Kultúra

2011.01.24. 15:00

Médiatörvény: az EU az alapjogi chartának való megfelelést is vizsgálja

Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta hétfőn Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosának, Neelie Kroesnak a szóvivője.

MTI

Mint Jonathan Todd szóvivő Brüsszelben kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.
   
Kroes péntek este a Bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban.
   
Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint "lehetőség" csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná azokat. Nem kell azonban "a szekeret a lovak elé fogni" - figyelmeztetett a szóvivő.
    
Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér - mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.
   
Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.
   
A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében. "Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő.
   
Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat.
   
Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai "rendkívüli bölcsességről" téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre - mondta Kroes szóvivője.

OLDALTÖRÉS: Az Európai Bizottság levele

Az Európai Bizottság levele

Az Európai Bizottság levele

Az Európai Bizottság levele

A nol.hu-ra felkerült az Európia Bizottság levele angol és magyar változatban is.

Neelie Kroes
Az Európai Bizottság alelnöke

Brüsszel, 21. 01. 2011
D(2011)7211   

Excellenciás Úr,
Azokra az intézkedésekre hivatkozom, amelyekről Magyarország küldött hivatalos értesítést, a 89/552/EK irányelvet módosító 2007/65/EK Irányelv átültetéséről, amelyet a 2010/13/EU irányelv iktatott törvénybe (Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló Irányelv, a továbbiakban: AVMSD).


A Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal. Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk.

Ebben a szakaszban a következő pontok tisztázását kérjük:

 

Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik.

A Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amelyet a Médiaalkotmány 13. paragrafusának 2. bekezdése és a Médiatörvény 12. paragrafusában definiál, összhangban van-e az AVMSD-vel és az EU-alapszerződésnek a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival (EU-alapszerződés 56. és 49. paragrafus).

Az AVMSD 4. paragrafusának 1. bekezdése alapján a tagállamok szabadon megkövetelhetik az illetékességükbe tartozó médiatartalom-szolgáltatóktól, hogy részletesebb és szigorúbb szabályoknak feleljenek meg az irányelv területén, ha ezek a szabályok összhangban vannak az uniós joggal.

A Bizottság szakértői úgy értelmezik a fent említett, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget, mint részletesebb vagy szigorúbb szabályt, figyelembe véve a válaszadási jogra vonatkozó intézkedést (AVMSD 28. paragrafus). Ezért szükséges, hogy mindez megfeleljen az uniós jognak. A Bizottság szakértőinek azonban kétségei vannak afelől, hogy ez összhangban van-e az arányosság elvével és az EU Alapjogi Chartájának 11. paragrafusával, amely a szólás szabadságának és az információszabadságnak az alapvető jogát tartalmazza.

Mint az Irányelv 102. pontjában is olvasható, a televíziós szolgáltatók számára a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelessége mindennapos. A szolgáltatók tevékenységének aránytalan akadálya lehet azonban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét és ennek következtében a Médiatörvény 181. paragrafusának rendelkezéseit minden audiovizuális médiaszolgáltatóra kiterjesztették, köztük az on-demand, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra is (VOD, lekérhető videó és audiovizuális blogok) – anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoznának meg az engedélyeztetés feltételei, méret, piaci részesedés, célközönség, témaválasztás vagy a hasonló típusú, versenytársat jelentő médiumok számával kapcsolatban. Sőt, ugyanezen okokból ezek a rendelkezések a szólásszabadság és az információszabadság indokolatlan korlátozását is jelenthetik.

Általánosságban véve, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének ilyen széles körű kiterjesztése – amelyet ráadásul eléggé általánosan fogalmaztak meg, így tág teret hagytak az értelmezésnek – akadályt jelenthet a gazdasági társaságok unión belüli szabad letelepedése és a szolgáltatás szabadságának az EU-alapszerződés 49. és 56. paragrafusának betartásában, mivel elrettentheti más tagállamok médiaszolgáltatóit attól, hogy Magyarországon telepedjenek le, és ott nyújtsanak médiaszolgáltatásokat.

Végül, a bizottság alaposan kiértékeli majd, hogy a Médiaalkotmány 13. paragrafusát és a Médiatörvény 181. paragrafusát az illetékes hatóságok miként hajtják majd végre az adást sugárzó médiumok esetében.

Származási ország elve.

A bizottság szakértőinek afelől is kétségei vannak, hogy a Médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az AVMSD 3. paragrafusához. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy egy tagállam átmenetileg mentességet élvezzen azon kötelesség alól, hogy biztosítsa a szabad vétel lehetőségét, illetve hogy ne korlátozza a más tagországok audiovizuális médiaszolgáltatói által kibocsátott jelek továbbítását. Ez abban az esetben lehetséges, ha a tagország úgy véli, hogy a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat sérti a szolgáltató, és azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az adott intézkedéseket az Európai Bizottság értékelte, és úgy határozott, hogy azok megfelelnek az EU-jognak, így az arányosság elvének is.

Figyelembe véve, hogy ezek az intézkedések mentességet adnak a származási ország elve alól, illetve hogy ezen intézkedések olyan esetekre vonatkoznának, amikor a médiatartalom-szolgáltatók az alapításuk helyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságai szerint nem sértették meg a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat, a bizottságnak komoly kétségei vannak afelől, hogy vajon a büntetések kiszabása, amelyet a jelek szerint a 176. és a 177. paragrafus előre vetít, arányos intézkedésnek számít-e.

Regisztrációs kötelezettségek.

A bizottság szakértőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a Médiatörvény 41. cikkelye, amely minden médiánál regisztrációs kötelezettséget ír elő (főként a sajtónál és az online médiánál), aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást (EU-alapszerződés 49. és 56. cikkelye).

Míg a műsorszolgáltatók regisztrációja bevett gyakorlat más tagállamokban is, és néhány tagország az on-demand médiaszolgáltatásoknál is ezt a megoldást választotta, ugyanez a kötelezettség más médiánál (például az internetes oldalaknál, nem privát blogoknál és gazdasági elemzéseknél) indokolatlan akadály lehet azon médiaszolgáltatóknak, amelyek Magyarországon akarnak letelepedni, vagy más tagállamból Magyarországon kívánnak szolgáltatást nyújtani.

Az effajta akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs kötelezettség kiterjesztése minden médiaszolgáltatóra nem lenne összeegyeztethető az arányosság elvével, és indokolatlanul korlátozná a szólás- és tájékoztatási szabadság korábban említett alapvető jogát.

Összegzés

Az előbb említettek fényében, a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak a magyar törvény és az uniós joganyag kompatibilitását illetően. Tekintettel az eset sürgős voltára, és ahogy erről a legutóbbi, 2010. január 17-i találkozónkon is megegyeztünk, felkérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be elképzeléseit arról, miként lehet e komoly kétségeket kezelni.

Ha nem tesznek eleget a fenti kérésnek, vagy nem kielégítő tájékoztatást adnak, a Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy hivatalos felszólító levelet küldjön a magyar hatóságoknak.

Neelie Kroes
Másolatot kap: a Magyar Köztársaság állandó képviselete az Európai Uniónál

OLDALTÖRÉS: Brüsszel fokozta a nyomást Magyarországra

 Brüsszel fokozta a nyomást Magyarországra

 Brüsszel fokozta a nyomást Magyarországra

 Brüsszel fokozta a nyomást Magyarországra

Az Európai Bizottság fokozta a nyomást Magyarországra vitatott médiatörvénye kapcsán, két hetet adva neki a jogszabály módosítására, ha nem akarja kitenni magát egy eljárásnak a szólásszabadság megsértéséért, ami példátlan lenne Európában - írta az AFP francia hírügynökség brüsszeli keltezésű jelentésében.

A magyar kormánynak a múlt hét végén elküldött levelében - amelynek másolatát az AFP hétfőn szerezte meg - Neelie Kroes, az ügyben illetékes európai biztos közölte: a vizsgálatok nyomán a hozzá tartozó szolgálatoknak "komoly kételyei" vannak arról, vajon a törvény megfelel-e az európai uniós szabályoknak.
   
Kroes két hetet adott Budapestnek, hogy válaszoljon arra, miként gondolja eloszlatni ezeket a kétségeket. Ha a magyar kormány nem válaszol a megszabott határidőn belül, "vagy olyan információt nyújt, amely nem kielégítő, a bizottság fenntartja a lehetőséget arra, hogy figyelmeztető levelet küldjön a magyar hatóságoknak". Másképpen mondva, megindítja a szabálysértési eljárás első szakaszát - jelentette az AFP, amely szerint egy ilyen döntés a legrosszabb hatást gyakorolná Magyarországra, amely az idei év első felében tölti be az Európai Unió soros elnökségét.
   
Levelében az európai szerződések betartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottság mindenekelőtt két problémát hoz fel.
   
Egyrészt úgy ítéli meg, hogy a minden típusú médiára, ideértve az internetre vonatkozó bejegyzési kötelezettség egy nemzeti hatóságnál "aránytalan korlátozásokat képezhet a szolgáltatások letelepedését és nyújtását illetően".
   
Brüsszelnek ugyanez a kétsége egy másik rendelkezést illetően, amely szankció terhe alatt kötelezi az audiovizuális médiaszolgáltatókat, beleértve az audiovizuális blogokat és a lekérhető videoszolgáltatásokat (VoD) is, hogy "kiegyensúlyozott tájékoztatást" nyújtsanak.
   
Az AFP új ténynek nevezi, hogy a bizottság ugyancsak "kételyeit" fejezte ki az iránt, hogy ez utóbbi kötelezettség összhangban áll az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát kimondó cikkelyével. A francia hírügynökség szerint Brüsszel így első ízben ad egyértelműen politikai dimenziót fenyegetéseinek, miközben eddig a technikai vetületekre korlátozta a magyar törvény bírálatát.
   
Ha az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájára kellene hivatkozni, az először fordulna elő, ráadásul az AFP szerint "pusztító hatást" gyakorolna Magyarországra. A 2009 végén hatályba lépett lisszaboni szerződés, amely kötelező jogi érvénnyel ruházza fel a chartát, megnyitotta az utat ennek a lehetőségnek (az erre vonatkozó szabálysértési eljárásnak).
   
Tavaly ősszel, amikor romániai és a bulgáriai romák kitoloncolásának kérdésében Párizs és Brüsszel összecsapott, már szóba került egy ilyen eljárás megindításának lehetősége, de a brüsszeli bizottság elállt ettől.
   
A magyar médiatörvény felállított egy új, a hatalomhoz közeli személyek által irányított médiahatóságot, amely súlyos pénzbírság szabhat ki sajtóorgánumokra, vagy kényszerítheti az újságírókat forrásaik felfedésére a nemzetbiztonsággal összefüggő ügyekben - emlékeztetett az AFP.
   
Mindazonáltal Brüsszel hétfőn közölte, hogy jogilag nem léphet fel a hatóság összetételét illetően, mivel az uniós jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy az ilyen testületek függetlenek legyenek. Mindez az európai kormányok kérésére van így, mivel ők utasították el ennek az elvnek a rögzítését a jogszabályokban, noha az Európai Bizottság és az Európai Parlament ezt javasolta.

 

OLDALTÖRÉS: Szóvivő: az EU az alapjogi chartának való megfelelést is vizsgálja

 

 

 

Szóvivő: az EU az alapjogi chartának való megfelelést is vizsgálja

  Az Európai Bizottság a vitatott magyar médiatörvényt nemcsak az unió audiovizuális médiáról szóló irányelveire tekintettel vizsgálja, de az EU alapjogi chartájában rögzített sajtószabadság megsértésének vonatkozásában is - mondta hétfőn Brüsszelben a bizottság médiaügyi biztosának, Neelie Kroesnak a szóvivője.


Mint Jonathan Todd szóvivő Brüsszelben kifejtette, az EU hatóságai azt is górcső alá veszik, nem sérül-e a szolgáltatások telepítésének és nyújtásának az uniós szerződésben előírt szabadsága. A felügyeleti hatóság szerepével azonban nem foglalkoznak.

Kroes péntek este a Bizottság nevében levelet intézett a budapesti kormányhoz, határozott aggodalmának adva hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban. Egy formális szerződésszegési eljárás megindítása Magyarország ellen Todd szerint "lehetőség" csupán, arra az esetre, ha az aggodalmak beigazolódnának, és Magyarország nem tisztázná azokat. Nem kell azonban "a szekeret a lovak elé fogni" - figyelmeztetett a szóvivő.

Kroes levele a nem audiovizuális média kérdéseire is kitér - mondta a bizottsági szóvivő. A biztos külön hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében nemcsak az elektronikus média körére alkalmazható - ahogyan az EU tagállamaiban szokás -, hanem az on-demand szolgáltatásokra, valamint a blogokra is videoblogokra is. Levelében a médiabiztos a jól körülhatárolt kritériumok hiánya miatt is aggodalmát hangoztatta.

Szerinte mindez a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának túlzott korlátozásához vezethet, s ezen a ponton felmerülhet az uniós alapjogi charta 11-es cikkelyében foglalt véleménynyilvánítási és információs szabadság sérelme is.

A médiatörvény egy további, Kroes által kifogásolt pontja arra vonatkozik, hogy a jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a médiumok számára, s nemcsak az audiovizuális média körében. "Kroes aggodalmának adott hangot, hogy e szabályok megszorítások nélküli alkalmazása a véleménynyilvánítás és az információ szabadságának aránytalan korlátozását jelentené" - mondta a szóvivő.

Nem talált viszont jogi fogást az Európai Bizottság a bírálók, köztük eredetileg Kroes által is kifogásolt Médiahatóságon (NMHH) és annak összetételén. A testület kizárólag a kormányzó jobboldali konzervatív Fidesz tagjaiból áll, akik kilenc éven át tölthetik be posztjukat. 

Az EU médiaügyi irányelvei azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaznak a felügyeleti hatóságok függetlenségére vonatkozóan. Az EU államai "rendkívüli bölcsességről" téve tanúbizonyságot, semmi ilyen meghatározást nem fogadtak el, pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament törekedett erre - mondta Kroes szóvivője.

OLDALTÖRÉS: A kormány egy hét múlva válaszol a Bizottság észrevételeire

A kormány egy hét múlva válaszol a Bizottság észrevételeire

A kormány egy hét múlva válaszol a Bizottság észrevételeire

A kormány egy hét múlva válaszol a Bizottság észrevételeire

A kormány várhatóan jóval a kéthetes határidő lejárta előtt, a tervek szerint egy hét múlva válaszol arra a levélre, amelyben az Európai Bizottság a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait ismerteti - közölte Nagy Anna.

A kormányszóvivő egy hétfői háttérbeszélgetésen elmondta: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos észrevételeire a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogászai, szakértői fogalmazzák meg a választ. Nagy Anna nem látja akadályát, hogy a levél szövegét a kormány nyilvánosságra hozza, erről azonban még nem született döntés. Hozzátette: a levél nagyjából másfél oldalas, a tartalmáról pedig már beszámoltak.

A szóvivő úgy fogalmazott: levelében Neelie Kroes a vitatott kérdések tisztázását várja a kormánytól, és csak arra az esetre helyez kilátásba szankciót, ha két héten belül nem érkezik válasz. A válasz azonban meg fog érkezni, hiszen a kormánynak is érdeke, hogy a jogszabályról megkezdett szakmai párbeszéd folytatódjon - mondta.

Nagy Anna egyúttal hangsúlyozta: a levél nem kérdőjelezi meg az alapjogok, így a sajtó- és a szólásszabadság érvényesülését, és egyáltalán nem tér ki a médiahatóság függetlenségének kérdésére.

Jonathan Todd, a Bizottság médiaügyekben illetékes tagjának szóvivője a levelet ismertetve pénteken elmondta: a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

Kovács Zoltán: a kormány a válasszal együtt teszi közzé az Európai Bizottság levelét

A kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg - mondta Kovács Zoltán hétfőn az MTI-nek.

 A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár indoklásképpen hozzátette: a levelet a kormány kapta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és úgy illő, hogy előbb megválaszolják, ne a médiában üzengessenek, vitázzanak róla.
   
Mint mondta, nincs szó titkolózásról, a válasszal együtt a kormány természetesen Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos levelét is közzéteszi.

OLDALTÖRÉS: Az elektronikus média képviselőivel egyeztet a jövő héten a médiatanács


Az elektronikus média képviselőivel egyeztet a jövő héten a médiatanács


Az elektronikus média képviselőivel egyeztet a jövő héten a médiatanács


Az elektronikus média képviselőivel egyeztet a jövő héten a médiatanács


Televíziók és rádiók képviselőivel egyeztet jövő kedden a médiatanács - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a médiatanács január első napjaiban a nyomtatott és az internetes sajtó képviselőivel konzultált a médiatörvényről. Mint írják: jövő héten az elektronikus médiumok számára nyílik meg a lehetőség, hogy kifejtsék álláspontjukat az új médiaszabályozásról, illetve választ kapjanak kérdéseikre. Hozzáteszik, hogy az NMHH és a médiatanács nyitottan fogadja a törvényi rendelkezésekre vonatkozó visszajelzéseket.

A január elején tartott megbeszélésén Koltay András, a testület tagja arról beszélt az újságíróknak: a médiatanács bízik abban, hogy minél kevesebb, az írott sajtót érintő ügyben kell majd hatósági döntést hoznia, bírságolnia. Szólt arról is, hogy a médiatörvénynek a sajtótermékekre és internetes lapokra vonatkozó hatósági szabályai csak júliusban lépnek hatályba, így a médiatanácsnak és a szerkesztőségeknek is fél évük van felkészülni a jogszabály alkalmazására.

OLDALTÖRÉS: A berlini Tagesspiegel cikke

 A berlini Tagesspiegel cikke

 A berlini Tagesspiegel cikke

 A berlini Tagesspiegel cikke

Magyarország megalázása címmel közölt cikket vélemény rovatában hétfőn a berlini Der Tagesspiegel.

A német főváros liberális napilapjának szerzője, Alexander Gauland konzervatív publicista előrebocsátja: nem ismeri a magyar médiatörvény tartalmát. Így lehet ezzel a külföldi kommentátorok többsége is, ám ez nem gátolta meg őket abban, hogy nemesebb ügyhöz illő izgalomba jöjjenek.

"Hogy aztán akadnak-e a jogszabályban olyan rendelkezések, amelyeket másként is meg lehetett volna fogalmazni, az nem tudható. Viszont az egyhangú elmarasztalást nem érdemelte meg az a nép, amely újabb kori történelmében többet tett és szenvedett Európa szabadságáért, mint az olcsó bírálók népei" - mutat rá a cikkíró.

A továbbiakban emlékeztet arra, hogy a trianoni szerződéshez képest, amelynek nyomán Magyarország elvesztette területének kétharmadát, a németeket sújtó versailles-i békeszerződés csupán lanyha fuvallat volt. "A Magyar Királyság elveszítette Nyugat-Magyarországot, Horvátországot, Szlovákiát, a Bánátot és Erdélyt, jóllehet a katasztrófáért nem terhelte nagyobb felelősség, mint másokat, győzteseket és veszteseket. Nem kell a pusztai romantika bűvöletébe esni ahhoz, hogy megértsük: egy ilyen sokk hosszú időn át érezteti a hatását a népben, és ezáltal a történelem tovább marad eleven, mint más, szerencsésebb országokban."

Gauland szerint nem nevezhető sikeres integrációs ötletnek a magyarok büszkeségének a megalázása, a tavalyi választásokon hozott döntésük utólagos delegitimálása. Fölmerül a gyanú, hogy a bírálókat még inkább elkeseríti az új kormány jobboldali karaktere - egy magyar Chávez vagy Morales valószínűleg jóval kisebb irritációt váltott volna ki - utalt a szerző a venezuelai és a bolíviai baloldali populista vezetőkre, és hozzátette: még egyetlen cikket sem cenzúráztak, egyetlen újságot sem tiltottak be, és - eltérően Berlusconi Olaszországától - az elektronikus médiumok sem egyetlen ember érdekeit szolgálják.

"Azt, hogyan lehet kiszabadítani egy büszke népet a maga választotta elszigeteltségből és elkeseredésből, Magyarország esetében egy asszony mutatta meg, aki mifelénk legföljebb turistacsalogatónak számít: Erzsébet osztrák császárné. Ő volt az, aki meggyőzte a férjét, Ferenc József császárt az 1867-es kiegyezés szükségességéről, amelyet a Szent István-i korona országának négy legboldogabb évtizede követett. Erzsébet nem folyamatos megalázással, hanem belátással és elismeréssel talált utat a magyarok szívéhez. Talán Európa is tanulhatna egy keveset Sisitől" - zárta írását a Der Tagesspiegel cikkírója.

 
Szakmai kerekasztalt javasol az ATV

OLDALTÖRÉS: Szakmai kerekasztalt javasol az ATV

 

 

 

Média-kerekasztal létrehozását kezdeményezi ATV annak érdekében, hogy a médiahatóság és a piaci szereplők egy év elteltével megvitassák az új szabályozás tanulságait. A televízió javaslata alapján a kerekasztal 2012 januárjában ülne össze.

Hétfői közleményében az ATV tudatta: álláspontjuk szerint a korábbi szabályozás elavult, így az új médiatörvény megalkotása indokolt volt, ugyanakkor heves támadások érték.

Németh Szilárd, az ATV hírigazgatója az MTI-nek elmondta: megítélésük szerint nagyjából egy év szükséges ahhoz, hogy a jogalkalmazás tanulságai megvitathatók legyenek, és a szakma szereplői a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közösen javaslatokat dolgozzanak ki a törvény esetleges módosítására. Hozzátette, hogy a kerekasztalra a szabályozás érintettjei mellett szakjogászokat is meghívnának.

Kitért arra, mindez nem jelenti azt, hogy a következő egy évben a parlament ne változtathatna a médiatörvényen. A hírigazgató elmondta: a hazai és a nemzetközi közvéleményt is megnyugtatná, ha a jogszabály vitatott pontjait módosítanák. Példaként említette a bírságok összegének mértékét és a médiatanácsnak biztosított, esetenként túl széles körű mérlegelési jogot.

 

OLDALTÖRÉS: A pozsonyi Új Szó a magyar médiatörvényről

A pozsonyi Új Szó a magyar médiatörvényről

A pozsonyi Új Szó a magyar médiatörvényről

A pozsonyi Új Szó a magyar médiatörvényről

Médiapróba címmel közöl hétfőn kommentárt a magyar médiatörvényről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.

"A magyar kormány legnagyobb bánatára az elmúlt héten a legtöbbet nem az uniós elnökség - elemzők szerint nagyon jónak minősített – programját ragozták, hanem a médiatörvényt. Persze a magyar kormány pontosan tudta, hogy a jogszabály kiüti a biztosítékot az unióban, ez nem érhette meglepetésként. Ez a kormány annál dörzsöltebb, hogy csak úgy meg tudják lepni" - írja a szerző, Molnár Norbert főszerkesztő.

"Ezért is tartom színjátéknak, ahogy a budapesti hivatalos körök megdöbbenésüknek adtak hangot az Európai Parlamentben történtek után, ahol boldog-boldogtalan a médiatörvényt bírálta, nem mellesleg teljes joggal" - jegyzi meg.

Molnár Norbert szerint helytelen és álságos azt hangoztatni a törvénnyel kapcsolatban, hogy várjuk meg, mit hoz a gyakorlat. "Mindegy, hogy a gyakorlatot öncenzúrának vagy Szalai Annamáriának hívják, nem kellene a sajtó szabadságáról szóló törvény alkalmazását egy személyre vagy egy méltán meghaladott és már-már elfeledett gyakorlatra bízni. A magyar médiatörvény legnagyobb problémája a filozófiája. Azért született, hogy a szabad sajtót megregulázza. Eszközei kifinomultak, s az az érvelés is elfogadható, hogy semmi sincs benne, amit ne tartalmazna valamelyik más európai uniós tagország médiatörvénye, csak nem mindegy, mennyi zöldség kerül a levesbe. És mikor. Ez a törvény egyszerűen rossz szándékból született" - vélekedik a főszerkesztő.

Szerinte ugyanez a problémája a szlovák sajtótörvénynek is: a filozófiája és a szándéka, amely azonban "halovány próbálkozás a magyar jogszabály mellett".
 
Molnár Norbert rámutat, hogy a volt szlovák kormánypárt, a Smer – az ellenzék gyengesége miatt – a sajtót tartotta legnagyobb ellenzékének, ezért született meg a törvény. Ma Magyarországon gyakorlatilag nem létezik ellenzék, ezért a kabinet ugyanahhoz a módszerhez folyamodott, mint a korábbi szlovák kormány, csak az előbbinek éppenséggel még kétharmada is van. 

"Hangoztatja is, hogy neki mindenre felhatalmazása van. Joga van a hatalmát megerősíteni, de nincs joga trükkösen bebetonozni. Mert az megbosszulhatja magát, és meg is fogja. Mintha félne a Fidesz, csak azt nem tudni, mitől. Mintha nem bízna önmagában, ezért kifelé roppant erejét bizonygatná. Ha az Európai Bizottság nyomására Orbánék kénytelenek lennének megváltoztatni a médiatörvényt – márpedig néhány passzusát módosítani kellene –, akkor lehullana az erős ember álarca. A sajtótörvény egyetlen előnye, hogy Magyarországon beszélni kezdtek a sajtószabadságról. Európában pedig azon gondolkodnak, vajon saját sajtótörvényeik rendben vannak-e. Hát nézzük a magyar törvény eme pozitív oldalát" - zárja írását az Új Szó főszerkesztője.

 


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!