Libération: a félelem megbetegíti Európát

Nem került a lapok címoldalaira, pedig ott lett volna a helye az új európai szélsőjobboldal néhány pártja október 23-i, bécsi találkozójának, ahol a pártok képviselői eldöntötték, népszavazást kezdeményeznek Törökország európai uniós csatlakozásának kérdéséről.

Az Osztrák Szabadságpárt, a flamand nacionalista Flamand Érdek, a dán Néppárt, az olasz Északi Liga, a Szlovák Nemzeti Párt és a Svéd Demokraták küldöttei egyelőre csak a szándékukat jelentették be, amelynek megvalósítása nem lesz egyszerű. A lisszaboni szerződés értelmében a polgári népszavazási kezdeményezéseknek számos feltételnek kell megfelelniük, s ezek jó része nem túl pontosan meghatározott. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy a petíciót a tagországok minimum egyharmadából összesen egymillió embernek kell aláírnia, s a kérdés csak ezután kerülhet egyáltalán az Európai Bizottság elé tárgyalásra. Az aláírások összegyűjtése még várat magára, de ha most tartanák a népszavazást, az EU állampolgárainak többsége kétség kívül "nem"-el szavazna Törökország csatlakozására - írja Guetta.
       
A szélsőjobboldali pártok kezdeményezése megnyugvást jelent azon kormányok számára, amelyek maguk is ellenzik a török csatlakozást, és még egy akadályt állít az újabb bővítés elé. A Törökországgal folyó tárgyalások már így is szinte holtpontra jutottak, és valószínűleg még jobban megkérdőjelezi majd a siker esélyét a népszavazás lehetősége. Hiszen olyan időkben, amikor az iszlámellenességgel jelentős mennyiségű szavazatot lehet elnyerni, senki nem akarja, hogy a szélsőjobboldal a közvetlen demokrácia eszközeivel élve további támogatókat gyűjtsön, kihasználva, hogy olyan témát talált, amely széles politikai spektrumon egyesíti a szavazókat - hangsúlyozza a cikk.
       
A népszavazási kezdeményezésnek Guetta szerint két okból is a címlapokra kellett volna kerülnie. Egyrészt, mert itt lenne az ideje, hogy számoljunk azzal az új erővel, amelyet ezek egyre erősödő, iszlám-fóbiás, nacionalista pártok jelentenek, amelyeknek kevés közös vonása van az elmúlt időszak rejtőzködő náci mozgalmaival. Egyes európai országokban a szélsőjobboldal támogatottsága a 25 százalékot is elérheti, és ahol még nem éri el ezt a szinttől, már ott is kétszámjegyű a szavazóinak százalékaránya.
       
A kontinensen végigsöprő társadalmi elégedetlenségi hullámot meglovagolva a szélsőjobb a jóléti állam megmentését, a protekcionizmus terjesztését és a muzulmánoktól féltett erkölcsi értékek védelmét összefogó politikai programot dolgozott ki. Az azt hirdető kellemes modorú, városias, modern gondolkodású új pártvezetőknek pedig a munkásosztály és a városi fiatalok jelentős rétegeit sikerült maguk mellé állítani.
       
Ezekkel a lépésekkel a szélsőjobb megmutatta, hogy taktikai képességei már nem korlátozódnak a keményvonalas politizálásra, hanem olyan szellemes, okos húzásokra képes, mint ahogy Svédországban és Olaszországban láthattuk, vagy áttörheti az előítéletek gátjait, ahogy Hollandiában Geert Wilders tette, sőt arra is képes, hogy elsőként használja ki a lisszaboni szerződés új vívmányát, az uniós népszavazást - foglalja össze a Libération cikke.
       
Az új szélsőjobboldal tehát éppen csak most kezdi felborogatni a "Huszonhetek" politikai rendszerét, de ez még nem minden. A másik nagy problémát az jelenti, hogy komolyan megbonyolíthatja az Unió működését is: ez hamarosan jól látható lesz mind az Európai Parlamentben, ahol egyre több mandátumot szereznek meg, mind a Bizottságban és a Tanácsban, amelyekben pedig folyamatosan növelik a befolyásukat a nemzeti kormányukon keresztül, amelyeknek sokszor rájuk kell támaszkodniuk, hogy megőrizzék a többségüket.
   
Ez nem csak a jobb- és baloldal közti kompromisszumok kialakítását nehezítheti meg, amely elengedhetetlen az Unió rendes működése szempontjából, de a föderációs törekvéseket is megakadályozhatják a szélsőjobboldali erők.
       
A francia újságíró arra figyelmeztet, hogy a népszavazási kezdeményezés tovább fogja erősíteni a jelenleg uralkodó bizalmatlan légkört, amely gátat vethet Európa fejlődésének. Az iszlámtól való félelem elrettentheti az európaiakat attól a történelmi jelentőségű lépéstől, hogy szorosabb együttműködésbe kezdjenek Törökországgal, megmutatva, hogy támogatják a világ legdinamikusabban fejlődő muzulmán országának demokratizálódását és világi kormányát. Ha ez a próbálkozás elbukik, akkor nem csak egy óriási piactól esik el az EU, de ennél is fontosabb, hogy alapjaiban megrendíti a török modell hitelességét, amely modellként áll a politikai iszlám uralta közel-keleti államok előtt.
       
A félelem most a legfőbb akadálya annak, hogy létrehozzunk egy olyan föderációs uniót, amelyre feltétlenül szükségünk van, ha továbbra is bármilyen befolyást akarunk gyakorolni a világra egy olyan században, amikor  a középhatalmakra már senki nem figyel - vonja le a konklúziót Guetta.