2011.01.31. 16:33

Egyiptom: általános sztrájkot hirdetett az ellenzék

Hétfőtől általános sztrájkot, keddre pedig egymilliós tiltakozó menetet szerveznek Egyiptomban a harminc éve uralkodó Hoszni Mubarak elnök lemondását követelő tüntetők.

MTI

"Éjjel eldöntöttük, hogy keddre szervezünk egy megmozdulást, amelyen a remények szerint egymillió ember vesz majd részt" - mondta Íd Muhammad szervező. A tiltakozó menetet az "Április 6." nevű ifjúsági mozgalom javasolta.

Megtartását akadályozhatja az a hétfőn a televízióban bemondott hír, amely szerint az országban teljesen leállt a vasúti közlekedés. Az alexandriaiak már közölték, hogy vonatok híján nem tudnak eljutni Kairóba, ezért ők a város pályaudvaránál tartják meg saját gyűlésüket.

A sztrájk a szuezi munkások ötlete volt, akik késő vasárnap szólították fel az egyiptomiakat a munka beszüntetésére. Hozzájuk várhatóan többen is csatlakoznak majd, hogy nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek. Szuez, Kairó és Alexandria az elmúlt hat napban véres zavargások színhelye volt. A három nagyvárosban kijárási tilalom van érvényben.

A kairói megmozdulások középpontjában, a Tahrír (Felszabadulás) téren a kijárási tilalom ellenére éjszaka is folytatódott a tiltakozás, s hétfő reggel több mint ezer ember "tartotta a frontot". A rendőrök igazoltatták, de nem fordították vissza a tiltakozókat. Eközben népi bizottságok felügyelték, hogy ne vegyüljenek a tüntetők közé a biztonsági erők, akik zavart kelthetnének soraikban, s megbonthatnák egységüket. Nem messze - feljebbvalóik vigyázó szeme előtt - néhány katona dörzsölt bőszen egy Mubarak-ellenes firkákkal teleírt tankot.

A 82 éves elnök kormányváltással és hangzatos reformígéretekkel próbálja megőrizni hatalmát. Az új miniszterelnök, Ahmed Safík azt a feladatot kapta, hogy - a demokratikus átalakulást előmozdítva - kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, állítsa helyre a bizalmat, és indítson harcot a korrupció ellen. Mubarak célja, hogy - az emberek akaratának megfelelően - egyre szélesebb körű részvételt biztosítsanak a pártoknak a politikai életben egy szabad, demokratikus társadalom létrejötte érdekében.

A tüntetők vasárnap Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatóját bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a rezsimmel. A tiltakozókat vezető férfi "új korszakot" ígért híveinek.

Hogler Albrecht német politológus szerint a gondok még csak most kezdődhetnek, hiszen Mubarak lemondatásán kívül nincs egyértelmű politikai program, amely összetartaná a társadalmilag heterogén tiltakozó mozgalmat. Albrecht szerint Baradeinek testhezálló lehet a szóvivői szerep, de hosszú távon nem tudja képviselni ezt a tömeget. Ellenzékiként egyedül a Muzulmán Testvériség bír valódi erővel a belpolitikai porondon: őket egyes becslések szerint az egyiptomiak 25-30 százaléka támogatja.

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető. Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet óvta a kormányt a túlkapásoktól, illetve a tüntetők elleni éles töltények használatától.

OLDALTÖRÉS: A Külügyminisztérium az ország egészére kiterjesztette figyelmeztetését

A Külügyminisztérium az ország egészére kiterjesztette figyelmeztetését

Az egyiptomi nagyvárosok biztonsági helyzetének további romlása és a közbiztonsági helyzet egyelőre kiszámíthatatlan kimenetele miatt a Külügyminisztérium az I-es, utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába sorolja át Egyiptomot.

A tárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint Külügyminisztérium a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségével történt egyeztetést követően döntött így.

Vasárnap a minisztérium még csak négy egyiptomi várost - Kairót, Alexandriát, Luxort és Szuezt - sorolta az I-es, utazásra nem javasolt országok és térségek kategóriájába.

A Külügyminisztérium a kommünikében hangsúlyozza, hogy a kairói magyar nagykövetség jelentése és az utazási irodák helyi képviselőinek folyamatos tájékoztatása alapján a jelenleg a Vörös-tenger melletti üdülőhelyeken tartózkodó magyar turisták biztonságban vannak, szerződés szerinti visszautaztatásukról utazásszervezőjük változatlanul gondoskodik.

Az egyiptomi helyzet változásait a tárca folyamatosan figyelemmel kíséri, és a biztonsági helyzet általános javulása esetén új tájékoztatót ad ki - olvasható a közleményben.

Az egyiptomi népfelkelés január 25-én kezdődött, 11 nappal azután, hogy a "jázminos forradalom" menekülésre kényszerítette Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnököt. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban legalább 125-en meghaltak, a sebesültek száma több ezerre tehető.

OLDALTÖRÉS: Izrael Mubarak támogatására kéri Washingtont és Európát

Izrael Mubarak támogatására kéri Washingtont és Európát

Bizalmas üzenetet küldött Izrael az Egyesült Államoknak és európai országoknak, azt kérve, hogy támogassák Hoszni Mubarak egyiptomi elnök rendszerének stabilitását, amelynek nagy tiltakozási hullámmal kell szembenéznie - írta hétfői számában a Háárec című izraeli újság.

Az izraeli vezetők a hét végén elküldött üzenetükben hangsúlyozzák, hogy "a Nyugat és az egész Közel-Kelet érdeke az egyiptomi rendszer stabilitásának fenntartása - folytatja a lap. - Ezért fékezni kell a nyilvános bírálatokat Hoszni Mubarak elnökkel szemben."

A hírt átvevő katonai rádió szerint ez az Egyesült Államoknak és azoknak az európai országoknak a bírálatát jelenti, amelyek már nem támogatják Mubarak elnök kormányzatát.

Újságírói kérdésre Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lap információját, a külügyminisztérium szóvivője pedig még nem volt elérhető.

Izraeli illetékeseket idézve a Háárec arról is beszámolt, hogy a külügyminisztérium irányelveket küldött mintegy tucatnyi "kulcsfontosságú" országban - az Egyesült Államokban, Kanadában, Kínában, Oroszországban és más európai országokban - működő nagykövetségének, arra kérve a nagyköveteket, hogy beszélgetőpartnereiknek hangsúlyozzák "Egyiptom stabilitásának fontosságát", és mielőbb juttassák el nekik ezt az üzenetet.

Az izraeli vezetők eddig nemigen hallatták hangjukat az egyiptomi tüntetéshullámmal kapcsolatban, és Netanjahu is arra intette minisztereit, hogy tartózkodjanak a nyilatkozatoktól ez ügyben. Ő maga csak annak kijelentésére szorítkozott vasárnap, hogy Izrael meg akarja őrizni a békét Egyiptommal, valamint "a regionális stabilitást és biztonságot".

Simon Peresz izraeli államfő első nyilvános állásfoglalásában Mubarak mellett emelt szót: "Nagyon tiszteltük, és még mindig tiszteljük Mubarak elnököt. Nem állítjuk, hogy minden cselekedete helyes volt, de tett egy dolgot, amiért hálásak vagyunk neki: megőrizte a békét a Közel-Keleten" - mondta az elnök, amikor jeruzsálemi rezidenciáján fogadta az új nagyköveteket.

Saul Mofaz, a kneszet védelmi és külügyi bizottságának elnöke hétfőn azt mondta a közrádióban, hogy Izraelnek "nem szabad beavatkoznia az egyiptomi belügyekbe", s "legfőbb érdekünk a békeszerződés megőrzése, amint Mubarak elnök tette az elmúlt harminc évben". Hozzátette ugyanakkor, hogy "figyelmesen tanulmányoznunk kell az amerikai kormányzat magatartását: az Egyesült Államok értésre adta, hogy egyik szövetségesének (Mubaraknak) nyújtott feltétlen támogatása valójában igen részleges támogatást jelent".

OLDALTÖRÉS: Fosztogatók dúlnak fel egyiptomi régiségboltokat

Fosztogatók dúlnak fel egyiptomi régiségboltokat

Fosztogatók dúltak fel az egyiptomi Iszmáilíjában számos olyan üzletet, ahol egyiptomi régiségek, ókori műtárgyak találhatók, s egy részüket elvitték vagy megrongálták - közölték hétfőn régészek és bolti dolgozók.

Fosztogatók egy csoportja megtámadta a Szuezi-csatorna menti városban a Kantara múzeum egyik üzletét, ahol mintegy 3 ezer műtárgy volt a római és bizánci korból - mondta egy forrás az idegenforgalmi rendőrségen. E tárgyak közül sokat az izraeliek találtak meg a Sínai-félszigeten, miután megszállták azt az Egyiptommal vívott 1967-es háborúban, és csak nemrég adták vissza őket Egyiptomnak.

A bolt egyik dolgozója azt mondta, hogy a fosztogatók aranyat kerestek. Mondta nekik, hogy arany nincs, de ők folytatták az üzlet feldúlását, és néhány tárgyat összetörtek, másokat magukkal vittek. Egy régész elmondása szerint a szakkarai és abu-szíri piramisok közelében lévő üzleteket is kiraboltak. "Más helyeken az őrök és helybeliek sikerrel visszaverték a bandák támadásait" - tette hozzá.

Péntek éjszaka betörtek Kairóban az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba, megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és kifosztották a jegypénztárat. A több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. Az ókori Egyiptom kultúrája, emlékművei, templomai és piramisai a világ tartós örökségét és az ország idegenforgalmának fő vonzerejét jelentik.

OLDALTÖRÉS: Szakértő: az USA valószínűleg új embert keres Mubarak helyett

Szakértő: az USA valószínűleg új embert keres Mubarak helyett

Az Egyesült Államok már valószínűleg új embert keres Hoszni Mubarak egyiptomi elnök helyére; Washington számára ez lehet a legracionálisabb megoldás - mondta Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója hétfőn az MTI-nek.

A külpolitikai szakértő úgy véli: az amerikaiak a háttérben megpróbálják rávenni az egészségében megrendült Mubarakot, hogy valamilyen indokkal vonuljon vissza, és igyekeznek egy elfogadható, kompromisszumos személyt találni, mielőtt elszabadulnának az indulatok.

Magyarics Tamás rámutatott: az Egyesült Államok nem teheti meg, hogy félrehúzódik, és szabad folyást enged az eseményeknek egy ilyen kulcsfontosságú térségben. Az egész Közel-Kelet lángba borulhat, és az események az elmúlt öt évtized amerikai külpolitikáját romba dönthetik - hangsúlyozta.

Az MKI vezetője elmondta, hogy az Egyesült Államok az utóbbi években a Közel-Keleten egyértelműen a stabilitás szempontját helyezte előtérbe, a demokratikus átalakulásba vetett hite megrendült. Washington egyebek mellett úgy támogatta a stratégiai fontosságú Egyiptomot, hogy tisztában volt vele, Mubarak rendszere "nem járt élen" a demokratikus jogok tiszteletben tartásában. Ezt Amerika nem nagyon kérte számon, mert Egyiptom megbízható szövetséges volt; Izrael után évente Egyiptom kapta a legtöbb amerikai segélyt.

Washington eddig erősen kötődött Mubarak személyéhez, mivel stabilitást ígért, fellépett a radikális iszlám ellen és együttműködött Izraellel. Az amerikai kormány nem "ejtheti" őt egyik pillanatról a másikra, mert annak az a rossz üzenete lenne, hogy nem törődik barátaival, ha viszont a végsőkig ragaszkodik a személyéhez, elveszítheti az utca és befolyásos politikai körök támogatását Egyiptomban.

Az Egyesült Államoknak ezért nagyon nehéz bármit is tennie, ráadásul az egyiptomiak 80 százaléka rossz véleménnyel van a világ vezető hatalmáról. Amerika számára mindenfajta retorikával szemben a stabilitás fontos, ezért nem mindig értékalapon választott. Washingtonnak mégis cselekednie kell, mert sérülhet a tekintélye és érdekérvényesítő képessége, ha az egyiptomi események amerikai befolyás nélkül bontakoznak ki. Ez ugyanis azt az üzenetet hordozná, hogy az Egyesült Államok által támogatott rendszerek ellen "minden következmény nélkül" fel lehet lépni, ami precedenst teremthet, akár az arab világban.

Magyarics Tamás rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak komoly befolyása van az egyiptomi hadseregben, meglehetősen szoros a két ország katonai és titkosszolgálati együttműködése. Az egyiptomi vezérkari főnök a napokban Washingtonban tárgyalt, és nem szabad elfelejteni, hogy az egyiptomi hadsereg amerikai fegyverekkel van felszerelve.

Az MKI igazgatója azt is hangsúlyozta: Egyiptomnak semmiképpen sem érdeke a jelentős közel-keleti politikai átrendezés, ugyanis kulcsszereplőből mellékszereplővé fokozódhat le, a belső zűrzavar, jelentős belpolitikai bizonytalanság lényegesen fékezné az ország külpolitikai aktivitását.

Magyarics Tamás arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok hegemón szerepe a világban sok területen nagyon erősen csökken. Afrikában például már Kína is megjelent, s olyan más feltörekvő államokhoz hasonlóan, mint Oroszország vagy India még retorika szintén sem fogalmaz meg értékalapú külpolitikát, az erőegyensúly alapján politizál, és "az amerikaiaknak egyre inkább át kell venniük a játékszabályokat".

Azt is megjegyezte, hogy Barack Obama a bel- és külpolitikában is nagyon óvatos politikus, hideg fejjel mérlegelő, nem kockázatvállaló elnök. Ráadásul olyan időszakban lett elnök, amikor a történelem nem osztott neki a külpolitikában nagyon jó lapokat: Kína szerepe erősödik, két háború folyamatosan erodálja az amerikai befolyást. Obama valószínűleg felmérte, hogy az Egyesült Államok már nem tud olyan befolyással fellépni, mint korábban, közel-keleti nyitása is megállt, kezdeményezései megrekedtek.

OLDALTÖRÉS: Lázas egyeztetés folyik a külföldi országok vezetői között

Lázas egyeztetés folyik a külföldi országok vezetői között

Több térségbeli és nyugati szövetségesével tárgyalt Barack Obama amerikai elnök az egyiptomi válságról.

Obama szombaton Recep Tayyip Erdogan török és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, valamint II. Abdalláh jordániai királlyal, vasárnap pedig David Cameron brit miniszterelnökkel egyeztette álláspontját. A vezetők politikusok abban állapodtak meg, hogy figyelemmel követik a válságot, és folyamatos kapcsolatban maradnak egymással.

A beszélgetések során Obama kifejtette: az Egyesült Államok arra koncentrál, hogy ne terjedjen tovább az erőszak, és támogatja az egyiptomiakat alapvető emberi jogaik és szabadságaik gyakorlásában. Washington rendezett átmenetet szeretne, azt akarja, hogy a régi kormányt felváltó új kabinet feleljen meg az egyiptomi nép várakozásának.

A brit miniszterelnöki hivatal vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy Cameron és Obama teljes mértékben azon álláspontot képvisel. Mindketten elítélték az erőszakot, és felszólították Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, hogy ne tiportassa el a kormányellenes tüntetéseket, tartsa tiszteletben a gyülekezési és a véleménynyilvánítási jogot. Cameron bírálta az egyiptomi hatóságokat amiatt, hogy akadályozzák az internet működését.

II. Abdalláh vasárnap felhívta Mubarakot, hogy áttekintsék a helyzetet. "A király biztonságot, stabilitást és fellendülést kívánt a baráti ország Egyiptomnak" - jelentette a Petra hivatalos jordániai hírügynökség.

Ammánban immár második egymást követő napon több százan tartottak ülősztrájkot Egyiptom nagykövetsége előtt. "Mubarak, áruló és ügynök vagy" - skandálták a tüntetők.

A jordániai uralkodónak ugyancsak növekvő elégedetlenséggel kell szembesülnie. Január közepe óta három kormányellenes tüntetés volt az országban, s a király megtöbbszörözte az elégedetlenkedők leszerelését célzó erőfeszítéseit.

Angela Merkel német kancellár ugyancsak beszélt Mubarakkal vasárnap. A kancellár arra kérte az egyiptomi elnököt, hogy ne engedélyezze erőszak alkalmazását a tüntetők ellen, biztosítsa a gyülekezési szabadságot és az információkhoz való hozzáférést. Szükségesnek nevezte azt is, hogy az új egyiptomi kormány kezdje meg mielőbb a megígért reformok megvalósítását.

OLDALTÖRÉS: Ausztria is megkezdi állampolgárai kimenekítését

Ausztria is megkezdi állampolgárai kimenekítését

Több más ország után hétfőn Ausztria is megkezdi Egyiptomban tartózkodó állampolgárai kimenekítését - jelentette be a bécsi külügyminisztérium.

A minisztérium két különgépet küld Kairóba, ezeken összesen közel 240 utas számára van hely. Az egyik repülő az AUA osztrák légitársaság egy 180 férőhelyes különjárata, a másik egy 55 férőhelyes katonai repülőgép. E kettővel együtt összesen három osztrák gép indul vissza hétfőn az egyiptomi fővárosból, összesen 420 utassal. A Bécsből induló különgépeken egyúttal ivóvizet és élelmiszert visznek a kairói repülőtéren rostokolóknak.

Hétfőn mintegy 300 osztrák jelezte, hogy a zavargások miatt el akar utazni Egyiptomból, ebből mintegy 100-150-en már a repülőtéren várakoznak - mondta Peter Launsky-Tieffenthal szóvivő.

Az osztrák közszolgálati televízió, az ORF Kairóban forgató stábját átmenetileg őrizetbe vették hétfőn az ottani nemzetközi repülőtéren és kihallgatták őket egy rendőrőrsön. A tudósító szerint az áll az incidens hátterében, hogy "nyilvánvalóan szigorúan utasításba adták, hogy nem szabad a menekülő tömegeket mutatni". Az újságíró és operatőr munkatársa a repülőtéren veszteglő külföldiekről, köztük honfitársaikról akart riportot forgatni, amikor az egyiptomi titkosszolgálat munkatársai őrizetbe vették őket - közölte a tévécsatorna. A riporternő beszámolója szerint meg kellett mutatniuk a repülőtéren készült összes felvételt és azzal a feltétellel engedték őket szabadon, hogy azonnal elhagyják a légikikötő területét.

Előző nap még többnyire rendben közlekedtek a repülőjáratok Ausztria és Egyiptom között, és arról számolt be az osztrák tömegtájékoztatás, hogy még nem indultak tömegével haza a turisták. Az észak-afrikai országban tartózkodó osztrákok számáról nem szolgált adatokkal a külügyi tárca szóvivője.

A minisztérium még múlt pénteken az egész országra kiterjesztette utazási figyelmeztetését. Ez annyit tesz, hogy az utazást nem ajánlják, mert a személyes biztonság nem garantált. A hivatalos figyelmeztetés miatt a szervezett utak díjmentesen lemondhatók.

OLDALTÖRÉS: Francia elemzők: a hadsereg irányít, de az átmenet kimenetele kérdéses

Francia elemzők: a hadsereg irányít, de az átmenet kimenetele kérdéses

Az új kinevezések Egyiptomban arra utalnak, hogy Hoszni Mubarak elnök gyakorlatilag átadta a hatalmat a hadseregnek, de az átmenet kimenetele még kérdéses - vélik francia elemzők.

Tewfik Aclimandos történész, a párizsi College de France kutatója a Le Monde című napilapnak adott interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy az alelnöknek kinevezett Omar Szulejmán és Ahmed Safík, az új kormányfő két olyan katona, akik már Mubarak szándékaitól függetlenül irányítják az országot. Az elnök azért őket választotta - annak ellenére, hogy korábban mindig függetlenedni próbált a hadseregtől -, mert a katonákra volt szüksége a rend helyreállításához, miután a rendőrség arra nem volt képes.

Az egyiptomi hadsereg szakértőjének számító történész szerint az új kormány tagjai mindenekelőtt az állam egységét akarják megvédeni és természetesen annak vezetőjét is, de miután mára egyértelművé vált, hogy ez az államfő egy kínossá vált családi klán élén áll, a helyzet számukra is problematikussá vált. A hadsereg nem akar a tömegbe lőni, de egyelőre még nem tudja, hogyan lesz képes megvédeni az államot - mondta a történész.

Miután a hadsereg meggyőzte Mubarakot, hogy szabaduljon meg azoktól, a fia, Gamal körül csoportosuló vezető üzletemberektől, akik az utóbbi években folytatott liberalizációs politikát irányították, a katonák a fosztogatások miatti félelemre rájátszva próbálják a középosztályt sakkban tartani és a leginkább respektált személyiségeket előtérbe helyezni - hangsúlyozta az elemző.

Véleménye szerint ez azonban nem nevezhető igazi reformnak, ezért a hadsereg majd megpróbálja feloszlatni a parlamentet és új, a korábbiaknál tisztább választásokat szervezni, de ez valószínűleg más késő lesz, mert az emberek továbbra is Mubarak és családja távozását, s egy teljesen új rezsimet szeretnének.

Aclimandos úgy véli, hogy az optimális forgatókönyv az lenne, ha az elnök elkerülhetetlen távozása után a választásokon a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom önkorlátozást gyakorolna, nem indítana elnökjelöltet és csak korlátozott számú jelöltje lenne a következő parlamenti választásokon annak érdekében, hogy alternatívát és ne katasztrófát készítsenek elő. Ez esetben egy új politikai korszak kezdődhetne Egyiptomban az elemző szerint, amelyben a baloldalnak és a Muzulmán Testvériségnek is lenne helye, de amelyben az arab ország külpolitikai irányultsága nem változna, és az Izraellel kötött béke nem kérdőjeleződne meg. A hadsereg ugyanis semmiképpen nem szeretne egy újabb háborút Izraellel, mert az erőviszonyok azt nem teszik lehetővé. "De a szenvedélyek jelenleg akkorák, hogy nem tudom, hogy ez a perspektíva lehetséges-e még" - tette hozzá.

Denis Bauchard, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetének (IFRI) kutatója a France Info hírrádióban azt hangsúlyozta, hogy az egyiptomi folyamatok még nem egy olyan demokratizálódásnak a jelei, amilyen Tunéziában zajlott, s a katonai irányítású átmenet sokkal tovább eltarthat, mint a szomszédos országban.

Omar Szuleimán (alelnöki) és Ahmed Safík (kormányfői) kinevezése azt jelenti a francia elemző szerint, hogy a hadsereg vette kézbe az irányítást Egyiptomban és azt egyelőre nem is akarja átadni másnak. A katonai hatalomátvétel egyben átmenetet is jelent Mubarak hatalmából egy egyelőre még ismeretlen folytatás felé - vélekedett az elemző. Azt sem lehet tudni Bauchard szerint, hogy Mubarak meddig maradhat még az elnöki székben, és hogy egy katonának kell-e majd átadnia a helyét, de a hatalom szempontjából ez utóbbi forgatókönyv lenne az optimális - tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy a közvélemény elsősorban Mubarak távozását követeli, és úgy tűnik, hogy a hadsereg hatalmát - amelynek tagjai töltik be 1952 óta a legfontosabb posztokat - egyelőre nem vitatja.

OLDALTÖRÉS: Áldatlan állapotok: felhalmozással várják az elhúzódó tüntetéseket az egyiptomiak

Áldatlan állapotok: felhalmozással várják az elhúzódó tüntetéseket az egyiptomiak

Huszonnégy, Kanadában töltött év után Leila és Rafik Baladi két héttel ezelőtt hazaköltözött Kairóba. Az időzítés lehetett volna szerencsésebb is, de akkor még senki sem sejtette, hogy a vihar hamarosan kitör.

Egyiptomban egy hete véres tüntetések zajlanak Hoszni Mubarak elnök rezsimje ellen, amelyek tétje a politikai-gazdasági élet megreformálása. Leila és Rafik előtt az egyiptomi főváros egy teljesen ismeretlen arca mutatkozott meg: az iskolák bezártak, az utcai árusoknak nyoma sincs, a korábbi tülekedéssel szemben a forgalom alig érezhető, a pezsgő éjszakai életet pedig a délután háromtól reggel nyolcig tartó kijárási tilalom hűtötte le. A jól megszokott kommunikációs csatornákban sem bízhatnak az egyiptomiak, hiszen a kormány az internet és a mobiltelefonok működésének korlátozásával próbálja megakadályozni a tüntetők közötti kapcsolattartást.

A körülbelül 18 millió lakosú Kairóban többen a bizonytalan helyzetre való tekintettel élelmiszert és vizet halmoznak fel. "Nem tudjuk, mire számíthatunk, az emberek halálra vannak rémülve" - magyarázta Leila.

A zűrzavar pedig egyre nagyobb: "Nincs pénz az automatákban, mintegy ötezer rab kóborol az utcákon, és hiányzik a közbiztonság" - panaszolta a középosztálybeli Dokki környékén élő Maj Szadek. Legalább négy kairói börtönből szöktek meg foglyok az utóbbi napokban.

A népfelkelés előtt szinte minden sarkon állt egy rendőr, de péntekre mintha köddé váltak volna, helyüket pedig átvették a fosztogatók és a gyújtogatók. A bandák bevásárlóközpontokat, üzleteket és lakóövezeti luxuslakásokat rámoltak ki.

Hétfőn sok körzetben újra feltűntek a biztonsági erők, de közben "vetélytársuk" akadt: a zűrzavaros pillanatokban helyi fiatalokból szerveződött csoportok próbálták botokkal, késekkel és lőfegyverekkel megvédeni, ami az övék.

A 37 éves Nagla Mahmúd és két fia szemhunyásnyit sem aludt szombat éjjel dél-kairói otthonában, mivel féltek a fosztogatóktól és a puskaropogástól. "Nem tudtunk aludni. A férjem és a fivérem botokkal állt őrt. A gyerekeim végül hajnalban szenderedtek el" - mesélte a háziasszony.

A tüntetések elhúzódásától tartva az emberek megrohamozták az áruházakat: a Zamalek, Mohandiszín és Dokki környéki boltokban gyorsan elfogyott a víz és a kenyér. Az egyik üzletben a megszokottnál háromszor nagyobb volt a víz iránti kereslet.

Sokan azonban nem férnek hozzá bankszámlájukhoz, mivel a pénzintézetek zárva vannak, az automaták pedig üresek: "Nem tudunk pénzt felvenni, és kevesebb mint ezer egyiptomi fontunk (170 dollár) van készpénzben, szóval megvesszük, amit tudunk, és megpróbáljuk beosztani" - mondta az 59 éves zenész és író Rafik Baladi.

A fővárosban megállt az élet. A tiltakozások helyszínein szinte minden üzleten lakat van, az ablakokat pedig bedeszkázták vagy lefestették. Dokkiban elvétve lehetett csak egy-egy nyitva tartó gyógyszertárat, kávézót vagy falatozót találni.

"Kedd óta minden csak a tüntetésekről szól - mutatott rá Szelma Abu Dahab, egy multinacionális vállalat 36 éves munkatársa. - Nemzetközi irodáink végzik el helyettünk a munkát, mert internet nélkül nem tudunk dolgozni."

A kormány péntek reggel kapcsolta szét a hálózatot, s néhány térségben a mobiltelefonok sem működtek.

Abu Dahab hangsúlyozta, hogy az intézkedés nagy felháborodást váltott ki mindenkiből. "Olyan, mintha békát nyomnának le a torkunkon" - tette hozzá.

A problémák és félelmek ellenére a lakosoknak van ereje visszavágni: "Ez az első alkalom, hogy ilyen helyzetbe kerültünk. A kérdés azonban nem annyira az, hogy meddig tudunk kitartani, hanem inkább az, hogy ők (Mubarak rezsimje) meddig bírják" - vágott vissza Jaszin Gadelhakk, egy 26 éves ingatlanügynök.

OLDALTÖRÉS: A Nyugat még csak ocsúdik, de mi lesz most Iránnal?

A Nyugat még csak ocsúdik, de mi lesz most Iránnal?

Jázminos forradalom Tunéziában, hatalomváltó népmozgalom Egyiptomban, tömegtüntetés Jemenben - a jelek szerint mindez teljesen felkészületlenül érte a Nyugatot, amely a közelmúltban már-már azt remélte, hogy viszonylag szilárd arab egységet sikerült összekovácsolnia a mind súlyosabb biztonságpolitikai fenyegetésnek tekintett iráni rezsim elszigetelése érdekében.

Az események alaposan megnövelték Teherán önbizalmát, és az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh arról szónokolt: a tiltakozásokat az iráni forradalom ihlette, az "iszlám ébredés hullámának" vagyunk szemtanúi. "Az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és a valláson alapuló demokrácia lesz" - mondta az ajatolláh.

Bő egy héttel ezelőtt, amikor Egyiptom még nem, de Tunézia már forrongott, az iráni atomprogram miatt aggódó nemzetközi közösség képviseletében fellépő "hatok" (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Kína és Németország) teljesen eredménytelen tárgyalási fordulót tartottak Isztambulban az irániakkal. Tekintettel arra, hogy a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó, de zömmel muszlimok lakta Törökország mindeddig igyekezett megértést tanúsítani Teherán iránt, és közvetítőként próbált fellépni az iráni urándúsítási program ügyében, Teherán részéről jókora magabiztosságról árulkodik, hogy az isztambuli megbeszélésen egy jottányit sem engedett álláspontjából, ami hidegzuhanyként érte a törököket.

Arra kell-e most felkészülni, hogy a Nyugatot az elkövetkezőkben teljesen lefoglalja az arab világ "konszolidálása", annak megakadályozása, hogy a hatalom Észak-Afrikától az Arab-félszigetig az iszlám radikálisok kezébe kerüljön? Ha így lenne, az nem sok jót ígérne a világnak Iránt illetően: Teherán zavartalanul folytathatná fegyverkezését.

A helyzet azonban nem annyira sötét, mint amilyennek elsőre látszik. Felettébb kérdéses ugyanis, hogy az a "valláson alapuló demokrácia", ami Iránban megvalósult, vonzó lenne-e például a megkövült és korrupt viszonyok ellen lázadó egyiptomiaknak. A Nyugat most - immár sokadszor - újra felismeri azt a kézenfekvő igazságot, hogy a Közel-Keleten sem az a demokrácia kritériuma, hogy a kormányzat Amerikától vásárolja a fegyvereket. Bizonyos értelemben most kezdődhet az igazi versengés Iránnal az iszlám világ "eszének és szívének" a megnyeréséért.

Ebben a vetélkedésben az iráni rendszert - az isztambuli kudarc után különösen - egyre keményebb gazdasági szankciók sújtják. Ez idővel a belső politikai stabilitást is kikezdheti - de csak akkor, ha a szankciók hatását átélő iráni nép nem "zár össze" az őt egyébként kegyetlen elnyomás alatt tartó ajatolláhokkal, hanem lát valamilyen politikai lehetőséget a változásra. Iráni szövetségesek keresése - ez az, amit a Nyugat mindeddig meglehetősen elhanyagolt: szinte kizárólag a nukleáris témára összpontosított, holott Iránban, ahol a bírák sorra küldenek akasztófára embereket a legkülönbözőbb vétkekért, szakértők szerint jelen van az emberi jogok és a demokrácia iránti igény, s erre lehetne alapozni.

James Jones amerikai tábornok, Barack Obama elnök korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója a minap egy brüsszeli tanácskozáson úgy értékelte, hogy "lassan lejár az iráni kormányzat ideje". A tábornok elárulta: az Egyesült Államok a jövőben nagy figyelmet kíván szentelni az emberi jogok aspektusának is.

Jones nem sokkal korábban Washingtonban is részt vett egy Iránnak szentelt kerekasztal-beszélgetésen, többek közt James Woolsey-val, Bill Clinton egykori CIA-igazgatójával, Tom Ridge-dzsel, George W. Bush kormányának egykori belbiztonsági miniszterével, valamint Anthony Zinni nyugalmazott tábornokkal együtt. Zinni a közel-keleti amerikai erők parancsnoka volt 1997 és 2000 között. A vitában Jones kivételével mindenki szükségesnek látta, hogy az Egyesült Államok vegye le a terrorszervezetek listájáról a Népi Mudzsáhedek nevű iráni ellenzéki szerveződést.

Az Európai Unió ezt már korábban megtette. A mudzsáhedek a 70-es években Mohammed Reza Pahlavi sah uralma idején, majd az 1979-es iráni forradalom után az ajatolláhok rendszerének prominensei ellen is követtek el merényleteket, ám jó egy évtizede hivatalosan felhagytak az erőszakos cselekményekkel. Iránon belüli titkos sejtjeiktől származtak 2002-ben az első értesülések az akkor még nagy titokban folyó atomprogramról. A mudzsáhedekhez közeli emigráns politikai csoportok juttatták el a natanzi urándúsító üzemről és az araki nehézvizes reaktorról szóló információkat az amerikai kormányzathoz.

Most, hogy Isztambulban teljesen lelohadtak az Iránnal való közeli nukleáris megállapodásra vonatkozó remények, a nyugati elemző műhelyekben egyre több szó esik az iráni ellenzéki mozgalmak politikai felkarolásának szükségességéről. A Népi Mudzsáhedeket illetően ennek katalizátora lehet az asrafi tábor, ami valóságos lőporos hordó. Iraki területen immár negyedszázada áll fenn ez a telep, ahol mintegy 3400 iráni menekült él. Ők erősen kötődnek az iráni ellenzékhez, és jövőjük egyre aggasztóbb. Amióta az amerikai katonák átadták az Asraf biztonságáért viselt felelősséget az irakiaknak, a telep lakóit egyre több támadás éri. Egy januári atrocitás során - iráni ellenzékiek beszámolója szerint - az Iránnal jó viszonyra törekvő iraki hadsereg katonái is kivették részüket az asrafiak bántalmazásából. Irán egyre erőteljesebben próbálja ellehetetleníteni a tábor helyzetét - Washingtonnak pedig egyre kevesebb oka van arra, hogy az Iránnal való nukleáris megállapodás reményében feketelistán tartsa a Népi Mudzsáhedeket.

OLDALTÖRÉS: Orosz lap: a fejlemények jelentős hatással lesznek a Közel-Keleten

Orosz lap: a fejlemények jelentős hatással lesznek a Közel-Keleten

Az egyiptomi zavargások kimenetele feltétlenül megváltoztatja a Közel-Keleten, sőt szélesebb értelemben az egész muzulmán világban a politikai helyzetet - írta hétfői kommentárjában a Vedomosztyi című orosz lap.

A szerkesztőségi kommentár rámutat: van némi hasonlóság a tunéziai és az egyiptomi helyzet között. Tunéziától eltérően azonban Egyiptom az arab-izraeli békefolyamat egyik kulcsszereplője, és Szaúd-Arábia mellett a nyugati világ egyik kulcsszövetségese az iszlám szélsőségesek elleni harcban. Egyiptom emellett a Nyugattal való hallgatólagos egyetértésben támogatta a Szaddám Huszein iraki diktátor elleni hadviselést. Mubarak kiszámítható, világi rezsimje ugyanis jó partner volt a Nyugat számára.

Az egyiptomi események azt is megmutatják, hogy mennyire sebezhető Európa és az Egyesült Államok keleti pozíciója. Gyakran kényszerülnek választani kölcsönösen előnyös kapcsolatokat biztosító tekintélyelvű rezsimek támogatása és a demokratikus folyamatok elősegítése között, miközben az utóbbiak akár fundamentalistákat vagy a Nyugatot agresszívan gyűlölőket is hatalomra juttathatnak.

Mubarak erős politikus, széles társadalmi bázissal. Nem csupán saját klánja és a bürokrácia támogatja, hanem az üzletemberek és a fehérgallérosok egy része, valamint a hadsereg vezetése is. Ám az ellenfelei is sokkal erősebbek, mint az elűzött tunéziai elnökéi: nem csupán a Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatója vezette liberálisok állnak vele szemben, hanem a radikális iszlamisták is, akiknek a szervezete, a Muzulmán Testvériség a harmincas években alakult meg Egyiptomban, s akik nemcsak Mubarak elődjét, Anvar Szadatot ölték meg, hanem számos merényletet kíséreltek meg vagy követtek el Mubarak, a hivatalnokok és a külföldi turisták ellen is.

Az egyik lehetséges kimenetel, hogy Mubarak a hadseregre támaszkodva, lemondva az elnöki tisztség dinasztikus továbbadásáról, hatalmon maradhat, ha megosztja azt utódával, bővíti az ellenzék képviseletét, s eltávolítja a leginkább gyűlölt tisztségviselőket és leginkább kompromittálódott intézményeket. Ha azonban a hadsereg kicsúszik a parancsnokság ellenőrzése alól, és csatlakozik a tüntetőkhöz, más végkifejlet is lehetséges.

Szakértőket idézve a Vedomosztyi azt írta: nem valószínű sem az el-Baradei vezette Nyugat-barát áramlat, sem a radikális iszlamisták győzelme. Ha azonban ez mégis megtörténne, az megerősítené a szélsőségesek pozícióit a Közel-Keleten és az egész arab világban, véget vetne a palesztin-izraeli tárgyalásoknak, láncreakciót válthat ki Algériában, Jordániában és Marokkóban, továbbá erősítheti Teherán pozícióját a muzulmán világban. Nem zárható ki a liberálisok és a mérsékelten vallásos politikusok koalíciója sem. Ez felelne meg a legjobban a Nyugatnak, de ebben az esetben a koalíció szilárdsága válna kulcskérdéssé, valamint az, mennyire találja meg a közös nyelvet a titkosszolgálatokkal, hogy kellő ellenállást tudjon tanúsítani a szélsőséges fundamentalistákkal szemben - írta a lap.