A svájciaknak nem kell több szabadság

A hosszabb szabadságról szóló javaslatot a Travail.Suisse a következő indokkal terjesztette elő: az utóbbi évtizedekben annyira megnőtt a dolgozók munkaterhe, hogy az egyre nagyobb stresszt és több egészségügyi problémát okoz nekik.

Európa sok országában, de Oroszországban is négy hét a dolgozók évi szabadsága.

A voksolás első eredményei szerint azonban a szavazók egyértelmű többsége, 67 százaléka nemmel szavazott a kérdésre, illetve mind a 26 kantonban elutasító az eredmény.

A svájciak szorgalmasan és hatékonyan dolgozók hírében állnak Európában, és ez a jellegzetesség sokban hozzájárul ahhoz, hogy az ország vonzani tudja a nemzetközi cégeket, valamint hogy folyamatosan előkelő helyet foglal el a nemzetközi versenyképességi listán.

A Travail.Suisse azzal magyarázta kampánya sikertelenségét, hogy a szavazást kedvezőtlen időpontra tűzték ki a hatóságok, mert az eurózóna válsága miatt nagy az emberekben a gazdasági bizonytalanság. "Érthető, hogy sok szavazó számára a saját állása miatti aggodalma fontosabb, mint a dolgozók és a svájci cégek hosszú távú jóléte. A kezdeményezés ellenzői a dolgozók félelmére és bizonytalanságára építették kampányukat" - írta a szakszervezet közleményében.

A legjelentősebb munkaadói szövetség üdvözölte a referendum eredményét. "A +nem+ mindenekelőtt +igent+ jelent a svájci cégek versenyképességének fenntartására és a munkahelyek biztonságára. A kezdeményezés elfogadása csak még inkább megdrágította volna az amúgy is magas bérköltségeket, és évente hatmilliárd frankos pluszterhet jelentett volna a vállalkozásoknak" - szögezték le a munkaadók közleményükben. A svájci cégek már így is nehezen küzdenek meg azzal, hogy az eurózóna válsága miatt erős a frank, és ez megdrágítja az exportot - tették hozzá.

A svájci dolgozók már most is átlagosan öt heti fizetett szabadságot élvezhetnek, mert sok cég többet nyújt, mint amennyi kötelező.

A svájciak 2002-ben elutasították azt a kezdeményezést, hogy 42 óráról 36-ra csökkenjen a heti munkaidő.

A népszavazások gyakorlata egyébként az egyik központi eleme a közvetlen demokráciára épülő svájci politikai rendszernek, és a lakosságnak feltett kérdések a témák nagyon széles skáláját ölelik fel.

Szintén vasárnap éppen hogy csak megkapta az 50 százalékos jóváhagyó arányt az a felvetés, hogy korlátozzák az üdülőhelyi nyaralók számát. A kezdeményezés a 84 éves Franz Weberé, aki újságíróból lett környezetvédelmi aktivista, és elképzelése szerint így lehet gátat szabni a természeti erőforrások kizsákmányolásának, valamint az ingatlanárak egekbe szökésének. A szavazásra jogosultak összességében igent mondtak arra, hogy minden üdülőhelyen a házaknak csak legfeljebb 20 százaléka lehet nyaraló. A turistaparadicsomok lakossága, durván az ország magashegyi déli része viszont egyértelműen nemmel szavazott. Az eredmény láttán Doros Leuthard környezetvédelmi miniszter kifejezte kétségét afelől, hogy hogyan lehet érvényt szerezni a tilalomnak, mindazonáltal a kormány egyetért a kezdeményezéssel, mert míg sokan nem jutnak saját ingatlanhoz az országban, addig túl nagy a csak időszakosan lakott házak száma, a mintegy félmilliónak 12 százaléka.

Genfben, az ENSZ európai székhelyén, ahol rendszeresek a tüntetések, a választópolgárok megszavazták, hogy szigorítsák a tüntetéshez való jogot, és akár 100 ezer frank pénzbüntetést kaphassanak - a korábbi maximum 10 ezer helyett - azok, akik előzetes engedély nélkül vagy egyéb szabályok felrúgásával demonstrálnak. Az ENSZ ellenezte a kérdésfeltevést, mondván, hogy annak jóváhagyásával indokolatlanul korlátoznák a szólásszabadságot.

Zürichben az emberek kis többséggel megszavazták, hogy a prostituáltak nem nyújthatják szolgáltatásaikat a lakónegyedekben, hanem külön körzetet jelöljenek ki számukra.