Külföld

2014.03.05. 15:25

Aggódás van, menekülési szándék még nincs Kárpátalján

Elterjedt, hogy százával érkeznek Kárpátaljáról hazánkba a menekültek. Ezt cáfolták, de azt nem, hogy valóban megnőtt a forgalom a határon.

Kozma Gábor

Az ukrajnai események joggal keltenek aggodalmat. Ahogy Kovács Miklós kárpátaljai magyar vezető, az ukrán parlament korábbi nemzetiségi képviselője elmondta, terjednek a hírek és a rémhírek. Ezek egyike, hogy besorozzák és a Krímbe viszik a magyarokat. Ezt hallván az elmúlt napokban valóban sokan átjöttek magyar földre, de másnap vissza is mentek. Van realitása a híreknek? – érdeklődtünk egy técsői orvostól, aki kérte, a nevét ne írjuk ki.

– Itt bármi megtörténhet. Szerencsére nem piszkálnak bennünket, de tartunk a nacionalistáktól. Háború nem hiszem, hogy lesz, de legalább ennyire rossz lehet, ha a válság elhúzódik és az emberek türelme elfogy – mondta. (Szinte rímel szavaira egy keddi esemény, miszerint megkéselték Ungvár megbízott polgármesterét, Viktor Scsadejt. Jelenleg az intenzíven ápolják).

Kalasnyikov géppisztollyal ismerkednek az önkéntesek Ungváron. A magyarok ezt elkerülnék. Fotó: Nemes János (MTI)

Kovács Jenő megyei főtanácsos, a kárpátaljai segélyszállítmányok egykori szervezője napi szinten tartja a kapcsolatot az ottaniakkal. Mint mondja, stabil a magyarok pozíciója, de senki sem tudja, mi lesz holnap. Ugyanis sok fegyver került civil kézbe és szinte nulla a rendőrség tekintélye. Tőle azt kérdeztük: milyen múlt vezetett a mai jelenhez? – A Kárpátalján élő szlávok között már 1990 körül látszott a megosztottság. 1920-ban 350 ezer, teljesen magyar érzelmű ruszinság élt ezen a területen, Rákóczi „leghűségesebb katonái", görög katolikusok. Az ő leszármazottaik a mai napig magyar érzelműek. 1991-ben a ruszinok autonómiát kértek Kijevtől egész Kárpátaljára, erről ott hallani sem akarnak. Ugyanakkor 1945 és 1990 között több százezer ukrán, illetve orosz érkezett, akiknek a szegénység ellenére eszük ágába sincs visszamenni. Ők általában nacionalisták, magyarellenesek, az oroszok, a románok meg lavíroznak. Így ez a vidék teljesen eltér a többi nyugat-ukrajnai területtől, ahol évszázados a lengyel és a zsidógyűlölet – mondta. Szerinte figyelmeztető jel, hogy a Vereckei emlékművet a Kárpátok túlodaláról jövő ukránok becstelenítik meg, nem pedig a helyiek. Kárpátalján húsz év alatt a 250 ezres magyarság 175 ezerre apadt.

Ezek is érdekelhetik