Külföldi

2010.11.17. 17:45

Boeing a sivatagban: használt repülőkön szállítják a kokaint a dél-amerikai drogbárók

A dél-amerikai narkóbandáknak az a legújabb trükkje, hogy használt repülőgépeket vásárolnak, amelyekkel Afrikán keresztül csempészik be Európába a kokaint - állítják az amerikai hatóságok.

MTI

Az Egyesült Államok bíróságain legkevesebb három bandát vádoltak meg azzal, hogy a kokaint légi úton előbb Nyugat-Afrikába szállították, majd onnan Európába dobták át. A szállítmányok egy része Észak-Amerikába is eljutott.
   
"A határ a csillagos ég"  - dicsekedett el a bírósági iratok szerint egy Sierra Leone-i drogkereskedő az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség (DEA) egyik ügynökének.
   
A dél-amerikai bandák azért állnak át inkább repülőgépek használatára, mert az európai országok hadiflottái egyre több csempészhajót tartóztatnak fel Afrika partjainál.
   
"Mivel elfogjuk a tengeri szállítmányaikat, egyre inkább áttérnek a légi szállításra" - jegyezte meg Theodore Leggett a bécsi ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Intézet szakértője.
   
Az ENSZ-hivatal először akkor hívta fel a figyelmet arra, hogy a kábítószercsempészek áttértek a transzatlanti légi szállításra, amikor 2009. novemberben egy kiégett Boeing 727-es roncsaira leltek a mali sivatagban. A nyomozók szerint a venezuelai kábítószercsempészek az "áru" kirakodása után felgyújtották a sugárhajtású repülőgépet.
   
A nagy csempészgépek azért képesek észrevétlenül közlekedni a kontinensek között, mert az Atlanti-óceán nagy része, különösen a déli féltekén, kívül esik a radartartományon - mondta Scott Decker, az Arizonai Állami Egyetem kriminológia-professzora. A kereskedelmi légitársaságok gépei az óceán átrepülése közben azért kötelesek rendszeres időközönként közölni a légiforgalmi irányítóknak a pozíciójukat, mert nem jelennek meg a radar képernyőjén.
   
Hugo Chávez venezuelai elnök 2005-ben úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait az amerikai bűnüldöző szervekkel. Emiatt az ország partvidékén átrakodó állomások alakultak, állította Vanda Felbab-Brown, a washingtoni Brookings Institution munkatársa. Felbab-Brown szerint a kábítószer-kereskedelemből a venezuelai hadsereg is hasznot húz.
   
Annak, hogy a drogcsempészet légi útra terelődött, részben a gazdasági visszaesés az oka. A válság miatt több száz szállítógép vált feleslegessé. Egy-egy DC-8-ast már 275 ezer dollárért is meg lehet venni.
   
A venezuelai Jesus Eduardo Valencia-Arbelaez vezette banda azért bukott le, mert 2007-ben épp egy titkos DEA-ügynököt keresett meg azzal, hogy az Moldovában szerezzen be egy repülőgépet egy Cipruson létrehozandó fedőcég számára. A szervezetnek akkor már egy hat gépből álló légiflottája volt, amely az Atlanti-óceán fölött ingázott. A Venezuelából és Panamából induló szállítmányokat Guineában, Bissau-Guineában és Libériában rakodták ki, vagy dobták le. Az orosz pilótáknak járatonként 200-300 ezer dollárt fizettek.
   
A Moldovában beszerzett géppel hét tonnányi kokaint terítettek volna szét  Dániában, Spanyolországban, Romániában és az Egyesült Államokban. A bandának nagyra törő tervei voltak, amihez az eszközei is megvoltak: egyedül Spanyolországban egy 82 millió dollárnyi, tisztára mosandó pénzlerakat fölött rendelkezett. Valencia-Arbelaez klán azt tervezte, hogy Libériában egy, az amerikai és a japán piacot ellátó metamfetamin-labort hoz létre, Guineában pedig, ahol egy magán leszállópályát bérelt, egy saját repülőteret akart kiépíteni.
   
A narkóbanda által megbízott szakemberek annak lehetőségét vizsgálták, hogy hogyan lehetne közvetlen járatokat üzemeltetni Bolívia és Nyugat-Afrika között. Működésüket kormánytisztviselők megvesztegetésével tették olajozottá a nyugat-afrikai országokban.
     
Jesus Eduardo Valencia-Arbelaezt Romániában tartóztatták le 2009 júniusában. A bandavezér a New York-i bíróságon bűnösnek vallotta magát, így kokainkereskedelem miatt idén júliusban 17 és fél év börtönre ítélték. A csoporthoz tartozó Javier Caro 3 és fél évet kapott, egy másik bandatag, Manuel Silva-Jaramillo pedig, aki szintén bevallotta bűneit, most az ítéletre vár.
   
Az ügy diplomáciai bonyodalmat is kavart, mert a bandának dolgozó egyik orosz pilóta, Konsztantyin Jarosenko, azt állította, hogy lebukása után a libériai rendőrségen megkínozták, mielőtt átadták volna a DEA-nak. Jarosenko és öt társa tagadta az ellene felhozott vádakat.
   
Az orosz külügyminisztérium Jarosenko elrablásával vádolta meg az Egyesült Államokat, mert a letartóztatásáról semmilyen formában nem kapott értesítést. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szerint a pilóta letartóztatása példa arra, hogy az Egyesült Államok átlépi a hatáskörét.
   
A DEA tagadja, hogy Jarosenkót bántalmazták volna, az amerikai külügy szerint pedig a Jarosenko letartóztatásáról szóló értesítést nem a megfelelő követségre faxolták el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!