Kultúra

2009.10.28. 03:28

Figurás teaház a Meseboltban

A vidéki bábszínházak történetében először fordul elő, hogy dramaturg állásban van egy társulatnál. A Mesebolt Bábszínház egyik meghatározó új arca: Gimesi Dóra.

Vas Népe

Gimesi Dóra keddtől péntekig dolgozik Szombathelyen. Hétfőnként a Színművészeti Egyetem doktori (DLA) képzésére jár - elsőéves, a gyermekszínház dramaturgiája, a mesedramaturgia, a mesék adaptációja a disszertációjának témája. Nánay István a témavezetője, a dolgozat megírásában sokat segít Boldizsár Ildikó mesekutató.

- A mesék motívumainak keresése, elemzése, a szereplők funkcióinak leírása a mesekutatás területe, mindennek a színházi vonatkozásait vizsgálom. Hogyan működnek a klasszikus szereplők, a hős, az ellenfél, a hőst segítő vagy hátráltató figurák a színpadon. Milyen a nő mint áldozat, vagy mint a hős útjának célja, segítője. Azt keresem, ezekből a típusokból hogyan lehet olyan hús-vér szereplőket írni, amiket el lehet játszani, hogyan lesznek háromdimenziós figurák, miközben az archetípusnak is megfelelnek. Egy hagyományos darab dramaturgiai szabályait nem mindig lehet alkalmazni a mesékre. Egy színdarab esetében például mindig motiválni kell a szereplőket, ám a mesében gyakran nem fontos, hogy valaki miért gonosz - a vasorrú bába nehéz gyerekkora senkit nem érdekel.

Gimesi Dóra dramaturgként segíti a most készülő Égig érő fa című mesét, amit Rumi László rendez Kormos István verses meséje alapján. (Bemutató november 8-án 15 órakor.) Kovács Géza igazgató próbálja A mackó születésnapja című darabot, amit Veres András írt. (Bemutató december elején.) Dóra volt a János vitéz dramaturgja is, ami novemberben kerül be a színházba (először november 15-én), nyáron csak szabadtéren (Kőszegen) játszották. Jövő év elején az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című mese színpadi változatát írja, amit Kovács Géza rendez majd.

Az évad második felére tervezi a Mesebolt Bábszínház azokat a gimnáziumi rendhagyó órákat, amelyeket Gimesi Dóra vezet. Színészek segítségével dolgoznak fel kötelező olvasmányokat. Elsőként  Az ember tragédiáját - interaktív eszközökkel, bábszínházi színészekkel és bábokkal. A második téma az Odüsszeia lesz, a harmadik valószínűleg Shakespeare. A következő évadokban ez a munka folyamatos lesz. Az a célja, hogy kedvet csináljon a pedagógusoknak ahhoz, hogy más, új szempontból dolgozzák fel a kötelező olvasmányokat, amiket a gyerekek nem szoktak szeretni.

- Mégis közel lehet hozni hozzájuk, ha megtaláljuk azokat a kulcsokat, amelyek miatt érdekes tud lenni egy történet. Az Odüsszeia esetében például az nem érdekli a 15-16 éves gyerekeket, hogy egy öregember hajózik. De ha a főhős fia, Télemakhosz kerül a történet középpontjába, aki apa nélkül nő fel, és csak azt tudja, hogy apám egy nagy hős, aki soha nem jön haza - ez már érdekes tud lenni egy gimnazistának - mondja Dóra, aki a kötelező olvasmányok feldolgozása színházi eszközökkel témában írta a szakdolgozatát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 2008-ban végzett. A bábszínháznál ő írja a sajtóanyagokat is. Mint irodalmi konzulens foglalkozik minden szöveges dokumentummal, ami kimegy a bábszínházból. Célja az egységes stílus megteremtése. Kovács Géza az évad programjának összeállításába is bevonja. Részt vesz a pályázatírásokban.

- Ez nekem egy kegyelmi állapot. Ritkán adatik meg, hogy egy dramaturg azt csinálhatja, ami a dolga: mindenben segíti a rendezőt, az igazgatót. Irodalmilag, stilárisan összefogja az egész színházat. Erre van itt lehetőségem.

Gimesi Dóra lesz az egyik házigazdája annak az első találkozónak, amit szabadegyetemszerűen rendez a Mesebolt Bábszínház pedagógusoknak, szülőknek és minden érdeklődőnek. A bábok ideje - Figurás teázó ma 18 órakor kezdődik Holt anyagból élő színház címmel. Gimesi Dóra és Papp Eszter bábtörténész (az UNIMA elnöke) mesélnek a bábszínházi műfajokról, a határterületekről, a magyarországi bábjátszás múltjáról és jelenéről. A továbbiakban meghívott vendégeik lesznek: színház- és bábtörténész, rendező, zeneszerző, képzőművész és dramaturg, akik tea és sütemény mellett mesélnek a bábjátszás műfaji sokszínűségéről. Szó esik a bábjáték történetéről és esztétikájáról. Kiderül: hányféle módon mesélhető el egy történet, milyen hatással van a gyerekekre a zene, hogyan lényegülhet át egy kéz madárrá, miképpen fér meg egymással a népi hagyomány és a kortárs rajzfilmek világa.

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!