Orbán: nem tervezünk változtatni a médiatörvényen

A miniszterelnök csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorában arról is beszélt, hogy ha a parlamentnek, illetve a kormánynak lenne lehetősége, már rég elvette volna Simor András jegybankelnök mandátumát.

Orbán Viktor a Hír TV-ben megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény - mondta.
   
A médiatörvényt ért külföldi bírálatokkal kapcsolatban felidézte, a luxemburgi külügyminiszter - aki élesen kritizálta a jogszabályt - nem a luxemburgi kormány álláspontját képviselte. "Ami pedig a szegény német kancellárasszonyt illeti, őt kabátlopási ügybe keverték. Nem mondott szegény semmit. A német kormány helyettes szóvivője mondta azt, hogy egyébként természetesen egy európai uniós tagállam be kell, hogy tartsa az európai uniós normákat, és nagyon remélik, hogy Magyarország is így tesz majd" - fejtette ki, megjegyezve: "ördöge van, valóban, Magyarország is így tesz".
   
Mindezek alapján Orbán Viktor kiemelte, a maga részéről a külföldi véleményeknek egyelőre csak nagyon mérsékelt jelentőséget tulajdonít. "Eszünk ágában sincs" - így válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e változtatni a médiatörvényen, illetve a bírálatok után fontolgatják-e annak módosítást. Néhány vagy akár jó néhány nyugat-európai, vagy távolabbról jövő kritikától megijedni, amiatt törvényeket módosítani, egy önbizalomhiányos országra lenne jellemző; de "mi azok nem vagyunk".
    
"Nem vagyok hajlandó rezgő lábszárral viszonyulni a parlamenti vitákhoz vagy a nyugati visszhanghoz" - mondta. Hozzátette, a nemzetközi sajtó reakcióiból nem derül ki, mi a baj.
   
Megjegyezte azt is, amit most tapasztal, egy "leányregény" ahhoz képest, amit átélt az első médiatörvény megalkotásánál.
   
Az interjúban Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy kitölti-e a mandátumát Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, úgy reagált: "a jegybank független Magyarországon, tehát a parlamentnek, illetve a magyar kormánynak nincs lehetősége arra, hogy az ő mandátumát elvegye. Ha lenne, már rég meg is történt volna". "A függetlenséget tiszteletben kell tartani, ezért Simor András, amíg úgy gondolja, hogy nem zavarja őt, hogy a magyar államnak és a magyar polgároknak súlyos károkat okoz azzal, amit csinál, addig sajnos a helyén fog maradni, ilyen a magyar alkotmányos rendszer" - mondta.
   
Közölte: a jegybankot vezető monetáris tanács négy tagjának lejár a mandátuma február végén, és e helyekre a parlament másik négy embert delegál majd. Így az új embereknek 4:3 arányban fölényük lesz a monetáris tanácsban. A kormányfő reméli, hogy ettől kezdve a kormány, a parlament és a nemzeti bank gazdaságpolitikája között könnyebben tudnak majd összhangot teremteni.
   
Az alaptörvényt érintő felvetésre kifejtette: "alkotmányos átszervezést hajtunk végre", és ennek a folyamatnak lesz egy fontos mérföldköve az új alaptörvény elfogadása, onnantól kezdve pedig az összes alkotmányos kérdés "világos, egyenes lesz, és kisimul". Fontosnak nevezett egy nemzeti konzultációt az új alkotmányról, amelyet - mint mondta - akkor indít el a parlament, "amikor a tél derekán már túl leszünk".
   
A nyugdíjjal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte, az első helyen az áll, hogy ki tudják fizetni a nyugdíjasok, valamint a leendő nyugdíjasok nyugdíját, és a fiatalok is lássanak maguk előtt egy fenntartható nyugdíjrendszert. Minden az emberek érdekében történik; ma mindenki nyugodt lehet: öt év múlva, tíz év múlva és tizenöt év múlva is meglesz a nyugdíj az új rendszernek köszönhetően - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy húsz év múlva pedig arra lesz szükség, hogy a 16-65 év közötti korosztálynak ne az 55 százaléka dolgozzon, mint most, hanem legalább 65 vagy 75 százaléka. "Még hosszabb távon pedig az kell, hogy ne legyen több temetés, mint amennyi keresztelő Magyarországon" - hívta fel a figyelmet.
   
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy miközben Európa komoly bajban van, Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, amelyiknek most még komoly esélye van arra, hogy a világ feltörekvő, Európán kívüli országaival versenyképes legyen termelésben, termelőkapacitásban és termelési minőségben. "Mi még Kínával is versenyképesek leszünk, ha végig tudjuk, ha végig tudom csinálni azt a gazdaságpolitikát, amit elindítottam" - mondta.
   
A jövő évi változásokat érintően, a bérekről szólva a miniszterelnök közölte: a februári fizetésekben az látszik majd, hogy akik gyermeket nevelnek, biztosan jobban járnak, és minél több gyermeket nevelnek, annál inkább. Az állami szektorban is mindenki jobban jár, illetve garantált, hogy senki sem jár rosszabbul. A piacon, aki eddig minimálbért kapott, az ezután sem kap kevesebbet. Aki 250 ezer forint felett keresett, biztosan többet fog keresni: ha gyermeke van, akkor pedig sokkal többet - fejtette ki, hozzátéve, hogy "a kettő között pedig jó fél évnek el kell telnie ahhoz, hogy a minimálbér emelése miatt a többi munkaadó is lassan, de biztosan elkezdje emelni a béreket". Arra a kérdésre, hogy a kiskeresetűek is jól járnak-e majd, úgy válaszolt: "persze".
   
Az elszámoltatással és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökkel összefüggésben Orbán Viktor úgy fogalmazott: "olyat már mindannyian láttunk, amikor valaki valamit elkövetett, nem is tudjuk, pontosan mit, de szöget üt a fejünkbe, hogy már előre mártírnak állítja be magát. Az kicsit mindig gyanús."

OLDALTÖRÉS: A médiatörvényről érdeklődik a kormánynál az Európai Bizottság alelnöke

A médiatörvényről érdeklődik a kormánynál az Európai Bizottság alelnöke

A médiatörvényről érdeklődik a kormánynál az Európai Bizottság alelnöke

A médiatörvényről érdeklődik a kormánynál az Európai Bizottság alelnöke

Levélben érdeklődik a héten elfogadott médiatörvényről a kormánynál Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke - jelentette a Financial Times című brit napilap egy cikkben, amely pénteken délután került fel internetes oldalára.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez írt levelében a holland biztos egyebek közt azt kéri, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy pontosan el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal - áll a cikkben, amely az EU nyomást gyakorol Magyarországra a médiatörvény ügyében címmel jelent meg.
   
A cikk a levél szövegét ismerőket idéz, akik szerint Kroes ismerteti a sajtószabadság védelmére vonatkozó uniós garanciákat, megemlítve, hogy olyan aggodalmak jutottak el hozzá, amelyek szerint a törvényben jelen van annak kockázata, hogy ezek a jogok veszélybe kerüljenek.
   
A levél az új médiaszabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is felvet. Emellett - derül ki a Financial Times cikkéből - a levél kérdésesnek tartja, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze.
   
A Financial Times emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény éles nemzetközi kritikát is kapott, és idézte is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelősét a témában.

OLDALTÖRÉS: Konrád György a Berliner Zeitungnak a médiatörvényről

 Konrád György a Berliner Zeitungnak a médiatörvényről

 Konrád György a Berliner Zeitungnak a médiatörvényről

 Konrád György a Berliner Zeitungnak a médiatörvényről

A magyar médiatörvényről és a belpolitikai helyzetről fejtette ki álláspontját Konrád György író a Berliner Zeitung című német lap érdeklődésére.

"Ez erősen emlékeztet engem 1933-ra, amikor az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) látszólag demokratikus feltételek között választási többséggel hatalomra jutott" – idézte a liberális író szavait a dpa német hírügynökség pénteken.
   
"A kormány most megkísérli érvényteleníteni azt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértünk" – fűzte hozzá a 77 éves író, akivel kapcsolatban a dpa emlékeztetett arra, hogy 1991-ben megkapta a Német könyvkiadók Béke-díját, 2001-ben pedig Aachen városának nemzetközi Károly-díját.
   
Az új médiatörvény Magyarországon durva cenzúraintézkedés. A törvény igazi veszteség Magyarország számára, és a demokrácia leépítését jelenti. "És ha Magyarország Németországhoz viszonyítva egy nagyon kicsi ország is, és a rémuralom valószínűtlen, demokráciáról többé már nem beszélhetünk" – idézte a német hírügynökség az írót.

OLDALTÖRÉS: Amnesty International: a médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti

Amnesty International: a médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti

Amnesty International: a médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti

Amnesty International: a médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti

Az elsöprő erejű médiatörvény a sajtószabadságot fenyegeti Magyarországon.Magyarország újonnan elfogadott médiatörvénye akár szűk korlátok közé is szoríthatja a sajtószabadságot, figyelmeztet az Amnesty International.  
    
2011. január elsején lép életbe az új médiatörvény, amely Európában egyedülálló módon minden sajtó megjelenési formára egyformán korlátozásokat vethet ki, arra való tekintet nélkül, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató éppen tévé-e vagy rádió, nyomtatott vagy elektronikus sajtó, illetve magán üzemeltetésű vagy közszolgálati. Az eleve helytelenül megállapított normák betartatásához a törvény rendkívül széles döntéshozói hatalommal ruház fel egy újonnan létrehozott központi média hatóságot. 
   
"A médiatartalmat érintő korlátozások mértéke, az újságírók és szerkesztők számára adott egyértelmű iránymutatások hiánya, és az új szabályozó testület túlzott hatalma együttesen nagyon káros hatást gyakorolhatnak a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon." - mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai programigazgató helyettese.
   
Az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezhet olyan súlyos bírságok kivetéséről, mint például tíz millió forint országosan terjesztett hetilapok esetében, vagy akár kétszáz millió forint az ún. jelentős befolyással bíró médiaszolgáltatóknál, amennyiben azok tartalma a hatóság megítélése szerint a "közérdekkel", "közerkölccsel" vagy a "közrenddel" megy szembe. Ugyanígy bírságok szabhatók ki a hírközlési tartalom "kiegyensúlyozatlanságáért" is.
   
Ezen fogalmak egyike sincs pontosan tisztázva és definiálva a törvényben, így az NMHH szabad belátása szerint értelmezheti őket. Az új médiahatóság arra is fel van jogosítva, hogy adott esetben elhallgattathasson sajtóorgánumokat.
   
Az NMHH függetlenségével kapcsolatban is vannak aggályok, hisz négy tagját a kormányzó Fidesz, vezetőjét pedig a miniszterelnök delegálta, előzetes, szélesebb körű konzultáció nélkül.

"Ahogy a dolgok most festenek, ez a törvény túl sok lehetőséget ad a visszaélésékre, az önkényes alkalmazhatóságra, és arra, hogy a politika belefolyjon a szerkesztőségi döntésekbe." - jegyezte meg John Dalhuisen.
   
"Komoly aggodalomra ad az is okot, hogy az új törvény a cenzúra, illetve az ön-cenzúra erősödését is előidézheti."

Csupán néhány órával a törvény végleges elfogadása után, a közrádió egyik ismert műsorvezetője elnémult egy percre, hogy tiltakozásának adjon hangot az új szabályozást illetően. Ezek után a műsorvezető és szerkesztője ellen is felelősségre-vonási eljárás indult.
   
Néhány héttel a törvény elfogadása előtt, épp az emberi jogok világnapján, a közrádió nem adta le a Társaság a Szabadságjogokért elnökével felvett interjút arra hivatkozva, hogy túl éles kritikákat fogalmazott meg a jelenlegi magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatban.
   
Az új sajtószabályozást máris számos nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, kiemelve annak a véleménynyilvánítást és a sajtó szabadságát csorbító hatását.
   
"Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás abból kifolyólag, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak" - mondta John Dalhuisen.
   
"A magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvény felülvizsgálatát, és megváltoztatását úgy, hogy az a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartásával legyen végrehajtható." 

OLDALTÖRÉS: Belga lap a magyar médiatörvényről

Belga lap a magyar médiatörvényről

A médiával kapcsolatosan frissen elfogadott magyar jogszabálycsomaggal foglalkozott egy pénteki cikkében a La Libre Belgique című belga napilap.

A törvény móresre tanítja a médiát című írásában Olivier le Bussy tudósító felidézte a törvény legfontosabb vitatott elemeit, illetve az azokat ért kritikákat. Megjegyezte, hogy a vita hamar túllépte a magyar határokat, és csupán néhány nappal azelőtt robbant ki, hogy Magyarország átveszi Belgiumtól az Európai Unió soros elnökségét.
   
Kitért az újság egyebek között arra, hogy az Európai Bizottság egyelőre óvatosan csak a helyzet közeli figyelésére, illetve értékelésére tett ígéretet a törvénnyel kapcsolatban.
   
Beszámolt a cikk arról is, hogy a kormány magyarázó dokumentumban védte meg a törvényt, felsorolva a vitatott elemekhez hasonló, más országok hasonló törvényeiben megtalálható kitételeket.
   
Ezzel kapcsolatban a belga szerző a Riporterek Határok Nélkül szervezet egyik illetékesét is idézte, aki szerint a sajtószabadság tekintetében "az EU egyetlen tagországa sem halad a jó irányban".

OLDALTÖRÉS: Bírálta a magyar médiatörvényt a cseh külügyminiszter a dpa-nak adott interjúban

Bírálta a magyar médiatörvényt a cseh külügyminiszter a dpa-nak adott interjúban

Az Európai Unió demokratikus alapelveivel "összeegyeztethetetlennek" nevezte az új magyar médiatörvényt Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a dpa német hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában.

A hírügynökség szerint Schwarzenberg a törvényt jelenlegi formájában "veszélyesnek" nevezte, és úgy vélekedett: "Ha a törvény cikkelyeit megfelelően értelmezzük, akkor az a média teljes elhallgattatásához vezethet."
   
A cseh külügyminiszter annak a nézetnek adott hangot, hogy az Európai Uniónak rögtön a magyar uniós elnökség január elsejei kezdetekor egyértelművé kell tennie a törvénnyel kapcsolatos álláspontját. Schwarzenberg szerint a legközelebbi lehetőséggel élve európai keretekben kellene rögzíteni, hogy a szóban forgó törvény ellentmond az Európai Unió alapelveinek." "Mindezt rögtön az uniós elnökség kezdetekor teljes egyértelműséggel kell kimondani" - fogalmazott a miniszter, aki a dpa szerint hozzátette: "Szeretjük a magyarokat, de ezzel ők valóban rögtön az elején eljátszották hírnevüket."
   
Schwarzenberg ugyanakkor a hírügynökség által ismertetett interjúban óvta az uniót attól, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján azonnal szankciókkal fenyegesse meg Magyarországot. Az EU-nak nem kellene rögtön ágyúval lőnie - hangoztatta a cseh külügyminiszter, aki a dpa szerint reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök "meggondolja magát és módosítja a törvényt".
   
Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek egyik vezetője a Deutschlandfunk német rádióállomásnak nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot: "Európa számára nehezen lesz megemészthető" , hogy az Európai Unió soron következő elnöke egy, a médiát felügyelő hatóságot hoz létre. Cohn-Bendit szerint Magyarország "kellemetlen viták" előtt áll.
   
Az európai zöldek képviselője a csütörtöki interjúban annak a nézetnek adott hangot: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben "viharos" ülésre számíthat, amikor januárban előterjeszti majd országa európai uniós elnökségi programját.

OLDALTÖRÉS: Brit külügyminisztériumi állásfoglalás a magyar médiaügyben

Brit külügyminisztériumi állásfoglalás a magyar médiaügyben

Brit külügyminisztériumi állásfoglalás a magyar médiaügyben

Brit külügyminisztériumi állásfoglalás a magyar médiaügyben

Állásfoglalást adott ki csütörtökön a brit külügyminisztérium a magyarországi média helyzetével kapcsolatban. A Foreign Office honlapján megjelent hivatalos szóvivői közlemény szerint a sajtószabadság a szabad társadalom központi eleme. "Reméljük, hogy a magyar kormány hamarosan kielégítő módon megoldja ezt a kérdést, és azt is, hogy (az ügy) nem gyakorol kedvezőtlen hatást a magyar EU-elnökség sikeres lebonyolítására" - áll a brit külügyminisztérium csütörtök este közzétett rövid állásfoglalásában.

Német parlamenti képviselő: teljes képtelenség a magyar kormány Európa iránti hűségének megkérdőjelezése

Teljes képtelenségnek nevezte a német parlament egyik magas rangú képviselője, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát.

Manfred Grund, a német kereszténypártok, a CDU és a CDU parlamenti frakciójának igazgatója az MTI-hez eljuttatott csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek a vélemények felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek. Mindezt Európa érdekében is be kell szüntetni - mutatott rá a képviselő, ismételten  utalva arra, hogy különösen abszurd a magyar uniós elnökség megkérdőjelezése.
    
"Ha indokolt a magyar médiatörvény bírálata, akkor a törvényt és annak tartalmát különleges alapossággal kell kivizsgálni, mert a média szabadsága és sokszínűsége egy demokráciában magától értetődően fontos érték" -  tette hozzá Manfred Grund, a CDU/CSU parlamenti frakciójának igazgatója.