Carmina Burana táncjáték a sportházban

A tánc világnapja (április 29.) Jean-Georges Noverre (1727-1810) születésnapjához kötődik, aki a Balett Shakespeareje néven lett ismert. A híres francia mester 1767 és 1774 között Bécsben dolgozott, mint akkoriban a német és olasz táncos-koreográfus kollégáinak kiválóságai. Százötven balettje közül egy sem maradt ránk, mégis él a táncművészet történetében - a Balett nagyapja nevet kapta. Spirituális ük- vagy szépunokája lehet Juronics Tamás koreográfus, aki a ma este a sportházban bemutatandó Carmina Burana című táncjátékot rendezte. Amint mondta, a Szegedi Kortárs Balett teljes társulata táncol majd itt teljes erőbedobással .

A Carmina Burana című híres középkori versgyűjtemény sokáig lappangott a benediktbeureni kolostor könyvtárában, míg 1803-ban megtalálták. Nem azonnal jelent meg, mert annyira szabadszájúak a költemények, hogy az antológiát még a felvilágosult kor sem nagyon tolerálta. Csak fél évszázaddal később tették közzé. Carl Orff (1895-1982) zeneszerző 65 évvel ezelőtt írt kantátája tette különösen népszerűvé a modern korban. Juronics Tamás szerette volna színpadra állítani, ezért írt hozzá egy forgatókönyvet, kitalált egy sztorit. Az eredeti versgyűjtemény ónémet és latin nyelvű szöveget tartalmaz, nem egy kerek történet.

- A darab meghatározatlan időben játszódik, egy ősi közösség rituális játékairól szól, melyek erősen szexuális töltetűek. Tavaszünnep-szerű a játék. Az egyik főhős egy halálos beteg lány (Szarvas Krisztina), akibe egy fiatal fiú (Czár Gergely) beleszeret. Majdnem nyiladozik a szerelmük, már majdnem boldogok, amikor a kislány meghal. A végén megint felhangzik az Ó, Fortuna... kezdetű nyitódal - arról, hogy a szerencse forgandó. Egyszerű a történet, de hatásos, dráma - mondja bevezetésképpen a táncjátékhoz a rendező. - A darab 2001-ben készült. Szombathelyen lesz a 150. előadá-sunk. Sok helyen játszottuk a világban, Mexikótól Izraelig, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, illetve számos más európai országban.

A szervező Agora-Művelődési és Sportház szándéka volt, hogy a tánc világnapját 2009-ben egy olyan nagyszerű produkcióval tegye emlékezetessé, amilyen a Szegedi Kortárs Balett előadása. Carl Orff zenéje egyik irányban a táncjátékot tápláló forrás, másik irányból olyan ihletett mű, ami a bő életkedvet árasztó diákdalok energiáiból merít. Az őserő felszabadulásának lehetünk szem- és fültanúi a Carmina Burana-előadáson.