére, illetve a német katonák védelmére utalva.
"Katonáink védelmében nem cselekedhettünk másként" - mondta Westerwelle. Úgy tudni, szinte teljes volt konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, az ellenzéki pártok is támogatták a katonai beavatkozás elutasítását.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntés egyáltalán nem jelenti azt, hogy Németország közömbös lenne, illetve elfordítaná a fejét. Azonban kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy az esetleges beavatkozásnak vannak alternatívái, és példaként a Kadhafi-rezsimre való nyomásgyakorlás erősítését és a szankciók - mindenekelőtt a gazdasági és a pénzügyi korlátozó intézkedések - kiterjesztését említette.
Westerwelle szerint a berlini döntést a partnerek megértéssel fogadták. Ugyanakkor Németország is megérti és tiszteletben tartja azon országok elhatározását, illetve indítékait, amelyek a légtérzár elrendelését előirányzó BT-határozatban nem zárták ki az esetleges katonai beavatkozást sem.
Több forrásból megerősítették: felmerült, hogy egyfajta "ellenszolgáltatásként" Németország részt venne az Afganisztán feletti felderítő repülésekben, és ezáltal tehermentesíthetné a NATO-t, illetve az Egyesült Államokat egy Líbia elleni katonai akció esetére. Nyilatkozatában erre közvetve a külügyminiszter is utalt, egy ilyen elhatározáshoz azonban Berlinben új parlamenti határozatra lenne szükség.
OLDALTÖRÉS: Líbia: Francia kormány - néhány órán belül csapásmérések
Líbia: Francia kormány - néhány órán belül csapásmérések
A Líbia elleni csapásmérések "gyorsan, néhány órán belül megkezdődnek" - jelentette ki péntek reggel az RTL rádiónak Francois Baroin francia kormányszóvivő, hozzáfűzve, hogy Franciaország is részt vesz a műveletben.
A szóvivő azonban arra nem tért ki, hogy pontosan mikor, hogyan, milyen célpontok ellen és milyen formában kezdődik meg a támadás.
Leszögezte: a katonai intervenció célja nem Líbia megszállása, hanem a líbiai nép védelme, és lehetővé teszi neki, hogy utolsó leheletéig harcoljon szabadságáért és a Kadhafi-rezsim megdöntéséért.
A franciák kezdeményezői voltak a katonai beavatkozásnak, így természetes, hogy részt vesznek benne - mondta Baroin a líbiai polgárháború menetében nagyon jelentős lépésnek nevezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök éjszaka hozott határozatát, amely légtérzárlatot rendelt el Líbiában, és lényegében felhatalmazást adott a nemzetközi katonai intervencióra a Kadhafi-rezsim ellen.
Eközben a líbiai vezető egyik fia, Szaif al-Iszlam Kadhafi az ABC amerikai televíziós állomásnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy Líbia azután sem fél, hogy az ENSZ-ben megszavazták a légi csapásokat. Hozzátette: nem a líbiai népnek fognak segíteni ha Líbia bombázásába fognak, hogy líbiaiakat öljenek meg. Le fogják rombolni országunkat, és ennek senki sem örül - mondta Kadhafi fia.
OLDALTÖRÉS: Líbia: Obama összehangolt stratégiára kérte Sarkozyt és Cameront
Líbia: Obama összehangolt stratégiára kérte Sarkozyt és Cameront
A Fehér Ház közleménye szerint Obama Nicolas Sarkozy francia elnökkel és David Cameron brit kormányfővel egyetért abban, hogy Líbiának haladéktalanul be kell tartania a BT határozatát, amely a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról rendelkezett.
A három politikus megállapodott abban is, hogy a következő cselekvési szakaszokban szorosan együttműködnek, és folytatják arab és más nemzetközi partnereikkel a közös munkát a BT-határozat érvényre juttatása érdekében.
Eközben Kanada jelezte, hogy hat CF-18-as típusú vadászgépet küld a líbiai légtérzárlat megvalósítására irányuló erőfeszítések támogatására - közölték csütörtökön kanadai tömegtájékoztatási eszközök. A CBC közszolgálati televízió értesülése szerint a CF-18-asokkal 120-200 kanadai katona is a térségbe érkezik. Támaszpontjuk valószínűleg Olaszországban lesz.
Grete Faremo norvég védelmi miniszter egy lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy az észak-európai ország is részt vesz a Kadhafihoz hű erők elleni nemzetközi katonai műveletben. A miniszter a Verdens Gang című napilappal közölte: egyelőre korai lenne megmondani, hogy Norvégia milyen módon kapcsolódik be az akcióba, de repülőgépek oda vezénylése tűnik természetesnek. Hozzátette azonban, hogy ez alatt nem feltétlenül harci gépek bevetését kell érteni, hiszen a humanitárius műveletek is feltételezik gépek bevetését, légi szállítás céljából.
Egy Bengáziban megjelenő ellenzéki újság "biztos" forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Kadhafi ezredes minisztereit három hete Tripoliban lévő főhadiszállásán, az Azazíja laktanyában "tartja együtt". A kormánytagok már húsz napja nem hagyhatták el a támaszpontot, amelyet a líbiai biztonsági szolgálat emberi őriznek.
A felkelés kezdetén két líbiai miniszter, a belügyi és az igazságügyi tárca birtokosa átállt az ellenzéki erők oldalára - emlékeztetnek rá megfigyelők.
OLDALTÖRÉS: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a líbiai légtérzárat
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a líbiai légtérzárat
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a líbiai légtérzárat
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a líbiai légtérzárat
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön New Yorkban megszavazta a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és minden, a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedés meghozataláról szóló határozatot.
A 15 tagú BT két állandó tagja, Oroszország és Kína nem élt a vétójogával, de tartózkodott a szavazásnál, s hasonlóképpen járt el India, Brazília és Németország is.
A határozat egyúttal befagyasztja a Líbiai Nemzeti Olajkorporáció és az ország központi bankjának kintlévőségeit a két intézménynek Moammer Kadhafi ezredessel fennálló szoros kapcsolatai miatt.
Röviddel a BT ülését megelőzően Líbia vezetője, Kadhafi azzal fenyegette meg az ellenzéki kézben lévő Bengázi védőit, hogy még az éjszaka folyamán elfoglalja a várost.
A BT szavazását megelőző percekben amerikai kongresszusi tisztségviselők Washingtonban bejelentették, hogy az Obama-kormány előzetesen, arab országok közreműködésével megkezdte a légtérzár megvalósításának előkészületeit. Szavaik szerint a repüléstilalmi övezet létrehozására irányuló erőfeszítések "néhány napon belül" megkezdődhetnek.
Az amerikai kongresszusi források szerint arab részről - a BT-határozat régióbeli támogatottságát hangsúlyozandó - Jordánia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vehet részt a légtérzár megvalósításában.
Amerikai diplomáciai vezetők csütörtökön azt hangoztatták, hogy a légtérzár létrehozása önmagában nem elegendő, a BT-határozatnak felhatalmazást kell adnia arra is, hogy légicsapásokat mérjenek Kadhafi tankjaira és nehéztüzérségére is. A BT-határozat "minden további intézkedést" jóvá hagyó kitétele ezt az igény tűnik kielégíteni.
Amerikai katonai vezetők az elmúlt hetekben, kongresszusi meghallgatásokon hangsúlyozták, s hozzájuk hasonlóan csütörtökön a Tuniszban tárgyaló Hillary Clinton külügyminiszter is rámutatott, hogy a légtérzár megteremtése egyet jelent a líbiai légvédelem megsemmisítésével.
Az Egyesült Államoknak több hadihajója állomásozik a Földközi-tenger és a Perzsa-öböl térségében.
OLDALTÖRÉS: Milyen hátulütői lehetnek a líbiai légtérzárlatnak? - ELEMZÉS
Milyen hátulütői lehetnek a líbiai légtérzárlatnak? - ELEMZÉS
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön megszavazta a Líbia feletti légtérzár megteremtéséről és a támadás által fenyegetett civil lakosság védelmében szükséges intézkedések meghozataláról szóló határozatot, de az kizárja a líbiai felségterület külföldi erők által történő megszállásának minden formáját.
Nem szabad elfelejteni, hogy Murphy törvénye háborúban különösen beigazolódhat: ha valami rosszul sülhet el, akkor az csakugyan rosszul sül el. Líbiában ugyanúgy, mint Irakban vagy Afganisztánban - állapítja meg George Friedman. a STRATFOR texasi központú geopolitikai hírszerző és elemző intézet munkatársa a légtérzárlat elrendeléséről általában és konkrétan Líbia esetében.
Sokan figyelmeztetik a nagyhatalmakat arra, hogy a légtérzárlat nem ártatlan cselekedet. A zárlatot kikényszerítő harci gépek védelmében előbb meg kell semmisíteni az ellenség légvédelmét. Ez pedig hírszerzési problémát vet fel. Miből áll a líbiai légvédelem, és hol vannak az elemei? Megkockáztatható az a kijelentés, hogy Líbiának nincs hatékony légvédelme, és emiatt szükségtelen az ellenség légvédelmének tönkretételét célzó támadássorozat. De ez a kijelentés feltételezésen alapul, amelyet nem lehet úgy igazolni, hogy próbára ne tennénk. A próba viszont veszélyes. Ezenkívül megbízható információkat szerezni egy ország légvédelméről nem olyan könnyű, mint amilyennek tűnik, különösen Líbia esetében nem, ahol nem csak a felkelőknek, hanem bűnöző bandáknak is sikerült szert tenniük nehézfegyverekre és páncélozott járművekre. Ez pedig azt jelenti, hogy a légvédelmi eszközöket állandóan mozgatják, illetve bizonytalan, hogy kinek a birtokában vannak éppen.
Ezért a légtérzárlat megteremtésének az ismert légvédelmi állások bombázásával kell kezdődnie, és valószínűleg harci gépek folyamatos járőrözésével kell folytatódnia. Ezeket a harci gépeket el kell látni lokátorromboló rakétákkal, amelyekkel gyorsan meg tudják semmisíteni az őket bemérő lokátorokat. A harci gépek járőrözését hosszabb ideig fenn kell tartani, miközben a gépeknek előre kiszámíthatatlan számú csapást kell mérniük különböző célpontokra. Bizonytalan, hogy a radarok és a légvédelmi rakéták hol vannak elhelyezve, és az ellenük indított légi csapások között bizonyosan sok volna a téves. Amikor az ellenség bekapcsolja kutató- és célzóradarjait, a megsemmisítő légi csapásokat nagyon gyorsan, még azelőtt el kell indítani ellenük, hogy a radarok befognák a harci gépeket, illetve újra kikapcsolnák a radarokat. Ez viszont azt jelenti: a támadóknak nincs idejük felmérni, hogy a légvédelmi állások lakott területen vagy közintézmények - iskola, kórház - közelében vannak-e.
A háborúk történetéből ismert az a taktika, hogy a légvédelmi állásokat szándékosan polgári települések közelében helyezik el. Ha a légvédelem elleni támadásban civilek, polgári intézmények is áldozatul esnek, a megtámadott fél számíthat arra, hogy ez kiváltja a nemzetközi média együttérzését. Nehéz elképzelni Moammer Kadhafi líbiai vezetőről, hogy ha politikai előnyszerzésről van szó, habozna feláldozni polgári lakosokat. Tehát a légtérzárlatot humanitárius célból megteremtők gyorsan bűnbakká válhatnának ártatlan emberek halálának okozásáért. Vagyis tagadhatatlan, hogy az ellenség légvédelme elleni támadások igen sok áldozatot követelhetnek, egy humanitáriusnak szánt akció még nagyobb emberi tragédiákat okozhat és súlyos politikai következményekkel járhat.
A légtérzárlat kivitelezhetőségénél is fontosabb kérdés, hogy megteremtői mit érnek el vele. Az egyértelmű, hogy Kadhafi légi ereje nem tud a levegőbe emelkedni, de ezzel még messze nincs vége a harcoknak a hozzá hű erők és a felkelők között, és nem csorbítja Kadhafi fölényét a lázadókkal szemben. A hozzá hű erők szemmel láthatóan szervezettebbek és képzettebbek, mint ellenségei, akik ráadásul politikailag megosztottak. Kadhafi erejét nemrég még igencsak kevésre tartották, de bebizonyította - ráadásul szárazföldi erők bevetésével -, hogy nem lehet őt csak úgy leírni. Ami a líbiai légierőből megmaradt, az csak arra alkalmas, hogy időnként csapásokat hajtson végre, tehát a repüléstilalmi övezet létrehozása a földön nem változtatja meg a katonai helyzetet. A felkelők még a légtérzárlat elrendelése esetén is nehezen tudnák legyőzni Kadhafit, sőt, lehet, hogy ő győzi le ellenlábasait.
A légtérzárlat bevezetése azért volt csábító Irakban, mert nagy kockázatvállalás nélkül lehetett olyan politikai illúziót kelteni vele, hogy a Szaddám Huszein elnököt ellehetetleníteni akaró szövetségesek nem tétlenkednek, hanem igenis cselekszenek, mindazonáltal ténylegesen meg lehetett gyengíteni vele a diktátor uralmát az országa felett. Az iraki légtérzárlat 12 évig állt fenn, de nem volt alkalmas arra, hogy előmozdítsa Szaddám uralmának megdöntését. Még azt sem tudta kikényszeríteni, hogy a diktátor megváltoztassa a politikáját. Valószínűleg ugyanez áll Líbiára is. A légtérzárlat megteremtése egy határozott lépés megtételének benyomását keltő, csekély kockázattal járó húzás, amellyel csak kis mértékben lehet megváltoztatni az erőviszonyokat. Viszont vannak jelentős hátulütői, tudniillik költséges és kockázatos, és nagy valószínűséggel polgári áldozatokkal fog járni - írta a STRATFOR elemzője.
