Kobold, kerti terminátor

Koboldokkal és kerti terminátorokkal való találkozás lehetősége lehet a miénk, ha ellátogatunk a sárvári Nádasdy-vár galériájába. Persze az élmény más és más: kit mi ragad meg, mit lát bele a művekbe, és mit lát ki belőlük. A tárlatot szombaton Elisabeth Ledersberger-Lehoczky szobrászművész, az Osztrák Képzőművészek Egyesülete, Wien NÖ Burgenland alelnöke nyitotta meg. Ő arról beszélt, hogy Balogh István Péter festményein a misztikus, transzcendens fények jelentik a bámulni való csodát, hogy a festő mesél a formákkal, tartalmakkal és a színekkel. Egy történetet elevenített fel: amikor Ausztriában egy szlovén hölgynek angolul próbálták elmagyarázni, mi az, hogy kobold - nos, őt egyszerűen ide kellett volna elhozni e várbeli kiállításra, és odaállítani Balogh István Péter képe elé. A festőművész Budapestről jött az Őrségbe; mesélik, veleméri háza kulturális találkahely. Ahogy a Németországban született szobrász Leclerc Szelényi Ulriké is, csak az övé Márokföldön várja a barátokat, ismerősöket. Ulrik töredék vasdarabokból összehegesztett éles-hegyes-groteszk szobraiban sűrített létdrámákat jelenít meg. Elisabeth Ledersberger-Lehoczky úgy véli, egy motortankot megtalálni nem nagy dolog, de az már igen, hogy valaki megtalálja a hozzávalókat , és lényt, lényeket alakít ki, olyanokat akár, akik között akció van. A szobrász értékelte azt is, hogy Ulrik egy egészen kis aranyat tett a fémekre, s ezzel kincs értékűvé tette az anyagot. Olyan az alkotás folyamata, mintha a penge élén táncolnánk. Itt ha egy kicsit több lenne az arany, már sok volna. A természetes inspiráció gyomortájékról jön, onnan döntünk, hogy hogyan, miből mennyit. Így lehet a figurákhoz közeledni - mondta.

Balogh István Pétert filozófus festőnek tartják; dr. Pogány Gábor művészettörténész azt írja: Minden képe egy-egy sűrített létgondolat, amely természetesen a néző megfejtéseire vár. Expresszív, szürrealizmus felé hajló absztrakt képein a mozgás, szín, ritmus eszközével indít el gondolatsorokat - így a néző élménye egyfajta koprodukció önmaga és az alkotó között.

Zügn Tamás evangélikus lelkész róla szólva úgy fogalmaz: Filozofikus képeinek témája maga a gondolat, mely egyszerre szellemi és fizikai erő. Tetten érhetjük bennük a keresztyén, az európai és magyar hagyományok elemeit, mítoszokat, szellemi elődök örökségét, személyes érzelmek, élmények lenyomatait, álomszerű látomásokat egyaránt.

A létezésnek e vizuális megnyilvánulásait, lélek-teremtette, légiesen könnyű, az univerzum mindenütt jelenlevő energiatartományait színekkel láthatóvá tevő képeit ellenpontozzák a kiállításon Leclerc Ulrik fémmunkái. A szobrász a kemény anyagból hajlítgat meséket, mesés figurákat. Gyakran felismerünk alakjaiban kerti szerszámokat, villákat, kotró-kaparó eszközöket, régi, rugós biciklinyergeket; számára a vas történethordozó, kontaktteremtő eszköz. Az ő energiái is a transzcendensből hoznak át valamit ide a Földre - a kertjébe, akár a kertünkbe.