Ilyen egyszerű?

A film főszereplője, a harmincas éveiben járó Elizabeth egy éjszaka azon kapja magát, hogy a fürdőszobában térdel és imádkozik. Meg is kapja a választ: azonnal el kell válnia a férjétől, és meg kell keresnie önmagát. Elindul hát a nagyvilágba. Olaszország, India, Bali: a testi örömök, a belső útkeresés és a szerelem földje. És lám-lám: kiderül, hogy újra van íze a világnak meg a spagettinek, hogy nem is olyan egyszerű meditálni, csendben lenni, és igen, végre azt is megtudhatjuk, hogy nem csak a ragacsos filmekben van olyan, hogy egy terepjáróval elgázol bennünket életünk nagy szerelme. Ugye, milyen egyszerű?

Igen, tényleg nagyon egyszerű, és éppen ettől hihetetlen. Sőt: nevetséges. És még az sem segít, hogy közbe-közbe becsúszik egy két jó zene (Neil Young, Kool and the Gang), az pedig kifejezetten bosszantó, hogy mire a film utolsó harmadában brazil drágakőkereskedőként feltűnik Javier Bardem, addigra már úgy vagyunk vele, mintha ötven éve együtt kelnénk és feküdnénk: ismerjük a reggeli krákogását, és rezignáltan nyugtázzuk, hogy megint nem hajtotta fel a WC ülőkéjét, és legszívesebben csak annyit mondanánk: drágám, most ne, fáj a fejem...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

A film főszereplője, a harmincas éveiben járó Elizabeth egy éjszaka azon kapja magát, hogy a fürdőszobában térdel és imádkozik. Meg is kapja a választ: azonnal el kell válnia a férjétől, és meg kell keresnie önmagát. Elindul hát a nagyvilágba. Olaszország, India, Bali: a testi örömök, a belső útkeresés és a szerelem földje. És lám-lám: kiderül, hogy újra van íze a világnak meg a spagettinek, hogy nem is olyan egyszerű meditálni, csendben lenni, és igen, végre azt is megtudhatjuk, hogy nem csak a ragacsos filmekben van olyan, hogy egy terepjáróval elgázol bennünket életünk nagy szerelme. Ugye, milyen egyszerű?

Igen, tényleg nagyon egyszerű, és éppen ettől hihetetlen. Sőt: nevetséges. És még az sem segít, hogy közbe-közbe becsúszik egy két jó zene (Neil Young, Kool and the Gang), az pedig kifejezetten bosszantó, hogy mire a film utolsó harmadában brazil drágakőkereskedőként feltűnik Javier Bardem, addigra már úgy vagyunk vele, mintha ötven éve együtt kelnénk és feküdnénk: ismerjük a reggeli krákogását, és rezignáltan nyugtázzuk, hogy megint nem hajtotta fel a WC ülőkéjét, és legszívesebben csak annyit mondanánk: drágám, most ne, fáj a fejem...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Igen, tényleg nagyon egyszerű, és éppen ettől hihetetlen. Sőt: nevetséges. És még az sem segít, hogy közbe-közbe becsúszik egy két jó zene (Neil Young, Kool and the Gang), az pedig kifejezetten bosszantó, hogy mire a film utolsó harmadában brazil drágakőkereskedőként feltűnik Javier Bardem, addigra már úgy vagyunk vele, mintha ötven éve együtt kelnénk és feküdnénk: ismerjük a reggeli krákogását, és rezignáltan nyugtázzuk, hogy megint nem hajtotta fel a WC ülőkéjét, és legszívesebben csak annyit mondanánk: drágám, most ne, fáj a fejem...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Igen, tényleg nagyon egyszerű, és éppen ettől hihetetlen. Sőt: nevetséges. És még az sem segít, hogy közbe-közbe becsúszik egy két jó zene (Neil Young, Kool and the Gang), az pedig kifejezetten bosszantó, hogy mire a film utolsó harmadában brazil drágakőkereskedőként feltűnik Javier Bardem, addigra már úgy vagyunk vele, mintha ötven éve együtt kelnénk és feküdnénk: ismerjük a reggeli krákogását, és rezignáltan nyugtázzuk, hogy megint nem hajtotta fel a WC ülőkéjét, és legszívesebben csak annyit mondanánk: drágám, most ne, fáj a fejem...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Igen, ezt a ragacsot még Javier Bardem sem tudja megmenteni, a szeretnivaló mixeivel és kazettáival sem. Szinte drukkolunk, hogy ússza meg ezt az egészet, felejtse el Elizabethet, kiáltsa azt, hogy mit keresek én itt, ez nem az én filmem, és húzzon el a vászonról a hajójával, egyedül. De nem: végig kell nézni, amint alkonyatkor egymás nyakába borulnak a parton.

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...

Ízek, imák, szerelmek: hát, úgy tűnik, ez is csak ígérgetés volt. A plakát viszont tényleg jól sikerült...