Fejezetek az arab világ és az izraeli titkosszolgálat történetéből (elemzés)

Bassár el-Aszad szíriai elnök szerint moszadosok szítják a tüntetéseket, holott a tiltakozóknak semmi köze sincs Izraelhez. Iránban a rezsim hívei a Moszad ördögtől való találmányának tartják a Facebook közösségi portált, alapítóját, Mark Zuckerberget pedig egyenesen titkosügynöknek bélyegzik. Mindezek alapja Will Heaven, a Telegraph brit napilap munkatársa szerint egy agyament YouTube-videó, amely azt nevezi a Facebook egyik küldetésének, hogy "olyan emberekre bukkanjon, akiket később a nyugati titkosszolgálatok használhatnak különleges műveleteikben".
   
Az egyiptomiak múlt decemberben egy cápatámadást is képesek voltak a zsidó titkosszolgálat ügyeskedéseként beállítani. "Nem utasítható el teljesen az a szóbeszéd, amely szerint a Moszad eresztette az emberevő cápát a tengerbe, mert kárt akart okozni az egyiptomi turizmusnak" - mondta Mohamed Abdel Fadil Susa, a Sínai-félsziget déli részének kormányzója, miután egy búvár cápaharapásokkal csúfított testét Sarm es-Sejknél a partra sodorták a hullámok. Az izraeli külügyminisztérium erre a következő frappáns választ adta: "a kormányzó túl sokszor látta a Cápa című filmet, és összekeveri a mesét a valósággal".
   
Az állatokat nemcsak az egyiptomiak nézik ferde szemmel: a szaúd-arábiaiakat például a fejük felett repkedő "szárnyas ügynökök" nem hagyják nyugodni. A Háárec című izraeli napilap internetes oldala januárban arról számolt be, hogy az arab-félszigeti országban kémkedés gyanújával őrizetbe vettek egy, a tel-avivi egyetem kutatói által meggyűrűzött, adóvevő-készülékkel ellátott keselyűt. A szerencsétlenül járt madár körüli felhajtást a helyiek kezdték, aztán a szaúdi média is felkapta az ügyet. Több helyen lehetett olvasni arról, hogy a keselyűt a cionisták képezték ki kémkedésre, és egyenesen a Moszadnak szállított információkat. Izraeli szakemberek persze védelmükbe vették a jobb sorsra érdemes szárnyas jószágot, amelyre komoly büntetés vár, ha a vádak igaznak bizonyulnak. "Az adóvevő csak a madár helyzetéről, repülési magasságáról és sebességéről szolgáltat adatokat" - mondta egy kutató, hangsúlyozva, hogy a tel-avivi projekt célja a veszélyeztetett fajok magatartásának jobb megértése volt.
   
Egy nemrégiben történt kairói eset is illeszkedik a különös sorba, bár annak főszereplője kivételesen egy ember. Az egyiptomi rendőrség másfél héttel ezelőtt őrizetbe vette a 27 éves Ilan Grapel amerikai-izraeli állampolgárt, és azzal gyanúsította meg, hogy a Moszad ügynöke. Az már mellékes, hogy Grapel nem illik a fortélyos titkosügynökökről kialakított képbe, hiszen saját útlevelével lépett be Egyiptomba, Facebook-oldalán izraeli katonai egyenruhában pózol, és még csak azt sem próbálta titkolni az egyiptomiak elől, hogy héberül beszél. Az al-Ahram egyiptomi állami napilap szerint Grapel megpróbált viszályt szítani a keresztények és a muszlimok között, s így próbálta aláaknázni az ország stabilitását. Az újság azt is felrótta a fiatalnak, hogy a Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök száműzése óta az államot irányító katonai tanács ellen uszította a népet. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Grapelnek "semmilyen hírszerzési ügynökséghez sincs köze, sem Izraelben, sem az Egyesült Államokban, de még a Marson sem".
   
Persze nem minden egyiptomi veszi készpénznek az olcsó sztorikat: az al-Maszri al-Jóm című, magánkézben lévő napilap munkatársa például szakmájának bírálataként azt írta, hogy "az újságírók néha túllőnek a célon, és összeesküvés-elméleteket, valamint pletykákat terjesztenek, ahelyett, hogy a tényekhez ragaszkodnának". Hosszam al-Hamalavi blogger pedig honlapján nekitámadt az egyiptomi titkosrendőrségnek: "a mukhabarat olcsó húzása, hogy minden, a hadsereg ellen irányuló nyilvános bírálatot azonnal az izraeli kémek munkájának állít be". "Ami még fontosabbnak tűnik: a mukhabarat megpróbálja meggyőzni a népet arról, hogy mindenképpen szükség van rá, mert meg kell védeni az országot a külföldi összeesküvőktől" - mutatott rá Hamalavi.

OLDALTÖRÉS: Zsuzsannától a dubaji lelepleződésig

Zsuzsannától a dubaji lelepleződésig

Zsuzsannától a dubaji lelepleződésig

Zsuzsannától a dubaji lelepleződésig

Az Izrael barátainak és ellenségeinek képzeletét egyaránt megmozgató történetek még kommunikációs hasznot is hajthatnak a Moszadnak. Stansfield Turner, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori igazgatója már korábban is ötösre értékelte az izraeli titkosszolgálat PR-ját, míg valódi hírszerzői tevékenységét csak hármasra. A Moszad az elmúlt évek során elkövetett néhány nagyobb hibát, amelyek miatt egyesek már a szervezet szakmaiságát is megkérdőjelezték.

Ilyen volt például az 1954-es Lavon-ügy. A Zsuzsanna fedőnéven futó művelet lényege az volt, hogy az izraeli titkosszolgálatnak dolgozó egyiptomi zsidók egy csoportja merényleteket tervezett egyiptomi, brit és amerikai célpontok ellen, amelyeket aztán a Muzulmán Testvérekre, a kommunistákra vagy a helyi nacionalistákra hárítottak volna. Az egész célja az volt, hogy az erőszak elszabadulásával és a kialakult instabilitással maradásra bírja a Szuezi-csatornát biztosító brit haderőt. A terv kiderült, és az akkori izraeli védelmi miniszter, Pinhas Lavon "feje hullott a porba" miatta.
   
A Moszadnak a Hamász szélsőséges palesztin szervezet rendszeresen balszerencsét hoz. A titkosszolgálat 1997-ben Halid Mesált, a szélsőségesek akkori vezetőjét vette célba. Az ügynökök eljutottak ugyan Ammánig, ahol Mesál rejtőzött, de nemcsak villámgyorsan lebuktatták őket, hanem küldetésüket sem tudták teljesíteni, mert túl kicsi dózist adtak a méregből a Hamász-vezérnek, aki így túlélte. A kínos eset komoly diplomáciai vitához vezetett Jordániával, és majdnem veszélybe sodorta az 1994-es izraeli-jordániai békeegyezményt.
   
Legutóbb Mahmúd al-Mabhúh ügye okozott nagy megrökönyödést 2010-ben. A Hamász fegyveres szárnyának vezetőjét sikerült ugyan megölni, de a csaknem 30 Moszad-ügynököt, aki ehhez kellett, a dubaji rendőrség napokon belül azonosította. Az ügy akkora port kavart, hogy az izraeli titkosszolgálatot 2003 óta irányító Meir Dagan állása is veszélybe került.
   
A Moszad (héber: intézet) megalapítása szorosan köthető a modern Izrael mint államszervezet megszületéséhez. A titkosszolgálat csak az izraeli miniszterelnöknek van alárendelve, tőle kell engedélyt kérnie műveleteihez, és a kormányfő nem köteles tájékoztatni kabinetjének tagjait az eseményekről. A Moszad 1949-ben jött létre David Ben-Gurion akkori izraeli miniszterelnök ajánlása nyomán, a titkosszolgálatot 1951-ben újjászervezték. A tel-avivi központú szervezet alkalmazásában egyes becslések szerint jelenleg ezer-kétezer ember állhat.