Ifjabb és idősebb Dárdai Pál: két középpályás egy családban

 Az ifjabb Dárdai hasonló büszkeséggel hangsúlyozta, hogy mindent apjától tanult. Aki egyébként szavai szerint nem csak édesapja, hanem legjobb barátja is. "És emberként is, mindig ő volt a példaképem" - tette hozzá. Az MTI tudósítója minderről személyesen győződhetett meg, amikor a Berlin melletti Staakenben interjút készített a Hertha "örökös" sztárjával, és édesapjával is találkozhatott. Akinek neve elé az idősebb szó inkább csak azért kívánkozik, hogy kettejüket könnyebben meg lehessen különböztetni egymástól. Amúgy az 58 éves Dárdai Pál még mindig "hozza" régi formáját, az öregfiúknál játszik, és egy deka súlyfelesleg sincs rajta. 

Támadó középpályás volt az idősebb Dárdai

A hetvenes évek elejétől előbb a Komló, majd a Pécs NB I-es labdarúgója és válogatott kerettag volt. Akkoriban olyan sztárok ellen lépett pályára, mint Albert, Göröcs, Zámbó vagy Bene. Büszkén mesélte, hogy csaknem 380 mérkőzésen játszott, és összesen 120 gólt szerzett. Ebből a szempontból "lekörözte" fiát, igaz, ő támadó középpályás volt, míg az ifjabb a berlinieknél védekező középpályásként játszik. "Apám igazi gólvágó volt" - fogalmazott a fiatal Dárdai, elismerve, hogy édesapja rekordját aligha sikerül már megdöntenie.
    
Az idősebb Dárdai Pál azóta sem szakadt el a labdarúgástól. Miközben a Pécs korábbi kedvence az öregfiúknál rúgja rendszeresen a labdát, fő állásban edzősködik, mégpedig az NB III-as Dombóvár trénere. "Mellékállásban" pedig fia segítője, illetve kemény, de annál szeretőbb kritikusa, és minden évben több héten keresztül az unokák nem hivatalos trénere. És bár imádja őket, ugyanolyan szigorú és következetes velük szemben, mint annak idején fiával. "Ügyesek, de még sokat kell tanulniuk" - hangzott a 10 éves Palkóról, a 7 éves Marciról és a 3 éves Bencéről alkotott nagyapai értékelés.
    
Szavai szerint fia egyébként rendkívül "jó anyag" volt. Mindenekelőtt lelkes és kitartó - ezzel kapcsolatban el is mesélt egy felejthetetlen történetet. Pali alig 9 éves volt, amikor a magyarhertelendi strandon két pingpong ütőt kért ajándékba. Amit a szigorú édesapa ahhoz a feltételhez kötött, hogy egy ovális strandlabdával fia húszat dekázzon. Végül az egész strand az akkor még gyermek Dárdainak szurkolt, aki reggel 9-kor kezdte a próbálkozást, és kora délutánra elérte a húszat. És miközben megkapta a jól megérdemelt ütőket, édesapja akkor döbbent rá igazán, hogy a fia "viszi valamire".
   
Ma is épp olyan szigorú
    
És hogy végül mire vitte, azt mindennél jobban bizonyítják az utóbbi évek. Az ifjabb Dárdai Pál a Pécs és a BVSC után 1997 decembere óta a Hertha labdarúgója - bár a Bayern München is csábította -, és azóta egyszerűen "nem tud" kikerülni a csapatból. Harminchárom évesen is állandóan a szíve hajtja, akárcsak az apját, és legidősebben is a legtöbbet futja a Hertha játékosai közül. Tizenhárom évnél hosszabb időt idegenlégiós még nem töltött a berlinieknél, sőt a "hazaiak" közül is csak a klub egy korábbi játékos büszkélkedhet nálánál több mérkőzéssel. És bár a Hertha a legutóbbi szezonban a bajnoki remények ellenére végül a negyedik helyre csúszott vissza, a szurkolók az örökifjú Dárdait választották a "szív bajnokának". Közben pedig a magyar válogatott állandó erőssége is, akire nagyon számít Erwin Koeman kapitány.
    
Amúgy nem érzi magát öregnek, amit jelez, hogy újabb 1 évre szóló profi szerződés kötöttek vele. Ebből persze még újabb szerződéshosszabbítás is lehet, mindenesetre Dárdai már a jövőt is tervezi. Játékosként - akárcsak édesapja annak idején - az edzői papírokat igyekszik megszerezni, és tervek szerint az aktív pályafutás befejezése után edzőként is a Herthánál marad.


 Apa és fiú kapcsolatát mi sem jelzi jobban annál, hogy a Hertha Dárdaija minden egyes Bundesliga-mérkőzés után azonnal hívja édesapját, hogy meghallgassa véleményét a pályán nyújtott teljesítményéről. És az idősebb Dárdai - aki egy menyétől kapott dekóder segítségével Pécsett minden Hertha meccset megnéz - ma is épp olyan szigorú, mint annak idején még a "gyermek" Palkóval szemben. Elismeri, ha fia jól játszott, de elmarasztalja, ha hibát követett el. "Kritikus vagyok, de ő hallgat rám, és soha nem sértődik meg" - mondta az édesapa. Azt azért az MTI-Pressnek bevallotta: kár, hogy Palkó - védekező szerepköréből fakadóan - nem rúg több gólt. 
    
Dárdai szerint egyébként édesapjánál csak felesége, Mónika kritikusabb, aki szintén "szakértő" a sportban, hiszen éveken keresztül az első osztályban kézilabdázott. Mint a labdarúgó fogalmazott: csodálatos feleség és csodálatos édesanya, de játékának értékelésekor olykor ő a "legkíméletlenebb". 
    
Idősebb és ifjabb Dárdai Pál élete egyformán a labdarúgás, de mindenekelőtt a család, amelyben állandóan pattog a labda. "A gyermekek ügyesek, imádnak focizni, de hogy mi lesz belőlük, azt nem tudom. Palkó, a legnagyobb nagyon jó ballábas, Marci, a középső az utóbbi időben annyit fejlődött, hogy azt nem is gondoltam volna, a legkisebb Bence pedig igazi megszállott" - vélekedett az ifjabb Dárdai fiairól, akiket a kertben éppen a nagyapa, az idősebb Dárdai tanított fejelni és dekázni. 
    
Hogy a fiához hasonlóan jó focistát neveljen unokáiból is.